Eszerint a közös cél „a globális társadalom kihívásainak megfelelő kiváló szakemberek és szakértők képzése”, a tudományos együttműködés, az innováció lehetőségeinek vizsgálata. Ugandai fiatalok járhatnak majd nálunk egyetemre magyar állami ösztöndíjjal, magyar hallgatók és tanárok pedig a kelet-afrikai országban tanulhatnak és kutathatnak. Érdekes mondata a megállapodásnak, hogy végrehajtása nem sértheti európai uniós kötelezettségeinket.

Mindehhez érdemes tudni, hogy az országban a földrész egyik leghírhedtebb diktátora, Yoweri Museveni uralkodik 32 éve, aki – mivel 74 éves – tavaly módosíttatta az alkotmányt, hogy immár a 75 éves korhatár nélkül újra indulhasson a következő elnökválasztáson. A legutóbbin, 2016-ban Museveni úgy győzött, hogy a többi jelöltet rendszeresen letartóztatták a kampány során. A parlamenti ellenzéket és a kritikus sajtót megfélemlítik. Az egy főre jutó GDK 600 dollár, a magyar adat huszadrésze. Kétségtelen, hogy a másfél millió, főleg dél-szudáni menekültet befogadó és beilleszkedésüket földhöz juttatással segítő állam tapasztalatait talán érdemes tanulmányozni, de mivel a 43 millió lakosú Uganda 47 egyeteme közül a legjobb az 1118. helyen áll a többféle világrangsor egyikében, kérdés, hogy egyébként milyen érdemi oktatási és tudományos együttműködésről lehet szó.

Még egy meglepő afrikai tárgyú döntés szerepel a hivatalos lapban: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere lett a tavaly létrehozott Magyar–Szudáni Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke. Erre a javaslatot a kormányhatározat szerint ő maga és a külügyminiszter tette, bár az orvosi végzettségű miniszter rendkívül széles területet átfogó tárcája gazdasági kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik.

De készül Kartúmban egy magyar diagnosztikai központ, amely miatt Kásler Miklós még az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként járt ott. Ebben az országban is csaknem 30 éve van hatalmon egy diktátor, Omar al-Basir, aki háborús bűnösként nemzetközi körözés alatt áll, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy 2017-es tárgyalás után kifejtette: „a nemzetközi közösség együttműködése Szudánnal a terrorellenes küzdelemben egyre erőteljesebb”, ezért fejleszteni kell a kapcsolatokat. „A magyar cégek elsősorban négy területen számíthatnak jó lehetőségekre Szudánban, a mezőgazdaság (ezen belül az öntözés, vízgazdálkodás), az egészségügyi szolgáltatások, az infrastruktúrafejlesztés, valamint a megújuló energiák tekintetében”. A külügy akkori államtitkára ugyancsak tavaly azt mondta: „Magyarország nagyra értékeli Szudán stabilitását és azt a szerepet, amelyet az afrikai migrációs hullám megfékezésében játszott, és reméli, hogy ez a jövőben is folytatódni fog.”