Jogerősen elutasította a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a felperes környezetveszélyeztető tevékenység és egészségkárosodás miatt a magyar állam ellen benyújtott kártérítési keresetét az úgynevezett azbesztperben.

Az azbesztper lényege, hogy az egykor állami tulajdonú, 2004-ben végleg bezárt Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában álló eternitüzem közelében élők közül többeknél is különböző súlyos daganatos betegségek alakultak ki, ezért nyolcan – kivétel nélkül súlyos betegen – úgy döntöttek, hogy kártérítési pert indítanak az állam ellen. Szakértői vizsgálatok szerint ugyanis a gyárból több útvonalon is kijutott a mérgező azbeszt, egyenesen a lakókörnyezetbe, és ez okozta a halálos betegségeket. Hiába rendeltek el gyorsított eljárást a felperesek egészségi állapotára tekintettel, a per csak 2015 januárjában kezdődött.

A felperesek közül már senki sem él, a Fővárosi Törvényszéken futó azbesztper utolsó felperese, az 58 éves Paziczki Katalint a közelmúltban győzte le az azbeszt okozta mellhártyadaganat, más néven mezotelióma. Az ügyüket hozzátartozóik vitték tovább.

A Fővárosi Törvényszék végül június 22-én elutasította a felperesek keresetét, mondván bár az azbeszt okozta a halálos betegségeket, a gyárat üzemeltető cég jogutódját pedig már felszámolták, és hiába volt szó állami vállalatról, az állam nem felelős, és ezért kártérítésre sem kötelezhető. A bíróság akkor azt mondta, a jogutód cég felszámolásakor kellett volna jelentkezni a kártérítési igénnyel. Mivel fellebbeztek, az ügy másodfokon a táblára került.

A Fővárosi Ítélőtábla viszont az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indoklása szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy az alperes állam nem minősül a veszélyes üzem üzembentartójának. Az állam veszélyes üzemi tevékenységet nem végzett, az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet nem folytatott.

A bíróság emellett hivatkozott egy 1995-es törvényre is, amely szerint az ingatlan tulajdonosa felelősség tehető a környezetszennyezésért, de a kérdéses szennyezési időszakban, 1976 és 1985 között ez a törvény még nem volt hatályban, és nincs visszamenőleges hatálya, vagyis ebben az esetben nem alkalmazható. A későbbi légszennyezettségnek pedig a betegség kialakulásában nagy valószínűséggel nem volt szerepe.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint az állam károkozó magatartást nem valósított meg és nincs olyan jogszabály sem, amely az alperes felelősségét a károkozó állami vállalat vagy kezelő tevékenységéért megállapítaná, ezért az elsőfokú bíróság helyesen döntött a kereseti kérelem elutasításáról. Az indoklás kitér arra is, hogy még az állam mögöttes felelősségét vagy helytállási kötelezettségét megállapító jogszabály esetén sem lehetne a felperes keresetét teljesíteni a csődtörvényben rögzített jogvesztő határidő elmulasztása miatt – tudatta közleményben a Fővárosi Ítélőtábla.