Általánossá válhat az a gyakorlat, amivel három évvel ezelőtt a soproni VOLT Fesztiválon szembesültek a bulizni vágyók: a jegyvásárlók adatait – nevét, születési dátumát, állampolgárságát, igazolványszámát – beszkennelték egy rendszerbe, belépni csak így lehetett. Aki ezt nem akarta, nem mehetett be. Ugyanez a jegyhez kötött azonosítás volt a Szigeten és a Balaton Soundon is.

Több fesztiválozó panasza után vizsgálatot indított Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, és megállapította, a Sziget Kft.-nek nem volt jogalapja az adatok kinyerésére és tárolására, a célhoz kötöttség elve sem érvényesült, az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően. A cég kapott egy 30 milliós bírságot, és az adatrögzítéstől is eltiltották. A határozat ellen fellebbeztek, a gyakorlat viszont szünetel.

A büntetés kiszabása után került a parlament elé az a törvényjavaslat, amely általánossá teszi az azonosítást minden olyan fesztiválon, ahol 25 ezernél többen vannak. A szervezők kötelesek a látogatók adatait elkérni és tárolni – beleértve a fényképüket is. Az ok-okozati összefüggésről mindjárt, de előbb nézzük, mi lesz innentől a gyakorlat, és ez jó vagy rossz a fesztiválozóknak.

A belépőt vásárló vagy a fesztivál előtt regisztrál egy online felületen és adja meg az adatait, amit a helyszínen összevetnek az igazolványával, vagy a belépés előtt közvetlenül beszkennelik az igazolványát. Így tehát a jegyét hozzákötik, vagyis a várakozások szerint csökkenteni lehet a visszaélések számát. Visszaélés volt bőven: egy hanyagul kezelt QR-kód vagy vouchervonalkód „ellopásával” simán be lehetett jutni a más által vásárolt jeggyel, a jogos tulajdonost pedig, ha másodikként lépett a pulthoz, már nem engedték be.

Ilyenkor csak a rendőrségi feljelentés maradt, a sikeres elfogások számára volna egy erős tippünk.

Túry Gergely

Most viszont, ha valaki előre becsekkol, azonnal odakerül a jegy mellé a tulajdonos neve, amivel csak ő mehet be – magyarázza Kádár Tamás, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője. A helyszíni regisztrálásnál be lehet ugyan menni „lopott jeggyel”, de miután az adatokat rögzítik, a jogos tulajdonos feljelentése után gyorsan el lehet kapni a tettest. Kádár Tamás a NAIH-os büntetés ellenére úgy értékeli, igazuk volt az azonosítás bevezetésével, mert

folyamatosan csökkent a visszaélések száma. Nem szűnt meg, mert ez egy rabló-pandúr játék, a módszerek folyamatosan fejlődnek, de az azonosításnak volt visszatartó ereje. A bejáratok előtti adok-veszek megszűnt,

ahogy a fesztivál területén elkövetett bűncselekmények száma is csökkent. Abban bízik, a Szigeten ismét tudják majd ezt alkalmazni, ha a parlament pénteken elfogadja a tervezetet, akkor ennek semmi akadálya.

Túry Gergely

Bedobták a terrorkártyát

A törvényjavaslatot benyújtó Gulyás Gergely, Kocsis Máté és a KDNP-s Nacsa Lőrinc

• a belépők személyi biztonságának biztosítása,
• bűncselekmények – kiemelten a terrorcselekmények – hatékony megelőzése,
• körözött személyek elfogása miatt

kötelezi a szervezőket az adatok rögzítésére. A rendőrségi adatbázissal azonban nem lesz összekötve a rendszer, a hatóságok írásbeli kérése után kell kiadni az adatokat. A NAIH határozatából kiderül, az elmúlt években a rendőrség és a TEK kért adatot vagy küldött megkeresést a Sziget Kft.-nek (a TEK kizárólag a Szigeten fesztiválozókra volt kíváncsi), azonban azt nem tudni, hány esetben, milyen bűncselekmények vagy gyanú miatt, és mennyivel volt eredményesebb a nyomozás így. Az ügyben megkerestük a TEK-et és az ORFK-t is, csak előbbi válaszolt, de konkrétumokat nem tudtunk meg, annyit írtak, titkos információgyűjtés keretében vettek át személyes adatokat a szervezőktől a résztvevők azonosításához szükséges mértékben.

Mint említettük, a törvényjavaslatot nem sokkal a NAIH-os büntetés után nyújtották be, ám Kádár Tamás szerint nincs ok-okozati összefüggés: ők már korábban is kérték a módosítást, jóval korábban egyeztettek erről a politikusokkal, ám miután ez a kérdés a képviselők számára nem volt prioritás, nem is ment gyorsan az ügy. Azt egyébként Rogán Antal miniszter is megerősítette a bizottsági meghallgatásán, hogy a szigorítást fesztiválszervezők kérték, bár nem nevesítette a Sziget Kft.-t. A törvényjavaslatba mindenesetre nagyjából a Sziget korábbi gyakorlata került bele, annyi különbséggel, hogy a rendezvény után nem 72 órával, hanem 90 napon belül kell törölni az adatokat.

