Ágit súlyos betegséggel operálták, és idén nyáron végeznének rajta további szükséges, de már nem életmentő műtéteket. Tavasszal behívták a kórházba, és megkérték, hogy legyen szíves irányított véradással vért gyűjteni a műtétre. Ez azt jelenti, hogy öt embert, ismerősöket, barátokat, családtagokat kellene szereznie, akik az ő nevére adnak vért.

"Elég hozzá a nevem és TAJ-számom, hogy valaki vért adjon nekem és mindegy a vércsoport, mert azt elosztják, csak a mennyiség számít"

- emlékszik vissza a történtekre.

Képünk illusztráció

Túry Gergely

Ehhez képest teljesen kiszámíthatatlan dolgok történtek: Ági elkezdte beszervezni az embereket, akik megjelentek a fővárosi és vidéki véradópontokon, és eltérő tapasztalatokat szereztek. Volt, akit elküldtek, mert nem volt azonos a vércsoportja Ágiéval. Volt, ahol meg sem kérdezték a vércsoportot. És volt, ahol valaki egyáltalán nem adhatott vért, mert azt mondták, náluk az irányított véradás nem megoldható - holott ennek elvileg az ország minden pontján működnie kellene. Sőt, olyan nem hivatalos információt is lehetett hallani: az egész irányított véradás csak időhúzás, hogy ne kelljen bevallani, nem tudják időben elvégezni a műtétet, így ráfoghatják a vérhiányra a halasztást. 

Úgy mondták, hogy kicsit pánikolni kezdett

Az, hogy nem életmentő műtéteket irányított véradással egybekötve bonyolítanak le, nem új dolog. Az Index már 2014-ben foglalkozott a kérdéssel, akkor a vérhiány tűnt kiváltó oknak. Életmentő műtétek nem maradnak el, de nem életmentők igen - ez volt a konklúzió. 2017-ben Szabó Tímea Párbeszéd-képviselő is hasonlókat fogalmazott meg: 30 százalékos vérhiányt emlegetett az irányított véradás okaként, és a Péterfy Sándor, illetve a Jahn Ferenc Dél-pesti kórházat hozta fel példaként. Az a Péterfy, amely 2014-ben még elismerte, hogy elmaradnak nem életmentő műtétek vérhiány miatt, 2017-ben már azt mondta, ilyen nem fordul elő.

Túry Gergely

Áginak nem mondták, nem is mondhatták, hogy nem műtik meg, ha nem gyűjt vért magának,

"csak úgy adták elő, hogy azért van erre szükség, mert ha nincs elég vér, akkor nem lehet belevágni ilyen nagy műtétbe, tehát pont annyira volt ijesztő, hogy pánikolni kezdjek, hogy ezért elmaradhat a műtét".

Azóta érdeklődtek is a kórházból, sikerült-e összegyűjtenie a szükséges mennyiséget. Vércsoportja egyébként nem a ritkák közül való. Viszont egyre többször látja a Facebookon felugrani, hogy emberek így próbálnak maguknak, szeretteiknek vért szerezni.

Az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ) is megkérdeztük az ügyről. Irányított vérellátásra 2005 óta van lehetőség, az éves vérmennyiség 4 százalékát szedi össze így az OVSZ - azaz a vér zömét az önkéntes, nem irányítottan vért adó véradók adják. A kórházak körében napi szinten gyakorlat, hogy felhívják a figyelmet erre a módszerre, amely azonban nem lehet feltétele a műtéteknek - ám mint a cikk elején bemutattuk, ez a betegnek nem mindig egyértelmű. Egy ilyen műtét előtt amúgy is feszült a beteg, nem mindenki olyan talpraesett, hogy visszakérdez, vagy vannak, akik valamiféle retorziótól is tartva inkább csendben maradnak.

Egyértelmű szabályok, sokszínű gyakorlat?

Irányított véradásra minden véradó helynek lehetőséget kell adnia, írja az OVSZ. "Irányított véradás esetén a hagyományos véradáshoz képest további információk szükségesek: betegadatok és a beteget ellátó intézmény adatai. Irányított véradásra csak és kizárólag ezen adatok ismeretében van lehetőség." Fontos, hogy egyezzen a donor és a beteg vércsoportja.

