A vádirat szerint a korábban külföldön húsipari szakmunkásként dolgozó férfi házassága 2015-ben megromlott, de közösen nevelt, korábbi házasságaikból született gyermekeik miatt a sértettel azt követően is együtt éltek, hogy a vádlott 2016 májusában végleg hazaköltözött. A házastársak konfliktusához hozzájárult, hogy a férfi a költözés után állandó munkát nem vállalt, a család a korábbi megtakarításaiból és az asszony keresetéből élt.

2017 március elején, tűzifagyűjtést és -rakodást követően a vádlott tiszta ruhát keresett magának, amikor a szekrénybe nyúlva észrevette, hogy a nagyobb összegű megtakarításukat tartalmazó boríték nincs a megszokott helyén. Számon kérte ezt az asszonyon, majd a válasz hallatán ököllel, nagy erővel megütötte a torkát. Ettől a nő összeesett, a férfi pedig magára hagyta. Amikor fél óra múlva visszatért, a felesége már nem élt.

A vádlott ekkor elhatározta, hogy eltünteti a bűncselekmény nyomait, ezért feldarabolta a holttestet, majd az éjszaka folyamán a ház kazánjában elégette. A visszamaradó hamut és maradványokat a a szennyvízaknába öntötte, a kazánházat pedig kitakarította.

Másnap rendőrségi bejelentést tett felesége eltűnéséről, de az ennek nyomán megindult közigazgatási eljárásban beismerte, hogy megölte.