A Fidesz–KDNP választási győzelme utáni első számában két oldalon át sorolt neveket a Figyelő; olyanokét, akik olyan szervezeteknél dolgoztak, amelyeket a kormány és a Fidesz pártmédiája ellenségnek kiáltott ki. A "tényfeltáró" cikknek nevezett lista megjelenése után a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen ajánlott képviseletet a civileknek, akik felkerültek a "Soros-zsoldosok" listájára.

A két szervezet közös közleménye szerint az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, akik úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek.

Jön a vadászat? A Figyelő már listázza Soros embereit

Új szintre jutott a civilek zaklatása a kormánypropagandista médiában: név szerint pellengérezték ki azokat, akik a Soros-bérencnek kikiáltott szervezeteknél dolgoznak, de kiderült, nem tudják alátámasztani azt a számot, amivel Orbán Viktor dobálózott.

Az elsőfokú bíróság a kommüniké szerint most megállapította: széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy

a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú "zsoldosként" állítja be.

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, miszerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

A bíróság – írták a jogvédők – kötelezte a Figyelőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő lapszámban tegye közzé a bírósági döntést. Emellett eltiltotta a lapot hasonló jogsértő tartalmak közzétételétől, ezzel is hangsúlyozva azt, amit köztudomású tényként fogadott el az eljárásban: hogy a civilek elleni kampány egy régóta fennálló és jelenleg is tartó állapot, és a jövőben is lehet hasonló cikkek megjelenésére számítani. Ennek alátámasztásaként a bíróság kiemelte, hogy a cikk közzététele egy olyan országos, valamennyi médiafelületre (televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó, hirdetőtábla) kiterjedő és huzamos ideje tartó kampány része volt, amelyben Soros Györgyöt a magyar nép ellenségeként mutatják be, az általa támogatott szervezeteket pedig úgy, mint amelyek az ő – a magyar nép érdekeivel ellentétes – akaratát kívánják érvényre juttatni.

Figyelő-féle listázás: a Médiatanács nem mer lépni politikailag kényes ügyekben

Árulkodóan óvatoskodó érveléssel bújt ki a Médiatanács a Figyelő-féle Soros-listázás alól: szerinte a megbélyegzettek nem alkotnak védendő közösséget. A cikkbeli vélt kirekesztés miatt panaszt beadó Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint pedig épp a lista léte bizonyítja, egy közösségről van szó. Egy másik médiaszakértő szerint ma már egyre jobban védik a stigmatizált embercsoportokat, ez a szemlélet nem érvényesült a médiahatósági döntésben.

A bíróság ítélete szerint

a Figyelőnek egy teljes oldalban kell közölnie az ítélet rendelkező részét és annak jogi indokolását is, hogy az olvasók pontosan megismerhessék, mit és miért ítélt jogsértőnek a Fővárosi Törvényszék.

Emellett a Figyelőnek

fejenként 500-500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a felpereseknek és az újságnak kell állnia a perköltséget is.

Ugyanezen a napon jogerősen megnyerte a TASZ azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársáról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt. A másodfokú bíróság kimondta, hogy ugyan egy tüntetőnek tűrnie kell a fotózást, de azt már nem, hogy szándékosan, félrevezetően egy másik tüntetésről szóló cikk illusztrálására használják a képét. Különösen, ha annak a cikknek "Lincselt volna a csőcselék" a címe. Ebben a perben a Magyar Időket 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.