szerző:
T. R.
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyetlen hónap alatt visszaszerezte az összes, korábban elbizonytalanodott szavazóját a Fidesz, miközben az ellenzéket még megbénítja a fél éve bekapott ütés. Hogy állnak most a pártok és mi a magyarázata a harmadik kétharmadnak? Ez a hvg.hu heti politikai összefoglalója.

Ezekről is szólhatna heti összefoglalónk, de inkább arról fog, hogy mit műveltek már megint a közvélemény-kutatók, ki hogy áll most, és miként függ össze mindez az áprilisi választásokkal. Az összes nagy kutató publikálta az októberi pártpreferencia-mérését, a Medián a HVG megbízásából, de ismertek a Závecz Research, a Publicus, a Nézőpont és az IDEA számai is.

A Medián szerint a Fidesz egyetlen hónap alatt visszaszerezte az összes, korábban elbizonytalanodott szavazóját, az összes megkérdezett körében 45 százalékon, miközben a Jobbik 8, az MSZP 6, a DK 5, a Momentum 3, az LMP 2 százalékon. A Fidesz fölénye mindenkinél stabil, de a mérések között igen jelentősek a különbségek. A Political Capital szerint ez arra utal, hogy a törzsbázis mellett jelentős azoknak a száma, akik csak lazán kötődnek a párthoz.

A PC másik megállapítása az, hogy a Jobbik májushoz képest komoly veszteségeket könyvelhet el, az LMP pedig mind a négy intézetnél csupán 2 százalékon áll. A belső feszültségekkel, kilépésekkel terhelt pártoknál tehát folyamatban van a szavazótábor lemorzsolódása. Érdekesség, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt az IDEA-nál előzi az LMP-t. Megállapítható az is, hogy a legkisebb pártok terén az állandóság a jellemző. A Mi Hazánk eddig nem tudott profitálni a Jobbik gyengüléséből.

Összességében kijelenthető, hogy “csak a Fidesz". Néhány hónappal az EP-választások előtt még mindig megbénítja az ellenzéki pártokat az ütés, amit április 8-án kaptak. Eszméletlenül nagy gyomros volt az, a harmadik kétharmados Fidesz-győzelem, pedig a domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni.

Ebből lett a pofára esés, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Patkós Veronika a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézeti blogján a 2018-ban megjelent új választókról közölt írást. Azt írja, azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak. Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára.

Patkós mostani írásában azt állítja, a kampány kezdetén készült közvélemény-kutatás elemzése alapján úgy tűnik, már hónapokkal a választások előtt mutatkoztak arra utaló jelek, hogy a magas részvétel a kormánypártoknak kedvez.

Első lépésként fontos elkülöníteni a magas részvétel két alapvető összetevőjét: egyrészt, a pártoknak meg kell őrizniük korábbi választóikat, másrészt, új, korábban nem szavazó választókat kell meggyőzniük. Magas részvétel tehát jellemzően akkor fordul elő, ha mindkét tényező fennáll.

Az elsőt megvizsgálva arra jutott, hogy egy 2017. decemberében és 2018. januárjában végzett közvélemény-kutatás alapján a válaszadók mintegy 60 százalékaa tervezett a 2014-es választásával azonos döntést hozni, a válaszadók csaknem ötöde azonban ekkor még bizonytalan volt a pártválasztásában. Bár a 60 százalékos arány azt sugallhatja, hogy meglehetősen sok olyan választó volt, aki megváltoztatta a pártpreferenciát az előző választáshoz képest, az elkötelezett pártot váltók aránya valójában nagyon alacsony volt.

Patkós lenti ábrája bemutatja a 2018-as választási terveket – a négy évvel ezelőtti szavazói döntések tükrében. “Bár a táborok valamelyest megváltoztak 2014 és 2018 között, látható, hogy a négy év során a pártok (elsősorban a baloldali ellenzéki tömb és a Fidesz-KDNP) támogatóinak nem elhanyagolható része elfordult a politikától, és nem talált más, rokonszenves politikai erőt, amelyre 2018-ban szavazni akart volna.

©

Ezt a réteget elvesző szavazóknak hívja, az összes válaszadó 10 százalékát jelentette. Bár a nagyobb pártok jelentős veszteségeket szenvedtek 2014-hez képest, egymástól minimális arányban tudtak csak választókat elnyerni – írja.

