Tíz párt (Demokratikus Koalíció, Együtt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Magyar Szocialista Párt, Magyar Liberális Párt, Modern Magyarország Mozgalom Párt, Momentum, Párbeszéd, Új Kezdet Párt) képviselői voltak jelen azon a közoktatásról szóló szombati megbeszélésen, ahol ismertették az oktatással kapcsolatos elképzeléseiket. A Civil Közoktatási Platform által szervezett rendezvényről a kormányzó pártok – ahogy azt előre jelezték - nem vettek részt.

Nagyjából hasonló elképzeléseket vázoltak a résztvevők arról, milyen azonnali intézkedések tennének a magyar iskolarendszerben. Az egy "tollvonással" megszüntethető, jelenleg károkozó intézkedések között szerepelt például a felvételihez kötelező nyelvvizsga, a BTMN tanulóktól megvont szóbeli értékelési lehetőség, a szakgimnáziumokban kötelezővé tett 5. érettségi tárgy, illetve a 16 óráig való benntartózkodás kötelezőségének visszavonása.

Fontosnak tartják a pártok a tehermentesítést és a központosítás azonnali enyhítését. Szerepel a tervek között a központi kerettantervek kötelezőségének eltörlése, a tanulói és a pedagógusi óraszámok csökkentése, az intézményi autonómia biztosítása, az intézményvezetőnek juttatott szakmai, gazdálkodói és munkáltatói jogok biztosítása, a szektorsemleges finanszírozás, a tankönyvpiac felszabadítása, a szakmaszerkezeti döntések felszámolása.

 Szó volt a pedagógus életpálya jelenlegi konstrukciójának kivezetéséről, a tankötelezettségi korhatár megemeléséről, illetve az oktatás finanszírozásának haladéktalan újratervezéséről, mely támogatás rövid időn belül el kell, hogy érje a GDP 6 százalékát.

Különösen az elmúlt 7 év után világosan látszik, hogy az autonómiának, az önrendelkezés jogának és lehetőségének mekkora a jelentősége. Egyöntetűen az az álláspont, hogy az iskolafenntartást vissza kell adni a helyi közösségeknek - de tanulva a 2010 előtti csapdahelyzetekből, a pártok is járási szintű társulásokban gondolkoznak.

Figyelembe véve az Orbán kormány intézkedései következményeképpen bekövetkezett nagyon súlyos teljesítményromlást, jóval szélesebb körben evidencia a tanszabadság biztosításának szükségessége, az előíró jellegű központosítás felszámolása. Az igazgatók, a tantestületek visszakapnák szakmai mozgásterüket - mindazon jogkörökkel tehát, ami ehhez szükséges -, és az is egy közös felismerés, hogy a tartalomszabályozásban is elsősorban annak a lehetőségnek a megteremtésére van szükség, hogy a tanulói igények, szükségletek alapján taníthassanak a pedagógusok.