"A folyamatban lévő nyomozás során elvégzett és tervezett nyomozati cselekményekről – a nyomozás érdekeire tekintettel – felvilágosítást nem adahatok, biztosíthatom azonban, hogy az ügyészségnek nem célja a nyomozás eredményességének meghiúsítása"

– válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész az MSZP-s Harangozó Tamásnak. Az ellenzéki képviselő azt firtatta: a nyomozás vagy annak meghiúsítás a cél az Elios ügyben?

Az OLAF és a magyar nyomozóhatóságok láthatóan gyökeresen máshogy ítélik meg Orbán Vikor veje korábbi cégének zavaros ügyeit – Harangzó Tamás szocialista képviselő megítélése szerint, aki így az ellentmondások tisztázása érdekében várt a legfőbb ügyésztől válaszokat. Többek között arra, hogy indított-e belső vizsgálatot az eredményre nem vezető, elégtelen (korábbi) nyomozás miatt, és hogy január 22-e óta milyen nyomozati cselekményeket folytatott már le az ügyészség.

A válaszból kiedrült, hogy Polt nem látta szükségét a belső vizsgálat elrendelésének, mondván, az OLAF jelentésből nem lehet arra következtetni, hogy az ügyészség hibát követett el korábban a nyomozás megszüntetésekor. A legfőbb ügyész megítélése szerint az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem ítél meg. Erre sem eszköze, sem felhatalmazás sincs – érvel Polt.

Azért olykor az OLAF is betalál, éppen a napokban ítéltek el csalásért egy cégvezetőt az uniós hivatal jelentése alapján.

Az Elios közvilágítási projektjeivel összefüggésben január 22-án rendeltek el újabb nyomozást, miután az EU csalás elleni hivatala (OLAF) átadta súlyos visszaéléseket feltáró – bizalmas – nyomozati anyagát a Legfőbb Ügyészségnek.

Ez azonban nem sokat jelent. 2016-ban ugyanis bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárást az Elios-ügyben, ami amúgy három feljelentés alapján indult. Schiffer András, az LMP volt elnöke gazdasági csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt fordult a hatóságokhoz. A Hévízen, Kalocsán, Mezőhegyesen és Szekszárdon végzett közvilágítási korszerűsítéseket megelőző közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben pedig már ő is megfogalmazta azt a gyanúját, hogy – az előkészítésben részt vevő Sistrade Kft.-vel korábban fennálló személyi összefüggések miatt – a pályázat lebonyolítása során összejátszhatott a kiíró és az ajánlattevő. A Nemzeti Nyomozó Irodában azonban nem osztották Schiffer aggályait, mondván: az általuk beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.