Alkalmazzon-e egy cég valakit vagy ne? Egy idegsebész a műtét közben szorul sürgős segítségre. A felsővezetők teljesítménye jól növelhető olvasással. Példák arra, hogy a humán tudományok hogy járulnak hozzá konkrét helyzetekhez, akár piaci forintra váltható területeken. Az MTA ezekkel illusztrálja, mennyire félrevezető az a kormányzati kommunikációban megjelenő érvelés, hogy a humán tudományok haszontalanok.

Az akadémia annak kapcsán írja mindezt hogy a kormány olyan célokat kitűzve alakítaná át a kutatóhálózatait, amelyek értelmezhetetlenek a bölcsészet- és társadalomtudományokra. "Ezeken a területeken eddig sem, és a jövőben sem születnek szabadalmak, kevés a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, és számos tudományágban a szakpolitikát orientáló művek sem látnak napvilágot." Ugyanakkor fontosak, hozzájárulnak az ország presztízséhez, fejlődéséhez, a társadalom önismeretéhez, kultúrájához. Az MTA példákat is mond: a nyelvészeti kutatások eredményeit az informatikától az orvoslásig számos területen alkalmazzák, a vállalati menedzsment vagy mesterségesintelligencia-kutatás a humán tudományokból is nyer ismeretet.

A bölcsészettudomány, történelem, régészet pedig más módon járul hozzá a nemzeti kultúrához, sehol nem várnak el tőle szabadalmakat, vállalati innovációt. Arról nem is beszélve, hogy a diákok a középiskoláig a tanulás legalább egyharmadában humán tárgyakkal foglalkoznak – ehhez is elengedhetetlen az MTA intézeteinek hozzájárulása. "Természetesen elengedhetetlen, hogy az MTA humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó intézeteit rendszeresen értékeljék hazai és külföldi kutatókból és szakpolitikai elemzőkből álló független csoportok. A nem megfelelő teljesítménynek pedig legyenek határozott szankciói", teszi hozzá az MTA közleménye.