Facebook-oldalán elmondta a véleményét. Röviden egyéniben az észre, listán a szívre kell hallgatni. A Fideszre és a Jobbikra pedig semmiképp ne szavazzanak szerinte. Később 9 pontban fejtette ki mindezt.

1. Azt, hogy Magyarországot ki kormányozza április után – az egyéni körzetek eredménye dönti majd el.
2. Hiába van a Fidesz országosan kisebbségben, ha a változást akaró többség szavazata sok különböző ellenzéki jelölt között szóródik szét.
3. Tehát: akik kormányváltást akarnak, azoknak a mindent eldöntő egyéni képviselőválasztásnál egy, a Fideszénél nagyobb tömbbe kell tömörülniük a szavazatukkal.
4. Ezért az egyéni képviselőjelöltek közül a legesélyesebb ellenzéki jelöltre kell szavaznunk, arra, akinek várhatóan a legnagyobb esélye van ismertsége, munkája, személyisége és pártháttere - esetleg a körzetben készült közvéleménykutatás – alapján, hogy megelőzze a Fidesz jelöltjét.
5. A képviselőjelölteknél tehát a józan észre hallgatva, akár olyan képviselőre is érdemes szavaznunk, akinek a pártját egyébként nem szívesen választanánk, aki miatt magunkban kompromisszumot kötünk – mert ez dönti el, hogy lesz-e kormányváltás vagy sem.
6. A pártok közötti választás súlya az előbbinél kisebb, ez majd azt dönti el, hogy melyik pártnak milyen befolyása lesz a következő négy évben – a kormánykoalícióban vagy az ellenzéken belül.
7. Ezért itt bátran hallgathatunk a szívünkre: a legszimpatikusabb – vagy legkevésbé ellenszenves – demokratikus ellenzéki pártot válasszuk, ebben nem érdemes taktikáznunk és nem kell kompromisszumot kötnünk.
8. Egy biztos: aki változást akar, semmiképp ne szavazzon a Fideszre :-)
9. És aki nem akar cseberből vederbe kerülni, az az ellenzéki pártok közül ne szavazzon a Jobbikra sem, hiszen, ha az ő politikájuk lenne később meghatározó, az végképp eltávolíthatná Magyarországot az európai fejlődési iránytól.

Bajnai Gordon szerint „Hódmezővásárhely után, amikor az ország többsége egyértelműen változást akar, döntő felelőssége van az ellenzék pártjainak abban, hogy a Fidesz által  nyolc éve felállított választójogi csapdából végre másszanak ki: a beépített pártfinanszírozási érdekeltségek, az ellenzékben való egyéni boldogulási pályák, az egymásközti versengés kárára is akár – kölcsönös visszaléptetések révén a lehető legtöbb egyéni körzetben tegyék egyértelművé, hogy melyik jelölt hordozza leginkább a győzelem esélyét, kire érdemes szavaznunk helyben a kormány- és korszakváltás reményében.

Ha ezt nem teszik meg, a vereség felelőssége egyértelműen az övék lesz – közösen. Ha megteszik – és erre most vannak biztató jelek – akkor megadják az esélyt választóiknak a változtatásra.”