Most is megszűnik egy lap, és a háttérben felsejlik a propagandamédia

Ma jelent meg utoljára a Vasárnapi Hírek. Jövő héttől a Népszava mellékleteként, nyolc oldalon lesz már csak olvasható. A címe: Visszhang. Iparági információk szerint a kormánypárti média saját hétvégi közéleti hetilapot szeretne indítani, ezért szüntették meg a Vasárnapi Híreket.

Lavinaként zúdult rá a múlt héten a sajtóra a hír, hogy a teljes kormánypárti médiát (Andy Vajna érdekeltségeit kivéve) önkéntes felajánlással a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz csatolják. A hivatalos közlemény szerint az új médiaholding a jobboldali egységet szimbolizálja.

„Óriási előrelépés a hazai médiapiacon, hogy a holdinghoz tartozó médiumok fenntarthatósága erősödik, ahol nem a profitelvárás a mérvadó és nincs létbizonytalanság. Eközben a baloldali sajtóban a szétesés tapasztalható: a liberális médiumok vergődnek, hiszen külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat.”

Pedig az állami milliárdokkal, közpénzekkel kitömött propagandamédia - hiába vagyunk harminc évvel a rendszerváltás után - ma nem képes piaci alapon működő terméket előállítani, és ezzel még dicsekszik is.

Fazekas István

Az állami médiaholding része lett a Szabad Föld című hetilap is, amelyet az MSZP egykori pártpénztárnoka, Puch László adott el Mészáros Lőrincnek, egészen pontosan a Mediaworks kiadónak. Az adásvétel pontos összegét ugyan még az üzletre rálátó forrásaink sem mondtak nekünk, de az biztos, hogy milliárdos tételről van szó. Puch nem akart nyilatkozni, a pontos ár pedig üzleti titok. A Szabad Föld ezután már ingyen, „felajánlással” került át a fideszes médiaholdingba, bár állítólag Puch László nem tudta, hogy ez lesz a vége, és ő maga nem is Mészárossal tárgyalt.

MTI / Szigetváry Zsolt

Puch – osztrák cégén keresztül - 2016-ban vásárolta meg a Szabad Föld kiadója mellett a Népszavát és a Vasárnapi Híreket is, onnantól a lapok árbevétele szárnyalni kezdett, megjelentek ugyanis a kormányzati és állami hirdetések. Számokban ez a következőt jelenti: míg a Szabad Föld kiadójának 2016-ban 177 millió forint volt értékesítésből származó árbevétele, addig 2017-re ez 1,4 milliárd forintra nőtt. A 2016-ban veszteséges lap 2017-ben adózás utáni nyereséget produkált. A HVG 2017 januárjában megírta, hogy Puch cége 990 milliós tőkeemelést hajtott végre a kiadóban, és abban az évben az anyagjellegű ráfordítás – takarjon ez akármit – is durván megugrott, 909 millió forintra.

A Népszavánál kicsit bonyolultabb a számítás, nem elég csak az új céget nézni. De a lényeg az, hogy a Népszava árbevétele is triplájára nőtt 2017-re, a Vasárnapi Híreket is kiadó XXI. század Média Kft. árbevétele ugyanis 1,6 milliárd volt tavaly, ebből az állami hirdetések durván 4-500 milliót tettek ki.

Puch 2017. februárjában jelent meg a Népszava szerkesztőségében, a 444.hu korábbi cikke szerint azt mondta,

nincs ok aggodalomra, van pénz, csináljanak egy jó újságot.

Most szóltak, hogy adja el

Tényszerűen számoljanak be az eseményekről, de ha lehet, az Orbán-családot ne bántsák - kérte a cikk szerint. A lap szerint nem véletlenül jelent meg Puch: Orbán Viktor ugyanis 2016 decemberében állítólag lehívta őt a hatvanpusztai birtokra, és kérte, vegye meg neki a Népszavát, a lap finanszírozásáról is személyesen állapodtak meg. Puch az erről érdeklődő 444-nek akkor azt mondta, hogy „maguk ezt biztos jobban tudják”. A hvg.hu forrása szerint nem volt ilyen találkozó, de azt ő is elismerte, hogy „politikai döntés nélkül” nem kaptak volna állami hirdetést a Puch-hoz tartozó lapok. A növekvő bevételekkel a tulajdonosok is jól jártak: a két cégből több mint 400 milliós osztalékot vettek ki.

Banczik Róbert

Puch húzása sokakat megdöbbentett, szocialista körökben is. „Szégyen” – kommentálta egy nem Puch oldalán álló politikus, de még a köréhez soroltak sem értettek egyet az eladással. Bár állítólag a Szabad Föld példányszáma csökkent, és a postai előfizetések miatt „kitett” volt a konstrukció, egy szocialista beszélgetőtársunk szerint nem anyagi oka volt annak, hogy Puch eladta a lapot, hanem politikai. És hogy miért pont most adta el? „Most szóltak, hogy adja oda” – mondta, de ugyanezt fogalmazta meg több, nemcsak szocialista körből származó nyilatkozónk is.