Kádár szerint amúgy pontosítani kellene a javaslatot, szerinte elég lenne napi 25 ezres limitet bevezetni – most az összlétszám a kiindulópont –, és tervezhetetlensége miatt nem az eladott jegyeket, hanem a rendezvény napi befogadóképességét venné alapul. A tervezethez már benyújtottak egy bizottsági módosító javaslatot, de az nem erről szól, leginkább a szöveget pontosították.

MTI / Mónus Márton

Semmi szükség erre?

Péterfalvi Attilának nincs kifogása a javaslat ellen. A szöveget is egyeztették vele, de korábban javasolta is a helyzet rendezését. Azzal érvel, az adatkezeléshez törvényi felhatalmazásra van szükség, szerinte teljesen rendben van, ha nemzetbiztonsági szempontokat érvényesítenek.

A nemzetbiztonság, a terrorveszély elhárítása alapfeladat, a Sziget az egyik legnagyobb fesztivál, amelyre a világ számos országából érkeznek.

A Társaság a Szabadságjogokért viszont tiltakozik. Asbóth Márton, a szervezet magánszféra projektjének vezetője a hvg.hu-nak azt mondta,

rengeteg személyes adatot akarnak összegyűjteni, de nem látszik, milyen célból.

Hiába van odaírva, hogy "terrorcselekmény megelőzése" a cél, Asbóth szerint nem világos, hogy ezzel hogyan lehetne megelőzni egy támadást vagy más bűncselekményt. Így viszont nem lehet szükségesnek nevezni a módosítást, holott az lenne a minimum.

Ez egy erős beavatkozás a magánszférába, hogy csak úgy mehet valaki fesztiválra, ha átadja az adatait.

Az rendben van, hogy a rendőrség folyamatosan figyelje a látókörébe kerülőket, titkosszolgálati eszközökkel pedig a terrorkockázatot jelentőket, „de ebben nem fog segítséget nyújtani, ha félmillió ember adatait megkapják”.

Máté Péter

Asbóth szerint a Sziget korábbi gyakorlata jogellenes volt, most ezt a jogellenes gyakorlatot írják törvénybe.

Attól ez még nem feltétlenül lesz alkotmányos,

így szerinte hatálybalépése után simán megtámadható az Alkotmánybíróságon.

Sokba kerül, de megtérül

Az új törvény az EFOTT-ot és a debreceni Campus fesztivált biztosan érinti majd, a két fesztiváligazgató eltérően értékeli a javaslatot. Az EFOTT fesztiváligazgatója, Maszlavér Gábor a sajtóból értesült a módosításról, szerinte ott lenne indokolt az ilyen ellenőrzés, ahol sok a külföldi vendég. Náluk viszont csaknem mindenki magyar, így azt mondja,

Nem vagyok biztonságtechnikai szakember, de nem látok olyan kockázatot, ami miatt ez számunkra hasznos lenne.

A limitet sem érti: „veszélyes elem bárhol lehet, nem csak egy 25 ezres tömegrendezvényen”.

Azt mondja, ennek akkor lenne érteleme, ha az adatbázis összevethető lenne a rendőrségével, és az sem világos számára, hogy ki fizeti az ellenőrzés – saccra – milliós költségét. Náluk most is van biztonsági intézkedés: jegyvásárláskor meg kell adni az igazolványszámot, azzal lehet átvenni a jegyet.

EFOTT / Pozsonyi Roland

A Campus Fesztivál igazgatója, Miklósvölgyi Péter – utalva a szigetes büntetésre – azt mondja,

elég gyorsan jött a törvénymódosítás, talán nem véletlenül,

az ötlet nem rossz, csak kérdés, a látogatók mit szólnak majd hozzá. Ő praktikus okokból örül neki egy „kicsit”, náluk ugyanis még mindig 10 milliós károkat okoz a karszalagok átragasztása. Annak örülne, ha a jogosulatlan használótól megtagadhatnák a belépést, ám azt, „hogy a terror elleni küzdelemben segít-e, azt nem tudom megítélni, de szakmai érvként el tudom fogadni”.

A rendzavarás ritka, de plusz kontrollt adhat, ha a résztvevő tudja, könnyű beazonosítani – teszi hozzá. Az ellenőrzés költségeibe még nem mert belegondolni, de szerinte bőven megtérül majd, ha sikerül a visszaéléseket kiszűrni. A nagy kérdés szerinte az, mennyire lassítja a bejutást a résztvevők csekkolása.