A képviselőjelöltek mentelmi jogára ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a képviselőkére. Az utóbbiaknál kizárólag az Országgyűlés hatásköre, hogy eleget tesz-e egy felfüggesztésre vonatkozó ügyészi kérésnek, és az ellen se lehet fellebbezni. Ezért igaza volt a Kúriának, amikor érdemi vizsgálat nélkül visszadobta a szombathelyi Czeglédy Csaba képviselőjelölt felülvizsgálati kérelmét a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen – mondta ki egyhangúlag az Alkotmánybíróság.

Ismeretes: a szombathelyi baloldali önkormányzati képviselő ellen, aki ügyvédként több MSZP- és DK-politikust is képviselt különböző ügyekben, költségvetési csalás gyanújával folyik büntetőeljárás. Az április 8-i választásra összegyűjtötte a kellő számú ajánlást, így jelöltként nyilvántartásba vették. A törvény szerint a jelölteket is mentelmi jog illeti meg, amelynek felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottságnak van joga dönteni. Ez az ügyészség kérelmére meg is történt, azzal az indoklással, hogy a büntetőügy nem függ össze a jelölt politikai tevékenységével. Ezért Czeglédy Csabát ismét letartóztatták. Ő azért fordult azt Alkotmánybírósághoz, mert szerinte alkotmánysértő, hogy a Kúria nem volt hajlandó foglalkozni a felülvizsgálati kérelmével, továbbá az egész helyzet is az, mert nem veszi figyelembe az ártatlanság vélelmét, hiszen még vádirat sincs ellene. Noha törvényes jelölt, nem tud kampányolni, hiszen fogdában ül, vagyis megfosztották passzív választójogától, a választáson való részvételtől.

Az alkotmánybírák azonban úgy látták, hogy a Kúriának igaza volt. A választójog alapvető állampolgári jog ugyan, de a mentelmi jog nem az. A jelöltek esetében „lényegében az országgyűlési választások keretében a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja”. De ahogy a már megválasztott képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről az országgyűlés teljesen szabadon dönthet, úgy a jelöltek esetében ugyanez vonatkozik a Nemzeti Választási Bizottságra, amely az Ab szerint elfogulatlan döntésre képes. A fellebbezési lehetőség hiánya nem sérti az alaptörvényt, ugyanis a mentelmi jog „feladathoz, funkcióhoz kötődő garancia” és „nem az érintett saját jogát vagy jogos érdekét érdemben befolyásoló kérdés”, mert célja „a választások zavartalan lebonyolításának a garantálása”.

Különvéleményt ezúttal senki nem adott be, de Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró az indokláshoz hozzáfűzte: a jelölti mentelmi jog NVB általi felfüggesztését törvényben kellene szabályozni, és erre fel kellett volna szólítani az országgyűlést.