"Amennyiben nem egyezik a vércsoport, úgy a levett vért a hagyományos véradás rendszerének megfelelően egy vérkészítményre szoruló, ismeretlen beteg kapja meg. 'Becserélni' nem áll módunkban a leadott véreket."

Azaz hiába az irányítás, ha nem egyezik a vércsoport, egy másik beteg kapja meg a levett vért. De ez hogy lehetséges, ha ellenőrzik a vércsoportot? Úgy, hogy a véradás előtt csak a fő vércsoportot határozzák meg (A, B, AB, O), a teljes vércsoportot csak a levétel után. (Illetve rendszeres véradóknál az előzetes vércsoport-ellenőrzés elmarad).

Szabó Tímeának 2017-ben az OVSZ közleményben tagadta, hogy vérhiány lenne az országban - most úgy fogalmaz az OVSZ, "az idei évben kiegyensúlyozottak voltak a vérkészleteink". Csökkenés esetén riasztják a véradókat, de 1-2 napos csúszás előfordulhat nem életmentő műtéteknél, de ez nem hat ki a beteg állapotára.

És ez nem jelent vérhiányt,

állítja az OVSZ. Télen és nyáron kisebb a véradási aktivitás, ilyenkor intenzívebb a kampányolás, az OVSZ kivonul a fesztiválokra is.

MTI / Krizsán Csaba

A vérplazmabiznisz is bekavar?

Érdeklődtünk arról is, hogy a vérplazmagyűjtés hogyan hat a véradási kedvre. Vérplazmát a gyógyszercégek gyűjtenek, ez a vérnek az a része, amely a sejtes elemek(vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke) kiszűrése után marad. Egy sárgás folyadék, amelynek 90 százaléka víz, 10 százaléka immunfehérje, véralvadási faktor. Ebből vérzékenyeknek, immunvédekezési zavarral küszködő betegeknek csinálnak készítményt. A vérplazma levétele gyakorlatilag üzlet: egy donor korábban 7000, most egy 2016-os rendeletmódosításnak köszönhetően csak maximum 3665-4000 forintot kap költségtérítésként egy levételért (hivatalosan ez nem a vérplazma ára, mert az szervkereskedelem lenne, erről és a vérplazmaüzletről nemrég a 24.hu írt cikket). A vérplazma levételének technológiája a következő: kivezetik a vért, egy gép szétválasztja a plazmát és a vér sejtes elemeit, előbbit leveszi, utóbbit visszavezeti a testbe.

Ami a lényeg: a vérplazma sokaknak fizetés-, nyugdíjkiegészítés, mert három nap alatt újratermelődik a szervezetben a levett plazma, így viszonylag gyakran lehet ilyet adni (egy ember évente 45-ször adhat plazmát). De véradás után csak 15 nappal lehet plazmát adni, azaz a plazmát adó donoroknak nem éri meg vért adni. Az a tény, hogy a kormány belenyúlt a plazmaüzletbe, és csökkentette a költségtérítést, arra utal, hogy a véradásba bezavart vérplazmaüzlet. A vérplazmáért fizetett költségtérítés csökkentése eltántoríthatja a donorokat, pedig az éves plazmaszükséglet Magyarországon 7-8 százalékkal nő évente, ezt Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi Emmi-államtitkár nyilatkozta a HírTV-nek, de arról nem beszélt, miért változtatott mégis a kormány.

Az OVSZ nem mondja ki, hogy a véradási kedvet visszavetheti a vérplazmaadás, annyit mond,

"a véradások számának alakulása számos tényező függvénye. A plazmaközpontok megjelenése és a véradók számának alakulása között nem tudunk egyértelmű összefüggést kimutatni."

Mi a helyzet a magánkórházakkal? Az ott ellátott, de közfinanszírozott betegek szempontjából semmi, a fizetős betegek viszont "a vérbiztosítási szerződés megkötése után, előjegyzés alapján, a közfinanszírozott kórházak és betegek ellátását követően, a hatósági térítési díj duplájáért" kaphatnak vérkészítményeket az OVSZ-től.

Az irányított véradás gyakorlatát tehát ellentmondásosnak találtuk: sokszor a beteg is stresszes helyzetbe kerül, és a véradóknak is problémát jelenthet, ha a véradóhelyek rosszul kommunikálnak, mert nem ismerik jól a szabályozást.