Az elmúlt egy hónapban a Fidesz táborának mérete nem változott, a kormánypárt a teljes népesség 32 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. A kampány eddigi szakaszában új szimpatizánsokat csak a Jobbiknak sikerült szereznie, az utóbbi hetekben 11-ről 14 százalékra emelkedett a tábora – erre a megállapításra jutott a Závech Research.

Az MSZP–Párbeszéd listáját a választókorúak 9 százaléka támogatja, ugyanannyian, mint egy hónapja. A Demokratikus Koalíció és az LMP továbbra is hasonló nagyságrendben vonzza a választókat – az előbbi most 4 százalékon áll, az utóbbi 5 százalékon. A Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt a teljes népesség 2 százalékára számíthat, az Együtt 1 százalékos. A pártoktól távolságot tartók csoportja kisebb lett, 33-ról 30 százalékra – vagyis a március 7-14. között felvett adatok szerint mind a Jobbik mellett léptek a pástra.

Jelentős mértékben nőtt a politikai aktivitás mértéke, február első felében 46, most már 56 százalék ígérte részvételét az április 8-i választásra. Közöttük vannak a biztos pártválasztók, akik ott lesznek a szavazás napján az urnáknál és már támogatásra érdemes pártjuk is van.

Ebben az elkötelezett és aktív csoportban – a Fidesz 47 százalékot ér el, a Jobbikot 19 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében az MSZP–Párbeszéd listája 13 százalékot kap, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék – ez az öt politikai erő esélyes a parlamentbe jutásra. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékos, az Együtt 1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet március első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Jobbik főképpen vidéken erősödött február óta: a kis- és közepes városokban 9-ről 17 százalékra növelte táborát, a falvakban 7-ről 13 százalékra.

A pártok az elmúlt egy hónapban ugyan aktívabbá tették szimpatizánsaikat, de még korántsem járatták csúcsra a mozgósítást.

• A Fidesz 2,6 milliós táborának bő kétharmada ígéri április 8-i részvételét, tehát a kormánypártnak a sikeres szereplés érdekében 800 ezer hívét még meg kell győznie a szavazás szükségességéről.
• A Jobbik 1,1 milliónyi támogatójának csaknem kétharmada biztosan elmegy szavazni, tehát nagyjából 400 ezer főt kell aktivizálnia a pártnak.
• Az MSZP–Párbeszéd listáját támogató 700 ezer főből egyelőre 400 ezren tekinthetők biztos voksolónak, a többiek valószínűsítik az elmenetelüket, őket buzdítaniuk szükséges.
• A Demokratikus Koalíció hívei a legelszántabbak, 350 ezer támogatójuk kilenctizede bizonyos a részvételében, néhány tízezer főt kell csak megerősíteniük ebben.
• Az LMP-nek van a legtöbb dolga az aktivizálásban, 400 ezres táboruk valamivel több mint fele aktív, tehát szűk 200 ezer főt kell rábírniuk a részvételre.

A pártok belső tartaléka tehát jelentős, eredményük leginkább azon múlik, mennyire képesek meglévő, de nem aktív szavazóikat elvinni az urnákhoz. Ha ez a Fidesznek valamivel jobban vagy ugyanolyan mértékben sikerül, mint az ellenzéknek, akkor nagy a valószínűsége a kétharmadnak. Ha a belső tartalékokat az ellenzéki pártok használják ki valamivel hatékonyabban – függetlenül az esetleges további koordinált jelöltindulásoktól, visszalépésektől – akkor ez megakadályozható.

A pártok sikerét azok a választók is érdemben befolyásolhatják, akik határozott véleménnyel vannak a politikai folytatásról, de egyelőre nem kötelezték el magukat. A kormány maradását kívánók aránya jelenleg 40 százalék, közülük 6 százaléknyian, nagyjából félmillióan nem kötelezték el magukat a Fidesz mellett. Nem tűnnek túl aktívnak, minden harmadik akar voksolni, tehát a Fidesz külső tartaléka 150-180 ezer fő között lehet. Az ellenzéknek ennél jelentősebb többletszavazói forrása van.

Kormányváltást a népesség 46 százaléka szeretne, közülük 11 százaléknyian, körülbelül 900 ezren párt nélkül vannak. E csoport bő négytizede szándékozik voksolni, ők 350-400 ezren jelentik az ellenzéki pártok külső tartalékát.