Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"4e8aa34b-26cb-4fc8-90e6-9ef516df0886","c_author":"Lackfi János","category":"360","description":"Apró kockára szeletelt szülők és gyerekek – durva családi vitát mutat be Lackfi János Az én hetem című sorozatunkban. A történethez a következő szavakból merített ihletet: takargatnivaló, picsogás, írásbeli, csinnadratta, bugyisajtó.","shortLead":"Apró kockára szeletelt szülők és gyerekek – durva családi vitát mutat be Lackfi János Az én hetem című sorozatunkban...","id":"20250608_Az-en-hetem-Lackfi-Janos","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4e8aa34b-26cb-4fc8-90e6-9ef516df0886.jpg","index":0,"item":"f08a1f38-61d7-497c-a4c5-7f7e3b3f7276","keywords":null,"link":"/360/20250608_Az-en-hetem-Lackfi-Janos","timestamp":"2025. június. 08. 20:35","title":"Hogy is volt az a házfelrobbantós dolog, amit kihúztunk a listáról? Lehet, hogy mégis be kellene írni! – Az én hetem Lackfi Jánossal","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b352cedd-314b-4ba0-b699-b30cad51752b","c_author":"Csendes-Erdei Emese","category":"360","description":"Néhány magánintézményben már végeznek robotok felhasználásával térdprotézisműtéteket. Az MI-vel megtámogatott szerkezetek pontosan modellezik, hogy a protézis hogyan illeszkedne a legjobban.","shortLead":"Néhány magánintézményben már végeznek robotok felhasználásával térdprotézisműtéteket. Az MI-vel megtámogatott...","id":"20250609_hvg-terdprotezismutet-magankorhaz-robotika","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b352cedd-314b-4ba0-b699-b30cad51752b.jpg","index":0,"item":"7fe26597-c4ee-4214-ace1-e9e42421704c","keywords":null,"link":"/360/20250609_hvg-terdprotezismutet-magankorhaz-robotika","timestamp":"2025. június. 09. 12:30","title":"Drága, de pontos: ilyen, amikor robot segíti a térdprotézisműtéteket Magyarországon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1e5bb553-7b9b-4f38-98b1-09120b2734ea","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A legnagyobb videómegosztó tavaly év végén változtatta meg a tartalmak moderálásával kapcsolatos szabályzatát. A cég a szólásszabadság védelmére hivatkozik. Az eredmény finoman szólva vegyes.","shortLead":"A legnagyobb videómegosztó tavaly év végén változtatta meg a tartalmak moderálásával kapcsolatos szabályzatát. A cég...","id":"20250610_youtube-felhasznalasi-feltetelek-moderalas-szabalyzat-alhirek-osszeeskuves-elmelet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1e5bb553-7b9b-4f38-98b1-09120b2734ea.jpg","index":0,"item":"d7f0e7e3-bc0b-4114-b5ad-5bfda31507e5","keywords":null,"link":"/tudomany/20250610_youtube-felhasznalasi-feltetelek-moderalas-szabalyzat-alhirek-osszeeskuves-elmelet","timestamp":"2025. június. 10. 15:03","title":"Ezt szabadítja a felhasználókra a YouTube","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"550e821f-4032-42e1-a3a7-96db2ad11814","c_author":"Ki Mit Tube ","category":"brandcontent","description":"„Mondj valamit a világról, a saját korosztályodról!” Ez lehet a siker kulcsa a Ki Mit Tube-on a műsor producere szerint. 10 év után, a One Magyarország támogatásával tér vissza a harmadik évadával az online videós tehetségkutató, egy még inkább digitalizált világba. Rubin Kristóf elmondta, a műsor nem csak a versenyzőknek, a készítőinek is kihívás: hogyan lehet a napi 20-50 videóból kiválasztani azokat, amelyekből a fiatal generáció számára érdekes történetet lehet elmesélni.","shortLead":"„Mondj valamit a világról, a saját korosztályodról!” Ez lehet a siker kulcsa a Ki Mit Tube-on a műsor producere...","id":"20250508_4iG_Ki_Mit_Tube_tehetsegkutato_Rubin_Kristof","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/550e821f-4032-42e1-a3a7-96db2ad11814.jpg","index":0,"item":"9c7fbad4-e9b8-4d90-8450-a82136e4f8eb","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250508_4iG_Ki_Mit_Tube_tehetsegkutato_Rubin_Kristof","timestamp":"2025. június. 09. 