Bajban vagyunk a "nacionalista" és a szentekről elnevezett magyar helységnevekkel, sorrendben: Németkér, Olaszliszka, Tatárszentgyörgy, Törökszentmiklós... - mindegyik egy-egy szörnyű állomása a hazai romák exodusának (sok ember menekülése, üldöztetése, kivonulása).

Mindegyikben közös a fölkorbácsolt cigánygyűlölet, a kormányzati-belügyi hatalmi gépezet "játéka" a gyűlölet "szelepeivel": a (helyi) rasszista önbíráskodás bizonyos szintig való elengedése. Mindegyiket körbeveszi a politikai-értelmiségi réteg hanyagsága és a széles társadalom közömbössége, ezért is megszámolatlanul sok a sérült lélek, a cigány gettón belül, és azon kívül is.

Törökszentmiklós talán fordulópont lehet. Elsősorban az öntudatos roma fiatalság színre lépése miatt. Másodsorban a maradék civil és demokratikus politikai erők és a roma fiatalság találkozása révén.

Május 21-én, a város roma közösségét egy drogos, azóta letartóztatott fiatalember, védtelen emberek elleni fizikai támadása, ütlegelése apropóján színre lépő újnáci párt, és annak paramilitáris szárnyának önbíráskodást előre vetítő erődemonstrációja fenyegette. Noha nyilvánvaló volt, hogy a Jobbikból kivált, retorikájában a kormánypártoktól is jobbszélre sorolható – ezért a fidesz-kádéenpének kedves alakulatnak – ez idő szerint nem az erőszak az elsődleges érdeke. Sokkal inkább a botránykeltés, az újnyilas alakulat nevének megismertetése és a szélsőségesen radikális rasszista szavazók mozgósítása a vasárnapi választásokra, hogy valami csoda révén a 2%-os támogatottságot föltornázzák 5-re, és így bejuthassanak az Európai Parlamentbe. Vezérük uszító szövegei és a törvényi tiltás ellenére a cigányok lakhelyére vonulás kilátásba helyezése azonban magában hordozta a cigányellenes támadás veszélyét.

A lelki-fizikai fenyegetettség a tíz-tizenegy évvel ezelőtti sorozatgyilkos terrorhullám bénult tudomásulvételét juttathatta eszébe sok-sok emberünknek. Ez derült ki a sok száz, olykor sok ezer nézettségű élő videóadásokból, a közösségi oldalakon futó kommentekből. A fölháborodással-félelmekkel teli aggódás azt mondatta ki: még egyszer nem történhet meg Tatárszentgyörgy tragédiája!

Ennek a virtuális mozgalmi potenciálnak, és az öntudatos, polgárosodott, mobil, ezért mozgósítható roma fiatalság erejének tudható be, hogy a törökszentmiklósi cigánytelepen mintegy háromszáz főnyi magabiztos kiállású, nyílt tekintetű fiatal felnőttel találkozhattunk. Világossá tették: nem háborút akarnak, elutasítják az erőszak minden formáját, de ha kell, testükkel fogják megvédeni a fenyegetett, ártatlan cigány családokat a megélhetési nyilas politikusok és bérnáci légiójuk fenyegetéseivel szemben! Az a tény, hogy nem a főtéren demonstráltak, hogy nem mentek szembe a rasszista csőcselékkel, hanem kitértek a konfliktus elől, de a romák otthonait védték, hűen bizonyítja megfontoltságukat és erőszakmentes elkötelezettségüket.

Az öntudatos roma fiatalságra nem hatott egyes állami „cigány vezetők”, más szóval: kápók lebeszélése, tiltása. Ahogy annak a beépített cigány provokátornak sem hittek, aki az újnácikkal való fizikai összetűzést propagálta. Szavaikból kiderült, hogy a Lungo Drom-os Farkas-pribékeket ugyanúgy megvetik, és a cigányság ellenségeinek tartják, mint a rasszizmusból politikai tőkét és anyagi előnyöket kovácsoló Toroczkai-féléket, és az általuk vezérelt, megtévesztett bagázst. A sajtóhírekből és a Törökszentmiklóson látottakból arra következtethetünk, hogy ebben a csőcselékben néhány tucatra tehető a valóban vérszomjas, a fizikai erőszakra bármikor képes kiképzett katona. Toroczkai május elsejei sajtótájékoztatóján – hasonlóan az al-Kaida sajtómegjelenéseihez: a vezér „civilben”, körülötte a terepszínű ruhás terroristák – „Nemzeti Légió” néven bejegyzés alatt lévő milíciája június elsejei, szegedi zászlóbontásáról beszélt, és annak egyik vezetőjeként a francia légiót megjárt harcost mutatott be. Magyarországon törvény tiltja félkatonai szervezetek működését, egyenruha viselését, mégsem hallottunk velük szembeni rendőri fellépésről, eljárás megindításáról. Pedig épp a minap hozott döntést a strasbourgi bíróság a Magyar Gárda megszüntetése ellen Vona által kezdeményezett fellebbezéssel kapcsolatos ügyben. A Gárda feloszlatását helyben hagyó ítélet indoklásában a következő szerepel: „A félkatonai szervezet a magyar náci mozgalomra (a nyilaskeresztesekre) emlékeztetett, amely a gerincét képezte egy olyan kormányzatnak, amely többek között felelős volt magyar cigányok tömegeinek kivégzéséért.”

Törökszentmiklóson az újnáci mozgalom mintegy félezres tömegével szemben állt föl az a maroknyi antifasiszta, civil jogvédő szakember, és a politikai ellenzék néhány képviselője, akiknek autentikus kiállása létfontosságú az ország jövője szempontjából: szélesebb társadalmi közegben kell hitelessé tegyék az ország nyugalmáért, közös békénk megteremtéséért végzendő felelős közpolitikát.

Az öntudatos, szervezett roma fiatalság és a demokratikus jogállam híveinek törökszentmiklósi találkozása, és az általuk fölmutatott közösségi és erkölcsi erő példát mutathat a jövőnek: alapja lehet egy szélesebb társadalmi összefogásnak, ami esélyt teremthet a fenyegető újnácizmus legyőzésére és egy élhető ország újjáépítésére.