Hogy megértsük ezt a mondatot majdnem tíz évet kell visszautaznunk az időben.

2009-ig ugyanis kifejezetten jól működött a már unalomig ismételt, de soha le nem bukott vagy buktatott Simicska-Puch tengely. Erről a szövetségről úgy beszélt mindenki éveken keresztül, mintha ez lett volna az egyik alapfeltétele annak, hogy Magyarországon felkeljen a nap. 2009-ben azonban - tehát még szocialista kormány idején – fordult a kocka. A politikai hátországra rálátók azt állítják: ekkorra egyértelmű lett, hogy az MSZP megroppant, a Fidesz pedig egyre erősebb lett, Simicska azonnal lecsapott - egyszerűen minden buliból kitette a szocikat.

Ennek az első látványos jele a két nagy kereskedelmi rádió ügye volt. Az alkut még megkötötték a Sláger és a Danubius helyén induló Fidesz-közeli Class FM-ről és MSZP-közeli Neo FM-ről, illetve a két cég üzemeltetéséről, de a „szocialista” frekvencia a 2010-es fideszes kétharmad után már nem kapott állami hirdetéseket, ezért igen hamar megszűnt.

Túry Gergely

Az üzlet „tisztaságára” utalt, hogy az akkori médiahatóság, az ORTT elnöke, Majtényi László ugyan megpróbálta megakadályozni a frekvenciamutyit, de mivel ez nem sikerült a testület pártdelegáltjaival szemben, azonnal lemondott ORTT-elnöki posztjáról. A Neo FM felsülése volt az egyik első olyan pillanata a két nagy párt mögötti „üzletfeleknek”, amelyből a szocialistáknak kiderülhetett, hogy nekik többé nem csak frekvenciát nem osztanak, hanem lapot sem.

Mivel a politikai és gazdasági elit is 2009-ben már javában kormányváltásra készült, ezután nem okozott nagy felzúdulást, hogy az MSZP-t, illetve a párt mögötti elitet utána ki is szorították szinte mindenhonnan. Az már érdekes volt viszont, hogy Simicskáék nem fordították meg a saját javukra az addigi rendszert, amelyben állítólag 70-30 százalék arányban osztozott a kormányerő és az ellenzék, hanem semmit sem adtak a szociknak, 0-100 lett az elosztás a politikai pletykák és a tapasztalat szerint is.

Liszkay már egyszer felbukkant

Egyszer már a 2000-es években volt Fidesz-közeli a Szabad Föld – akkor is Liszkay Gábor volt a főnök, ahogyan most. Szerkesztőségi információk szerint, amikor az azóta már elhunyt Horváth László megpróbálta visszavásárolni a hetilapot, hiába tárgyalt a Szabad Föld akkori vezetőivel, a lényeges pontokon mindig az derült ki, hogy bár Liszkay Gábor a tulajdonos, nem az ő szava dönt az eladásról.

A Szabad Föld példányszáma jókorát zuhant, miután közel húsz éve Liszkay Gáborék átvették az irányítást, bár mai szemmel így is tekintélyes, 200 ezres példányszámban nyomták ki. A hetilap belső életét ismerő kollégák szerint ennek egyik oka, hogy az olvasók nem tűrik el, ha direkt politikát kapnak a jól megszokott vidéki élet helyett. Úgy tudjuk: nem csak a cikkekkel, hanem a hirdetésekkel is vigyázni kellett, mert egy nagyobb kampány idején érezhető volt a példányszámcsökkenés.

Információink szerint az előző kormányzati ciklus közepére a baloldali pénzügyi elit anyagilag teljesen megroppant. Cégeik, vállalkozásaik ugyanis már évek óta nem kaptak elég megrendelést. Az utolsó komolyabb beruházás, amelyben a nagyobb gazdasági érdekeltségek egyenlő arányban „dolgoztak”, az a Margit híd felújítása volt. Az akkori, tíz évvel ezelőtti sajtóinformációk szerint a nagykoalíciós munka egyik végső műve, a nem hivatalos első becslés szerint 5 milliárdról indult, 13-ra tervezték, de 22 milliárd forintba került a végén.

Persze nehéz az almát a körtével, a felújítást az építéssel összehasonlítani, de azért jobb, ha tudjuk, hogy az akkori árak mellett „egy méter híd építése” 30 millió forintból bőven kijött, míg a Margit híd felújítása 45 millió forint volt szintén méterenként. Egy biztos, megszűnt az átjárás a politikai oldalak között, és a Fidesz, illetve az MSZP egykori pártpénztárnokának, vagyis Simicska Lajosnak és Puch Lászlónak sincs szinte semmiféle politikai ereje nincs már.