19:30","title":"Visszatért egy rég nem látott tehetségkutató","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"445e227f-4f96-4e95-967b-62778b25f692","c_author":"Rácz Gergő","category":"360","description":"Japán a világ egyik legfejlettebb gazdasága, miközben évtizedes demográfiai krízissel próbál megbirkózni, a számok alapján kevés sikerrel. Szeretne egy újfajta pörgést a gazdaságába, viszont úgy tűnik, a pénzpiacon az Egyesült Államok bukdácsolására a befektetők olyan hozamelvárásokkal válaszolnak, hogy az már a fejlett gazdaságoknak is sok.","shortLead":"Japán a világ egyik legfejlettebb gazdasága, miközben évtizedes demográfiai krízissel próbál megbirkózni, a számok...","id":"20250608_japan-gazdasag-valsag-allamkotveny-karaoke","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/445e227f-4f96-4e95-967b-62778b25f692.jpg","index":0,"item":"c377510f-d086-4084-8c8a-72716bff075c","keywords":null,"link":"/360/20250608_japan-gazdasag-valsag-allamkotveny-karaoke","timestamp":"2025. június. 08. 17:00","title":"Így hajt a sok kocsmai dalolászás a válság felé egy virágzó gazdaságot","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8851aaf7-a804-485e-af30-537c418a252a","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A magyar miniszterelnök Marine Le Pen meghívására utazott Montargisba. Rengeteget írt arról, milyen pokoli ott az élet a migránsok miatt, de arra nem tett utalást, hogy Le Pent sikkasztásért ítélték el és úgy néz ki, a választáson sem indulhat.","shortLead":"A magyar miniszterelnök Marine Le Pen meghívására utazott Montargisba. Rengeteget írt arról, milyen pokoli ott az élet...","id":"20250608_Orban-megerkezett-Franciaorszagba-migransok-altal-felegetett-uzletekkel-riogat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8851aaf7-a804-485e-af30-537c418a252a.jpg","index":0,"item":"a653fd77-fb53-4bf1-bf68-1099777a8cda","keywords":null,"link":"/vilag/20250608_Orban-megerkezett-Franciaorszagba-migransok-altal-felegetett-uzletekkel-riogat","timestamp":"2025. június. 08. 15:19","title":"Orbán megérkezett Franciaországba, migránsok által felégetett üzletekkel riogat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"07364e43-c31f-4539-a367-34a6835d7080","c_author":"hvg360","category":"360","description":"A volt innovációs miniszternek várhatóan egy évig sem kell elviselnie, hogy nem ő gyakorolja a közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) tulajdonosi jogait a szülővárosában csaknem 70 milliárd forintból felépített autóipari tesztpálya, a ZalaZone felett. Bár az uniós elvárások miatt Palkovics László tavaly októberben lemondott a kuratóriumi elnöki posztról, a kormány most egy újabbat kreált. A jelenleg a mesterségesintelligencia-fejlesztésekért felelős kormánybiztos arról is beszélt a HVG-nek adott interjúban, hogy a kormány „brüsszelező” politikája mellett miként vennének igénybe uniós támogatásokat.","shortLead":"A volt innovációs miniszternek várhatóan egy évig sem kell elviselnie, hogy nem ő gyakorolja a közérdekű vagyonkezelő...","id":"20250610_Palkovics-Laszlo-ZalaZone-autoipari-tesztpalya-interju","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/07364e43-c31f-4539-a367-34a6835d7080.jpg","index":0,"item":"c18dc2c5-5312-4a02-ab78-c5343d97bf8d","keywords":null,"link":"/360/20250610_Palkovics-Laszlo-ZalaZone-autoipari-tesztpalya-interju","timestamp":"2025. június. 10. 06:30","title":"Palkovics László újabb kinevezés előtt: „Valószínűleg az átlagnál jobban elboldogulok a tesztpálya irányításával”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"87019d62-194f-4ac3-8c04-c4c435c987f1","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A második magyar űrhajós ugyanis egy alternatív zenekar oszlopos tagja. Mutatunk pár dalt tőlük. ","shortLead":"A második magyar űrhajós ugyanis egy alternatív zenekar oszlopos tagja. Mutatunk pár dalt tőlük. ","id":"20250610_Amig-nem-indul-el-Kapu-Tibor-az-urbe-hallgassunk-a-zenekaratol-dalokat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/87019d62-194f-4ac3-8c04-c4c435c987f1.jpg","index":0,"item":"74a86f3c-66b5-48ce-838e-52a387d8c7f0","keywords":null,"link":"/elet/20250610_Amig-nem-indul-el-Kapu-Tibor-az-urbe-hallgassunk-a-zenekaratol-dalokat","timestamp":"2025. június. 10. 13:37","title":"Amíg nem indul el Kapu Tibor az űrbe, ismerjük meg a zenekarát!","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A módszer megvan, ráadásul Európában több helyen ki is próbálták, és működik is. Van egy tippünk arra is, hogy Magyarországon miért nem működik. A kulcsmondat: a kormány szülő nőket akar.
