Második napja tiltakoznak a legalitás határán egyensúlyozva a ligetvédők a fővárosi Városligetben az ellen, hogy több 100 éves fát átültessen a Városliget Zrt. A ligetvédők úgy tudják, az Új Néprajzi Múzeumnak kell a hely. A beruházó, illetve a felkért német specialista cég állítja, 95 százalékos a túlélés, nem kell félteni a fákat (képzeljük el, ha az egészségügyben mondanának ilyen arányt egy rutineljárásra). Egy kertészeti szakemberrel beszélgetve kiderül, nem csak az esélyekkel van gond. Szerinte az átültetés ebben az esetben "a fa kivágásának legköltségesebb módja".

Facebook / Ligetvédők

A probléma alapja az, hogy a fa lombkoronája és a gyökérzete ugyanakkora, így akármekkora földlabdával is veszik ki a fát, a gyökérnek csak 10-20 százalékát tudják kiszedni. Ahhoz, hogy egy öreg fa esetében az egész gyökérzetet ki tudják emelni, úgy 10 méter mély, 30 méter széles földglóbuszt kéne kivenni a földből, ez nem történik meg. Ha pedig ekkora részét elveszti a gyökerének a fa, akkor a lombot is vissza kéne ugyanilyen mértékben vágni – gyakorlatilag alig maradna lomb.

További probléma, hogy a fa a tápanyagot a gyökérzet legvégével veszi fel, így ha azt elveszti, gyengül, romlanak a túlélési esélyei. A gyökér leghasznosabb része tehát a földben marad.

Van bevett módszer az átültetésre, de az itt nem játszik: az átültetés előtt legalább egy évvel el kell vágni a gyökerek egy részét, erre növésnek indulnak ott a törzshöz közeli föld alatti részeken a hasznos, bolyhos gyökerek, és egy évvel később itt kivájva a földgolyót át lehet ültetni a fát úgy, hogy az biztos tovább éljen. De a folyamatos improvizációs Liget Projektben egy éve még jószerével azt sem tudták, hogy lesznek faátültetések.

És még valami: nyáron nem javasolt az átültetés, a fák párologtatnak, rengeteg vizet veszítenek, ilyenkor nem javasolt átültetés, mert az "szakszerűtlen".

A beruházók egyszerűen képtelenek megérteni, hogy legyártani, építeni mindent lehet, de egy százéves fához száz év kell. Ültetni sem lehet, faiskolában nincsenek százéves fák. Egy most ültetett csemete pedig sosem lesz olyan nagy és terebélyes, mint egy 1917-ben ültetett, mert agresszívebb lett a környezet, piszkosabb a levegő. És persze a globális felmelegedés is megteszi hatását: ma már egy fa, amelyhez költségcsökkentés miatt nem építenek öntözőrendszert "mert az úgysem látszik", jó eséllyel kiszárad, nem tudják jól megoldani az öntözését. A kihalt fa helyett ültetnek egy újat, és pár év alatt többe kerül az egész, mintha berakták volna az öntözőrendszert.