Székely László ombudsmanhoz a főváros XII. kerületében működő Esze Tamás Gyermekotthonában szomszédságában élők fordultak. Arról számoltak be, hogy az intézményben és annak közvetlen közelében az utóbbi időkben tűrhetetlen állapotok uralkodnak: nyolc-tíz éves gyerekek órák hosszat, sokszor késő estig az utcán vannak, dohányoznak, bandáznak, kukákat borogatnak, tüzet gyújtanak, akadályozzák a forgalmat, hangosan káromkodnak. A panasz szerint az otthonban dolgozók rendkívül alacsony juttatásai miatt a fluktuáció igen magas, és a környéken lakók szerint a gondozott gyermekek oktatását sem tudják megfelelően biztosítani.

A megkeresés nyomán a biztos helyszíni vizsgálatot rendelt el, amelynek során munkatársai megállapították:

a gyermekotthont és környezetét a rendezetlenség, a lelakottság jellemzi.

A szakemberek összetört szekrényeket, kibelezett kárpitos bútorokat, szétdobált tárgyakat, cigarettacsikkeket, szabadon hozzáférhető gyógyszeres szekrényt, málló vakolatot, rossz állapotban lévő udvart, sportpályát láttak. A raktárban több éve lejárt élelmiszereket és feltehetően rágcsálóktól származó ürüléket is találtak. A 2018 őszén beázott csoportszobát nem újították fel, azt a vizsgálat idején nem lehetett használni.

A biztos friss jelentésében hangsúlyozta, hogy szakellátásban élő, kiszolgáltatott helyzetben lévő, kötelező és intézményesített ellátást igénybe vevő gyermekekről van szó. Kiemelte, hogy a velük foglalkozó szakemberek felelőssége és kötelessége volna felhívni a figyelmet a dohányzás káros következményeire, megelőzni a rászokást, a függőség kialakulását, segítséget nyújtani a leszokáshoz. Továbbá

rámutatott arra is, hogy a gyermekotthon dohányzással kapcsolatos passzív magatartása önmagában is sérti a gyermeki jogokat. Az ombudsman így az ott nevelt gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot állapított meg.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az otthonban a 26 álláshelyből – a folyamatos hirdetések dacára – mindössze 16-ot tudtak betölteni. A problémát a megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársak sem tudják érdemben orvosolni, a szakdolgozók hiánya miatt pedig folyamatos csoportösszevonásra volt szükség. E tartós létszámhiány ugyancsak sérti a gyermekotthonban élő gyermekek jogait.

Az alapjogi biztos megállapította, hogy a gyermekvédelmi szakellátás tárgyi-személyi hiányosságaira visszavezethető működési zavarok miatt nem érvényesülhet maradéktalanul a gyermeket az állam és a társadalom részéről megillető védelemhez való jog, és csorbul a gyermek legjobb érdekeit szolgáló eljárás elve is.

Az intézményben elhelyezett 26 gondozottból életkora alapján 16 gyermek (8 fiú és 8 lány) tankötelezett. A dolgozói létszámhiány miatt, továbbá azért, mert a gyerekek különböző iskolákba járnak, a gyermekotthon nem tudja ellenőrizni, hogy a gyerekek tényleg az iskolában vannak-e. A helyszíni vizsgálat idején 8 gyermek tartózkodott az intézményben, a többiekről nem volt információ.

A biztos álláspontja szerint a családi gondoskodást nélkülöző gyerekek egyetlen lehetőség a kitörésre, az önálló életvitelre, ha tanulnak, szakképzettséget szereznek.

A biztos munkatársai azonban arról győződtek meg, hogy az otthonban gondozottak erre ösztönzést nem kapnak, a tizenéves gyermekek gyakorlatilag maguk döntenek arról, hogy eleget tesznek-e a tankötelezettségüknek.

Az ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a Gyermekjogi Egyezményben deklarált, a családi környezetétől megfosztott gyermek jogát az állam különleges védelmére és segítségére, továbbá nem tud érvényesülni az oktatáshoz fűződő joguk sem.

Az ombudsman az emberi erőforrások miniszterét a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében dolgozók anyagi megbecsülésének mielőbbi, tényleges javítására kérte fel. A feltárt konkrét visszásságok megszüntetése, a továbbiak megelőzése érdekében a biztos a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Bólyai Gyermekotthoni Központ vezetőjéhez fordult.