A Fidesz esetében az látszik, hogy a tábor nagyon masszív, a 2014-es választóik mintegy 80 százaléka 2018-ban is a kormánypártokat tervezte támogatni. A 2014-es kormánypárti szavazók csupán 10 százaléka tervezett 2018-ban bármely más pártra voksolni, a 2014-es tábort elhagyó másik 10 százalék azonban nem akart senkire sem szavazni. A kiábrándult jobbikosok relatív többsége (42 százalékuk) szintén úgy nyilatkozott, hogy nem menne el 2018-ban szavazni. A legkevésbé stabil szavazótábor a baloldali pártok esetében volt megfigyelhető. A kampány kezdetekor csupán a 2014-es választóik 30 százaléka jelölte meg e pártok valamelyikét várható támogatottjaként. 45 százalékuk vagy bizonytalan volt, vagy a Momentumra és az MKKP-ra terveztek voksolni, 6 százalékuk pedig az LMP támogatására készült. Ezt nagymértékben magyarázhatják a baloldali pártok indulása körüli bizonytalanságok – állítja Patkós.

Nagyobb számú szavazó csupán a Jobbikhoz vándorolt a Fidesztől, de a négy éve választott pártjukból kiábrándultak jelentős része (az összes válaszadó mintegy 10 százaléka), nem talált más pártot magának, és a távolmaradás mellett döntött. Az már a 2018-as kampány kezdetekor látszott a kutató szerint, hogy sok olyan választó tervezett szavazni, akik a 2014-es választásokon nem vettek részt. Az új belépőkből pedig már ekkor is úgy látszott, hogy inkább a jobboldali pártok profitálhatnak. “A Fidesz-KDNP várható szavazóinak 16 százaléka, a Jobbik várható szavazóinak pedig 10 százaléka nem szavazott 2014-ben, míg a baloldali ellenzéki pártok és az LMP nyeresége ennél jóval szerényebb” – írja Patkós.

A két jobboldali párt új szavazóit itt hasonlította össze a szerző:

©

Megjegyzi, a baloldalnak jelentős tartalékai voltak a bizonytalanok között, azok a korábbi távolmaradók, akik a 2018-as kampány kezdetére már kialakult elképzelésekkel rendelkeztek, nagy arányban támogatták a jobboldali pártokat, különösen a kormánypártokat. Ez pedig már árnyalja azt, hogy a magas részvétel nekik kedvezett volna. “Bár valóban kulcsfontosságú volt számukra, hogy a jelenleg bizonytalan korábbi választóikat szavazásra bírják, a kampány kezdetéig bekövetkezett átrendeződések azt mutatják, hogy a magas részvétel másik szempontja, az új választók megnyerése terén a bal-közép pártok egyáltalán nem álltak jól. Az új választók bevonásából egyértelműen a kormánypártok profitáltak inkább, szavazataiknak mintegy hatodát várhatták a korábban nem szavazó, újonnan megnyert választóktól.”

Írása végén a Politikai viselkedés osztály kutatója arra jut:

Az új belépők összetételének vizsgálata megmutatta, hogy a Jobbik és a Fidesz-KDNP ideológiai hasonlóságuk ellenére élesen különböző társadalmi rétegekből tudtak támogatókat szerezni: a Jobbik új támogatói leginkább magasabban képzett, aktív, fiatal férfiak, míg a kormánypártok főként alacsonyan képzett, inaktív, nem vallásos szavazókkal bővítették a táborukat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az autós embléma, amit mindenki látott már, mégsem ismerik igazán

Az autós embléma, amit mindenki látott már, mégsem ismerik igazán

Rendőrség: Az egyik tüntető használt könnygázt

Rendőrség: Az egyik tüntető használt könnygázt

A macedón vámügy egyik dolgozójával ebédelt Budapesten Gruevszki

A macedón vámügy egyik dolgozójával ebédelt Budapesten Gruevszki

Elektromos triciklikkel erősít a posta

Elektromos triciklikkel erősít a posta

„Rabszolgatörvény”: a Jobbik lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát

„Rabszolgatörvény”: a Jobbik lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát

Tökéletes fricska a Kutyapárttól a köztévének

Tökéletes fricska a Kutyapárttól a köztévének