Mit szólna hozzá, ha kiderülne, hogy Magyarország egyik vezető foglalkoztatójánál átlagban 64 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? És ahhoz, ha megtudná, hogy a kisvállalkozásoknál ugyanabban a pozícióban a nők órabére kevesebb mint a fele a férfiak fizetésének? Márpedig ez a valóság, csak nem hazánkban, hanem az Egyesült Királyságban. Ezt onnan tudjuk, hogy az unióból éppen távozni készülő britek az elsők között fogadták meg az Európai Bizottság ajánlásait, és nyilvánosságra hozták a cégek erre vonatkozó adatait. A magyar kabinettől viszont – hiába lenne rá égető szükség – a következő években biztosan nem számíthatunk hasonlóra.
Annyi biztos, hogy a nemek közötti fizetéskülönbség régóta probléma az egész világon. Az Európai Unió tagállamaiban a 2016-os mérések szerint átlagosan 16,2 százalékkal kerestek többet a férfiak, mint a nők. (Az adat a bruttó órabérre vonatkozik.) Magyarország valamivel jobban áll ennél, nálunk ugyanez a szám 14 százalék, ami főleg az alacsony átlagbéreknek köszönhető.
Ha viszont azt nézzük, hogy éves lebontásban mennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, sokkal elkeserítőbb az adat:
Magyarországon a nők éves összkeresete 32 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, míg az Európai Unió átlaga 39,6 százalék.
Kutatók szerint a nők alacsonyabb fizetése hazánkban négy fő okra vezethető vissza:
a felsővezetői és menedzseri pozíciókat szinte csak férfiak töltik be, az ügyvezető igazgatóknak mindössze hat százaléka nő;
nálunk még mindig a nőkre hárulnak a gondozási feladatok és a háztartás (a férfiak heti kilenc, míg a nők 22 órát töltenek fizetetlen munkával);
a gyerekek és az idősek gondozása miatt a nők sokkal több időre esnek ki a munka világából, ami fizetésükön és a nyugdíjukon is meglátszik;
az oktatás és a munkaerőpiac szegregációja miatt a nők alacsonyabb presztízsű és fizetésű munkaköröket töltenek be.
Érdekesség, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) szakértői csak 70 százalékát tudják megmagyarázni a különbségeknek, 30-ra egész egyszerűen nincs megfejtés. Néhányan azt állítják, fontos indok, hogy a nők többsége az állásinterjúkon nem mer több pénzt kérni, sőt még csak nem is jelentkezik, ha úgy látja, hogy nem felel meg száz százalékig a kritériumoknak. A férfiak ezzel szemben határozottabbak, és már 60 százalékos egyezés esetén is gond nélkül beadják az önéletrajzukat.
Lista és szégyenpad
Nem véletlen, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése az egyik fő prioritása volt az EU-nak a 2014 és 2019 közötti ciklusban. Sok sikerrel nem járt azonban: a 2010-es adatokhoz képest 2016-ra mindössze 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni a bérkülönbségeket.
Megoldások ennek ellenére léteznek, ezek egyike egy 2014-es bizottsági ajánlás, amely azt javasolja a tagállamoknak: törvényben kötelezzék az 50 fő feletti vállalatokat a bérkülönbségek közzétételére, tartsanak bérauditot, a munkavállalóknak legyen meg a joga, hogy tájékoztatást kérjenek a bérekről, és biztosítsák, hogy kollektív tárgyalásokon is megvitassák az egyenlő díjazás kérdését.
AFP / Cultura Creative / Sofie Delauw
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez a tudományos-fantasztikus filmek kategóriájába tartozik: már nyolc tagállam (Finnország, Írország, Ausztria, Svédország, Németország, Litvánia, Hollandia és a kilépésre készülő Egyesült Királyság) vezette be valamilyen szinten az előírásokat – meglepő eredményekkel.
Az Egyesült Királyságban például 2017-ben kötelezte a kormány a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket arra, hogy honlapjukon tegyék közzé a nők és a férfiak átlagos fizetéskülönbségét, sőt még a kifizetett jutalmak összegét is. Az adatok nemcsak a kormány számára elérhetőek, hanem bárki megnézheti, aki egy adott vállalatnál dolgozik, vagy éppen oda akar jelentkezni. Az első ilyen adatokat 2018-ban publikálták, és hamar kiderült, hogy egyáltalán nem volt felesleges a törvény megalkotása. Ott ugyanis tíz brit cégből nyolc többet fizet a férfi alkalmazottjainak, mint a nőknek, a vállalatok negyedénél a húsz százalékot is meghaladja a különbség. Ez azt jelenti, hogy az érintett 9961 cég közül 7755-nél volt több a férfiak átlag órabére, mint a nőké.
