Most ott tartunk – mielőtt rátérnénk az ellenzék legújabb csodafegyverére, a helyi együttműködésre –, hogy Orbán Viktor szerint a Fidesznek talán nem is az Európai Néppártban van a helye. Eközben a lengyel populisták és Matteo Salvini felé kacsingat, miközben Manfred Weber a keménykedő ultimátumtól eljutott odáig, hogy majd Orbán eldönti, akar-e a Néppárt tagja lenni.

Erről a feszült viszonyról szólt a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja is, a vendégünk Závecz Tibor volt:

Összebútoroznak

És mindeközben az ellenzék? Azzal kezdődött az év, hogy január harmadik napján közösen állt ki a Parlament lépcsőjére Gyurcsány Ferenc pártja és a Jobbik. Ott volt mellettük az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum is, valamint több független képviselő, de „itt átszakadt valami”, ahogy egy jobbikos politikus visszaemlékezik.

A túlóratörvény körüli vihar egybeterelte az áprilisban még vonakodó ellenzéket, a tüntető tömeg pedig feltétel nélkül tapsolt mindenkit, aki azokban a napokban színpadra állt. Megtörtént a kiegyezés a pártok és a választók között – de a pillanat elmúlt, a túlóratörvény elleni óriástüntetés valahol a Suzuki-gyár parkolójában véget ért.

Az egymásra találás különösen bizarr pillanata volt a közös, ellenzéki EP-lista ötlete, amit még Tóth Bertalan dobott be januárban. A tisztán listás választási lebonyolítás miatt politikai/politikamatematikai racionalitás az ötlet mögött nem volt, inkább a felfokozott „mondj nagyobbat” hangulat szülte.

Őszre azonban az együttműködés formálódik. Ahogy egy szocialista elnökségi tag mondta, „helyben kell kiütni a fideszes vár tégláit.” Iránymutató pedig - Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi győzelme mellett - a Republikon Intézete egyik vonatkozó felmérése lehet.

Túry Gergely

Az intézet a 23 megyei jogú várost három kategóriába sorolta be:

• Az ellenzék számára nehezen nyerhető városok: Debrecen, Győr, Kecskemét, Sopron, Székesfehérvár és Zalaegerszeg.
• A billegő városokban a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt megvan az esélye a győzelemre. Ezek: Békéscsaba, Eger, Érd, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szekszárd, Szombathely és Veszprém.
• Az ellenzék számára esélyes városok: Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szolnok és Tatabánya.

A Republikon szerint: 23-ból 12 megyei jogú városban egy jobboldali jelöltnek van nagyobb esélye a kormánypárti jelölt legyőzésére, míg 11 városban a baloldali, liberális polgármesterjelöltnek.

És a dolgok lassan alakulgatnak is:

• Szombathelyen már össze is fogott az ellenzék, közös jelöltben állapodott meg októberre az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum. A közös ellenzéki polgármester-jelölt az MSZP-s Nemény András lesz, az összefogást a Jobbik és a Kutyapárt is támogatja.
• Pécsett a Momentum, az MSZP és a DK bejelentette, hogy Péterffy Attila független polgármesterjelölt mögé sorakoznak fel az őszi önkormányzati választáson.
• Egerben a héten jelentették be, összefog a Jobbik és a baloldal. A közös polgármesterjelölt Mirkóczki Ádám, a Jobbik politikusa, aki civil színekben indul, az Egységben A Városért Egyesület (EVE) pedig – ahol az összes ellenzéki párt képviselteti magát – az összes helyi választókerületben is egy, közös jelöltet állít.
• Miskolcon is közös polgármester-jelöltet állít az ellenzék. A Jobbiktól a Momentumig minden párt benne van az összefogásban, hogy csak egyetlen ellenzéki kihívója legyen a fideszes jelöltnek. A körzeteket is felosztják egymás között.
• Legutóbb pedig az derült ki, hogy Újpesten egy ex-KDNP-s jelöltet állít az ellenzéki összefogás, Szalma Botondot. A jelöltet nyíltan támogatja az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd. Újpest amúgy baloldali bázis, a tavalyi országgyűlési választáson a DK-s Varju László nyert.
• Újbuda is pipa, Terézvárosban is alakul valami.

A fenti összefogások fényében körbekérdeztük az ellenzéki pártoknál, hogyan élik meg a közösködést. Többen arról számoltak be, sokkal könnyebb az egyezkedés, mint hitték, az meg aligha véletlen, hogy Egerben hamarabb álltak be a Jobbik jelöltje mögé, mint hogy a pártnak megismerhettük volna az EP-listáját.

Büfi

Azzal viszont a most egyezkedő pártok is tisztában vannak, hogy az EP-választás választóvonal lesz. Ha például az LMP és/vagy a Momentum nem tud képviselőt küldeni Brüsszelbe, jelentősen gyengül alkupozíciójuk. Ugyanígy: ha az MSZP és/vagy a DK megőrzi, adott esetben növeli székeinek számát, ez erősödést jelent.

És nagy kérdés, mi lesz a Jobbikkal. Három EP-helyük van jelenleg, amit megőrizhetnek a legfrissebb kutatási adatok szerint, de „sokkal könnyebben megy a tárgyalás a városokban a többi párttal, mint párton belül”, festette le egy forrásunk a Jobbikon belüli hangulatot.

Érdekes még az, ahogy a DK viszonyul az egészhez. A párt – ahogy az LMP – elsősorban a fővárosban erős, elvben örülnek, ha pozíciót fognak vidéken, de ott van a Jobbikkal kapcsolatos, régi ellenérzésük. Egy magasrangú párttag úgy írta le ezt a helyzetet, hogy:

kezdetben mindig feljött egy kis büfi. De visszanyeltük. Közös az ellenség.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor / Facebook)