Ennek a szigorú, kerítést építő országnak van humánus arca

– írja megkönnyebbülve Prőhle Gergely a Heti Válasz friss számában. És bár a megállapítás igaz, annak semmi köze nincs ahhoz a kormányhoz, amelynek szekerét a szerző tolta.

Igen, Magyarországnak van humánus arca, és azt a polgárainak köszönheti. Ők főznek szabadidejükben rászorulóknak, gyűjtenek jelentős összegeket az elesetteknek, segítenek szervezetten és észrevétlenül a hétköznapokban másokon. A magyar hatóságok szigora mellett sok könyörületet és együttérzést is tapasztalhatunk, ami elviselhetővé teszi a gyűlöletpropagandát és a minden párt által mutatott lebutított politikát.

Röszke határában 2017 februárjában

Túry Gergely

Prőhle Gergely azonban nem a hétköznapi gesztusokat, hanem a politikai szemfényvesztést képviseli. Úgy tesz, mintha az ország humánus arca bukkanna fel Altusz Kristóf elszólása mögött. De nem csak az egykori helyettes államtitkár sugallja azt, hogy a 2017-ben befogadott 1300 menekült Magyarország irgalmasságának, a magyar kormány nagyvonalúságának bizonyítéka. Pár napos zavarodottság után a kormánypárti politikusok és drukkereik ugyanis ezzel magyarázzák azt, miért fogadott be az ország annyi menekültet egyetlen év alatt, amennyi menekültkérelmét elbírálnia kellett volna a kvóta előírása szerint egy hosszabb időtáv alatt.

Prőhlének kéne a legjobban tudnia, hogy ez az olvasat hazugság. A volt kormánytisztviselő uniós kapcsolatainkért felelt előbb a külügyben, utána a humántárcánál. Ott volt tehát az alkudozás, a húzd meg-ereszd meg politika frontvonalában. Mert miről szólt az elmúlt nyolc év?

• A kormány igyekezett a legharsányabb kommunikációval provokálni,
• céljait a legkreatívabb eszközökkel elérni,
• de mindezt úgy, hogy a nagyobb retorzió elkerülése érdekében betartsa a nemzetközi szerződések által előírt szabályok minimumát.

Számos területen tapasztaltuk már meg, hogy a kormány elmegy a falig, de a szerződésszegéstől visszariad.

Orbán Viktor jogászemberként mindig a technokrata megoldást keresi, és a paragrafusok szintjén hajlandó is azokról vitázni.

Legutoljára a CEU kapcsán tette egyértelművé: ő annyit enged, amennyire megfellebbezhetetlen jogi érvelést hoz az ellenfél.

Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker az EU csúcstalálkozóján Brüsszelben 2015. október 25-én

AFP / John Thys

A számítás minden esetben egyszerű. Orbán saját hatalmát akarja azzal bebiztosítani, hogy minimalizálja a kívülről jövő támadási felületet. Épp ezen a héten tudtuk meg, hogy a Fidesz EP-képviselői aláírtak egy olyan határozatot, amely genderalapon értelmezte a klímaváltozás miatt bekövetkező migrációt, és a civil szervezetek segítségét kérte az emberi jogok betartatásához. Semmi más nem történt, mint hogy Deutsch Tamásék megszavazták azt, ami a fősodorhoz tartozik ma Európában. Nem azért nem ágáltak ellene, mert lusták voltak elolvasni. Ők egyszerre voltak lusták elolvasni, és fogadták el vakon azt, ami a Néppárt álláspontja.

Ide tartozik az is, hogy Orbán Viktor megszavazta Donald Tusk újraválasztását az Európai Tanács élén, méghozzá a lengyel barát, Jaroslaw Kaczynski kérése ellenére. Orbán nyolc éve keresi a fékek és ellensúlyok kikapcsolásának, a bíróságok és a sajtó bedarálásának, valamint hatalma bebetonozásának a módját, mégis Kaczynski az, aki szűk három év után az országa ellen indított 7-es cikkellyel küzdhet. A „nukleáris opciót” bevetették Varsó ellen, mert az ottani kormánypárt nem tagja a Néppártnak. Orbán viszont a konzervatív pártcsalád védelméből folytatja tevékenységét. (Működik ez a baloldalon is, ahogy azt a szociáldemokrata védőernyő is mutatja Robert Fico pártja felett.)

A tranzitzóna egy tipikus Orbán-féle technokrata megoldás volt. Azt remélte, ezzel egyszerre tartja be a genfi egyezményt, és veszi el mindenki kedvét a Magyarországon beadott menedékkérelemről. De utóbbiban elszámolta magát.

A magyar határról még messze a német bevándorlási hivatal. Szabadkáról eljutni akár csak Ausztriába sok pénz. Aki tehát eséllyel áll sorba a tranzitzónához, annak megéri várni. A Figyelő e heti száma hozza a bevándorlási adatokat, és jól látni belőlük, hogy folyamatosan nő az oltalomban részesítettek aránya a kérelmezők között:

• 2015-ben volt 155 ezer beadott kérelem, ebből elfogadtak 508-at,
• 2016-ban 55 ezerből 432-en kaptak magyar papírokat,
• 2017-ben pedig 6000-ből 1300-an.

Nincs elírás: 0,3 százalékos sikerrátától a menekültek eljutottak 22 százalékra. Ha fogadni kéne, az arány azóta is javul. 

Orbán Viktor pedig lapított, ahogy azt Altusz Kristóf volt szíves elmondani. Nem a számok voltak ugyanis titkosak, hanem a politikai gondolkodás mögötte. Hátha nem keltenek feltűnést. A kitalált technokrata megoldás ugyanis ellentétes volt a propagandával. Ha a kérelmek növekvő pozitív elbírálását látva változtatnak rajta, akkor kiderül a tévedhetetlennek láttatott Orbán ügyetlensége, és a szigorítással már a genfi konvenciónak sem tettek volna eleget.

A kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án

Reviczky Zsolt

Orbánnak olyan menekültrendszer kellett, amely rendkívül szigorúnak tűnik befelé, de még éppen hogy meg tud védeni kifelé. Lehet, Altusz nem az egyetlen kormánytag, aki külföldön felhívta a figyelmet a „titkos” magyar adatokra. Csak a többiek nem a sajtónak mondták, hanem minisztereknek, államtitkároknak, nagyköveteknek. Azoknak, akik miatt a tranzitzónát kialakítottuk és nem vezettünk be teljes, megkerülhetetlen határzárat, fittyet hányva a nemzetközi kötelezettségekre.

A magyar kormányfő nyilvános fellépései alapján két dolgot élvez igazán miniszterelnöki szerepéből: a sporteseményeket és a diplomáciát. A menekültválságban hangoztatott követeléseivel projekciós felületté vált Nyugaton, emiatt veszik őt komolyan a kancelláriákon, „róla szólnak a hírek, vele van tele a sajtó”. Ehhez a beugró az, hogy maradjon a Néppártban, ne hagyjon támadási felületet, és hozza a nemzetközi kötelességekből minimálisan elvárhatót.

Az 1300 tavaly befogadott menekült egyedül Orbán Viktor magyarországi hatalmát és Európában betöltött szerepét hivatott biztosítani. Önérdekvezérelt lépés, amelynek nincs köze az irgalomhoz. Ezért számít kormányzati körökben titoknak.