Magyarországon 2,2-2,4 millió választókorú embernek van nyolc általános, vagy alacsonyabb iskolai végzettsége. Közülük kb. 400 ezer ember nem fejezte be a nyolc általánost. Több mint 50 százalékuk 75 évnél idősebb, hiszen abban a korban, amikor ők voltak iskolakorúak, más volt a közoktatáshoz való hozzáférés - írta a Facebookon a Publicus Intézet.

Az elmúlt négy hónap összevont adatai alapján elmondható, hogy az alacsonyan iskolázottak körében a teljes népességhez viszonyítva magasabb a Fidesz (+6 százalékpont), MSZP (+1 százalékpont) és a DK (+1 százalékpont) támogatottsága. Alacsonyabb a Jobbik (-4 százalékpont), az LMP (-2 százalékpont) és a Kétfarkú, valamint a Momentum (-1, -1 százalékpont) támogatottsága.

Ennek okán nagy valószínűséggel megállapítható, hogy valamifajta iskolázottsági cenzus bevezetése a Fideszt, az MSZP-t, és a DK-t érintené kedvezőtlenül, valamint a Jobbikot, az LMP-t, a Kétfarkút és a Momentumot kedvezően.

Nem csoda, hogy a Jobbik volt az a párt, amely felvetette az iskolázottsági cenzus bevezetését. Igaz, a párt csak az alapfokú iskolai végzettséget írná elő. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen például gépkocsit sem lehet vezetni általános iskolai végzettség nélkül. A választójog most sem korlátlan, hiszen pl. a kiskorúak (vagy nevükben törvényes képviselőik) nem szavazhatnak, illetve azok sem, akik akár tizennyolc éves koruk előtt már dolgoznak - írta Dúró Dóra jobbikos képviselő a Facebook-oldalán csütörtökön.

Facebook / Publicus Intézet