Cikkünk frissül

A Jobbik országos elnöksége úgy döntött, hogy vállalva a politikai és személyi felelősséget az EP-választás eredményéért, nem tölti ki a teljes mandátumát, hanem előrehozott tisztújítást ír ki, melynek időpontjának az önkormányzati választások utáni hónapot jelölte ki a párt küldöttjeiből álló Országos Választmánya a Jobbiknak. Az őszi tisztújításig a Jobbik országos elnöksége teljes jogkörrel fogja ellátni a feladatait. A párt erről éjjel küldött sajtóközleményt.

Sneider Tamás pártelnök hétfőn még azt mondta, nem érzi szükségét annak, hogy lemondjon ő vagy az elnökség. A párt elnöksége illetve frakciója szerdán illetve csütörtökönön ülésezett, úgy tudjuk, szerdán az elnökségben többen felvetették a lemondásukat.

Nem nagyon illett erről beszélni

Varga-Damm Andrea szerdán kényszerült magyarázkodni a Mandinernek hétfőn adott interjú miatt. Varga-Damm a választás másnapján azt mondta, „egy ilyen kudarc következményekkel kell, hogy járjon, de az a jövő döntése lesz, hogy ez személyi következmény, vagy a rendszer, a tevékenység vagy a kommunikáció átalakítása.

Ha én lennék ebben a helyzetben, mint az elnök, én biztos azonnal felajánlottam volna a lemondásomat,

de én egy másfajta ember vagyok.”

Varga-Damm úgy érzékeli, a tagság vette, mi történt, látta, mi a kudarc oka, és „elég erős jelzéseket fognak küldeni a vezetőség felé, hogy mit szeretnének, személyi konzekvenciákat, szervezetistruktúra-átalakítást vagy mi egyebet”.

Varga-Damm egy szerdai MTI-közleményben már azt magyarázta,

ő nem szorgalmazta a pártelnök lemondását,

azt mondta el, ő mit tenne, ráadásul csak a lemondás felajánlásáról beszélt,

ami semmiképpen nem jelenti azt, hogy az elnöknek ne lenne maradása. A felajánlás után az erre jogosult döntéshozók dönthetnek arról, elfogadják-e a lemondást, avagy sem. Azaz még azt sem jelenti, hogy az érintett lemond.

A félreértések elkerülése érdekében jelezte azt is, nem készül semmilyen vezetői tisztségre.

Kifele mutogattak, de magukban is kereshetik a hibát

Az országgyűlési választáshoz képesti 873 ezres szavazóvesztést jobbikos politikusok rendre a körülményekre – pénztelenség, karaktergyilkosság, bomlasztási kísérlet – fogták, és azt mondták, ilyen év után az is csoda, hogy még létezik a párt. A Polticial Capital vezető elemzője, Hunyadi Bulcsú viszont azt mondta, a szavazatvesztés indokai között ott van, hogy a Fidesz az országgyűlési választások előtt minden szinten támadta a Jobbikot, jöttek az ÁSZ-bírságok, a Mi Hazánk Mozgalom is elvitt rengeteg párttagot és aktivistát.

Szervezettségi és pénzügyi problémát mutat, hogy nem tudták mozgósítani a meglévő szavazókat.

Szerinte a szavazók kiábrándultsága is meglátszik:

érzékelhették, hogy a Jobbik mégsem tud alternatívát kínálni a Fidesszel szemben.

A Jobbik 6,3 százalékot ért el az EP-választáson, ez azt jelenti, hogy a korábbi három helyett egy mandátumot szerzett. A listavezető, Gyöngyösi Márton megy majd Brüsszelbe.