Arról ír a Népszava keddi száma, hogy információjuk szerint az ELTE Természettudományi Karán (ELTE TTK) nem a minőség számít, hanem az, mely oktatók elbocsátásával lehet a lehető legtöbb pénzt megspórolni. Erről egy ott dolgozó munkatárs nyilatkozott, szerinte a helyzet több héttel a leépítésről szóló hírek kirobbanása után is bizonytalan, a kar vezetése nem mérte fel, egy-egy oktató elbocsátásának milyen hatásai lehetnek.

Egy fő szempont volt: lehetőleg a 65 év feletti, egyetemi tanár titulussal rendelkező oktatók közül kell válogatni.

Arról már korábban is lehetett tudni, hogy megszorítások vannak az ELTE-n, a TTK mellett a Bölcsészettudományi Karon (BTK) is létszámleépítésről döntöttek, idén a BTK-nak és TTK-nak is 250 millió forintot kell megtakarítania.

A lap forrása arról beszélt, a TTK különösen nehéz helyzetben van, hiszen az oktatók már az elbocsátások előtt is túlterheltek voltak, az egy oktatóra eső diákok száma jóval magasabb, mint a BTK-n. Van olyan idős oktató, akinek az előadásaira több száz diák jár egyszerre. De akad olyan is, aki kutatócsoportot is vezet, ehhez viszont feltétel, hogy egyetemi tanári státuszban dolgozzon. Ha nyugdíjazzák, a kutatócsoport munkája is bizonytalanná válik. A tanári kar levélben fordult a rektorhoz, felhívva a figyelmet: a kutatócsoport fennmaradásán több más dolgozó teljes állása múlik.

A forrás állítja, eddig mintegy 25-30 oktatónak adták oda a nyugdíjazási vagy felmondási papírt, de volt olyan, aki ezt nem várta meg, más egyetemre ment dolgozni.

A BTK-n is hasonló a helyzet, a humántárca pedig már át is utalta a végkielégítések kifizetésére szolgáló összeget, 250 millió forintot – pont annyit, amennyit a leépítéstől megtakarításként várnak. A lap kereste az ELTE-t, de megjelenésig nem kaptak választ.