„Még emésztjük a hírt, első hallásra értelmezhetetlen” – mondja Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Ők ugyan soha nem foglalkoztak bevándorlással, de a kormányzat célkeresztjébe kerültek korábban, mivel keményen kritizálják a rendszerszintű korrupciót, és kapnak támogatást – igaz, nem sokat – a Nyílt Társadalom Alapítványtól is.

Martin szerint egyelőre nem világos, hogy csak a bevándorlással kapcsolatba hozható civilek külföldi támogatását sarcolnák-e meg, vagy mindenkire vonatkozik a szabály, akit a civiltörvény érint. (Bár Németh Szilárd Fidesz-alelnök a Facebook-oldalán egyértelműen összekötötte, hogy az „illegális migráció támogatóinak” külföldi támogatásának 25 százalékát vonná meg".)

Azt mondja, a Transparency jóval több támogatást kap külföldről, mint Magyarországról, viszont a bevételeinek bőven több mint 50 százalékát az EU-tól kapja, közvetlenül Brüsszelből, „abszurd lenne, ha ennek a negyedét elvonnák egy uniós tagállamban”.

Szerinte egyelőre „több a kérdés, mint a válasz”, a részletekbe az írásos szöveg ismerete előtt nem érdemes belemenni, mindenesetre az elképzelés szellemiségét mélyen antidemokratikusnak tartja, méltatlannak egy uniós országhoz. A terv ellen tiltakozik a Helsinki Bizottság és a TASZ is, alkotmányellenesnek és uniós szabályokba ütközőnek tartják azt.

Olyat is sújthat, akit nem is akar

Akármi is lesz ebből a törvénykezési próbálkozásból, elképzelhető, hogy épp azok a szervezetek járnak vele rosszul, amelyek külföldi forrásokból is élnek, és a tranzitzónában segítik a menekülteket. A Magyar Református Szeretetszolgálat ilyen, sőt mint megtudtuk, a befogadó állomásokon is ott vannak: adományt segítenek kiosztani, foglalkozásokat tartanak gyerekeknek, stb. Ha valahogy ezekre a szervezetekre is érvényes lesz az idegenrendészeti távoltartás, akkor annak ők, vagyis a tranzitzónában élők isszák meg a levét.