Csütörtökre ígérte a kormány a "Stop Soros" törvénycsomag szövegét, egyelőre annyit tudni, adatszolgáltatásra köteleznék az illegális migrációt támogató szervezeteket, annak a szervezetnek, amely külföldről több pénzt kap, mint Magyarországról vagy magyar állampolgároktól, a külföldről kapott támogatásának 25 százalékát be kell fizetnie illetékként, illetve bevezetnék az idegenrendészeti távoltartás intézményét is, amivel a schengeni határ 8 kilométeres körzetét "tartanák tisztán" (Részletes hírmagyarázatunkat itt olvashatja).

A javaslatcsomag miatt megkerestük a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványt (OSF), a Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet, mindhárom várja a konkrét szöveget. Az OSF csak annak megismerése után nyilatkozik, a másik két szervezet azért látatlanban is mondott véleményt.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint

"zavaros és alkotmányellenes mind a három javaslat".

Első blikkre is úgy tűnik, a javaslatokat nehéz lesz harmonizálni az Alaptörvénnyel, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának és a luxembourgi EU-s bíróság bírósági gyakorlatával. Kommunikációs trükk ez, amellyel erős izgalomban lehet tartani a Fidesznek a saját szavazótáborát, egy újabb műsor, amit most Stop Soros címmel adnak elő.

Egy 49 évvel ezelőtti párhuzam is eszükbe jutott.

A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté azt mondja, a kormány sokadszorra próbálja elérni, hogy a kritika hangjait elnémítsa, és ebbéli céljait sokadszorra nem tudja elérni. A virulens civileket nem sikerül elhallgattatni, a civilek nem adják fel, "civilek mindig lesznek", és mindig szerveződni fognak.

A külföldi források után viszont szerinte jogellenes illetéket szedni. Annyit a pontos szöveg ismerete nélkül is el lehet mondani, hogy egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásból világosan látszik, nem lehet különbséget tenni források között aszerint, hogy honnan jön a pénz, ez az uniós joggal ellentétes – tette hozzá Szabó. Az ügy az Európai Bíróság elé került.

A TASZ egyébként az egyik olyan szervezet, amelyet "külföldről támogatott ügynökszervezetnek" minősített a parlament azzal a törvénnyel, amely bejelentési kötelezettséget ró a szervezetekre, amennyiben 7,2 milliónál több támogatás érkezik külföldről.

Szabó azt mondta, ők már a jogszabály hatálybalépésének pillanatában túl voltak ezen az összegen – azt, hogy a hatálybalépés után is meghaladták-e, nem tudta megmondani –, viszont nem regisztráltak a bíróságon.

Az ügyészség egyelőre nem lépett: ahhoz ugyanis hivatalos dokumentumokra van szükség. Arra a beszámolóra, amelyet május végén kell leadni a szervezeteknek a bíróságon. Sajtónyilatkozatok alapján nem járhatnak el.

Szabó azt mondta, az ügyészség lépését várják, hogy bíróságon támadhassák meg a törvényt.

Nem világos, kire lőnek

„Még emésztjük a hírt, első hallásra értelmezhetetlen” – mondja Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Ők ugyan soha nem foglalkoztak bevándorlással, de a kormányzat célkeresztjébe kerültek korábban, mivel a keményen kritizálják a rendszerszintű korrupciót, és kapnak támogatást – igaz, nem sokat – a Nyílt Társadalom Alapítványtól is.

Martin szerint egyelőre nem világos, hogy csak a bevándorlással kapcsolatba hozható civilek külföldi támogatását sarcolnák-e meg, vagy mindenkire vonatkozik a szabály, akit a civiltörvény érint. (Bár Németh Szilrád Fidesz alelnök a Facebook oldalán egyértelműen összekötötte, hogy az "illegális migráció támogatóinak" külföldi támogatásának 25 százalékát vonná meg".)

Azt mondja, a Transparency jóval több támogatást kap külföldről, mint Magyarországról, viszont a bevételeinek bőven több mint 50 százalékát az EU-tól kapja, közvetlenül Brüsszelből, „abszurd lenne, ha ennek a negyedét elvonnák egy uniós tagállamban.”

Szerinte egyelőre „több a kérdés, mint a válasz”, a részletekbe az írásos szöveg ismerete előtt nem érdemes belemenni, mindenesetre az elképzelés szellemiségét mélyen antidemokratikusnak tartja, méltatlannak egy uniós országhoz.

Olyat is sújthat, akit nem is akar

Akármi is lesz ebből a törvénykezési próbálkozásból, elképzelhető, hogy épp azok a szervezetek járnak vele rosszul, amelyek külföldi forrásokból is élnek, és a tranzitzónában segítik a menekülteket. A Magyar Református Szeretetszolgálat ilyen, sőt, mint megtudtuk, a befogadó állomásokon is ott vannak: adományt segítenek kiosztani, foglalkozásokat tartanak gyerekeknek stb. Ha valahogy ezekre a szervezetekre is érvényes lesz az idegenrendészeti távoltartás, akkor azzal ők, vagyis a tranzitzónában élők isszák meg a levét.