A legnagyobb különbségeket egy egészségügyi szolgáltató jelentette, ahol a nők csak ötödét keresik a férfiak órabérének, de rosszul szerepeltek a nagyobb légitársaságok és divatházak is. A jelek szerint nem volt értelmetlen az átvilágítás, hiszen több cég is észbe kapott, és felülvizsgálta a bérezést. Ilyen volt a Ryanair, ahol a két évvel ezelőtti 71,8 százalékos különbség tavaly 64,4 százalékra esett vissza. Ami persze még mindig óriási, de legalább az irány jó.
AFP / Cultura Creative / Sofie Delauw
A brit példát több más ország is követte, Írországban például maga a kormány terjesztette be az erről szóló törvényjavaslatot, ráadásul ott nem a 250, hanem az uniós ajánlásnak megfelelően, az 50 főnél többet alkalmazó cégek számára lesz kötelező az adatszolgáltatás. „Hogy érzékeltessem, ez mekkora lépés: Írországban csak 1973-ban törölték el a jogszabályt, ami kimondta, hogy a köztisztviselőként dolgozó nők az esküvő után nem dolgozhattak” – mondta el a hvg.hu-nak Kara McGann, az Ír Ipar- és Munkavállalói Szövetség (IBEC) egyik vezetője.
Az írek eleve előnyből indultak, hiszen náluk az uniós átlagnál kevesebb, 13,9 százalékos a nemek közötti bérkülönbség. A kormány mégis úgy döntött, elfogadja az Európai Bizottság ajánlatát, sőt szigorúbb feltételeket szab, mint más uniós tagállamokban. A törvényjavaslatot csak jövőre fogadják el, ám szakértő szerint mind a civil szféra, mind pedig a munkavállalók részéről támogatják az ötletet.
„A felmérések szerint a lakosság 62 százaléka egyetért a szabályozással, sőt 53 százalékuk nem szívesen menne olyan céghez dolgozni, ahol hivatalosan is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Ezért is gondoljuk, hogy hosszú távon pozitív változást fog hozni a törvény, hiszen a vállalatoknak presztízsveszteség lesz, ha felkerülnek a szégyenlistára” – tette hozzá Kara McGann.
Minél képzettebb, annál kevesebbet keres
Az Európai Bizottság ajánlása ugyan nem kötelező érvényű, ennek ellenére szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány tervez-e hasonló lépést a közeljövőben. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket közel egy hónapja az Emberi Erőforrások Minisztériumának, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig tennivaló lenne bőven a nők jogainak területén, hiszen a kormány még a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt sem ratifikálta, mint kiderült, a menekültüggyel foglalkozó fejezet és a társadalmi nem fogalmára vonatkozó passzus miatt.
Hazánkban hiába alacsonyabb a nemek közötti fizetéskülönbség az uniós átlagnál, vannak olyan területek, ahol kifejezetten rosszul teljesítünk. Miközben az alacsony (maximum általános iskolai) végzettségű munkavállalók között a minimálbér emelése miatt folyamatosan csökken a különbség, a felsőfokú végzettségűek között ellenkező trend figyelhető meg. Vagyis Magyarországon minél magasabb egy nőnek a végzettsége, annál kevesebbet keres a hasonló végzettségű férfiaknál.
Fortepan/Adományzó
Magyar szociológusok már régóta próbálják arra felhívni a figyelmet, hogy a nők helyzetét akkor lehetne javítani a munkaerőpiacon, ha kevesebb feladat hárulna rájuk otthon, azon belül is a gyerekek és az idősek gondozása területén. A Nőügyek 2018 című átfogó kutatásban több száz magyar nőt kérdeztek meg arról, számukra mi okozza a legnagyobb feszültséget, és szinte kivétel nélkül az anyagiak, valamint a munka és az anyaság össze (nem) egyeztethetőségét nevezték meg.
Hazánkban nőként már bekerülni is nehéz a munkahelyekre: ha még nincs gyerek, akkor azért, ha már van, akkor azért. A munkaadók nem tolerálják, ha a kicsi beteg lesz, és akkor sem együttműködőek, ha a beosztást kell megváltoztatni emiatt. Nem járnak sokkal jobban az idősebb generáció tagjai sem, nekik hiába repültek már ki a gyerekeik, a koruk miatt senkinek nem kellenek, ráadásul az idős családtagok gondozásának terhe is rájuk hárul.
Amíg azonban a kormány a családtámogatási rendszerrel azt próbálja elérni, hogy minél több gyereket szüljenek a nők, addig a jelenlegi munkaerőpiac mellett esély sem lesz a rossz statisztikákon változtatni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség felvilágosító kampányt indít annak érdekében, hogy azonos munkáért azonos bér járjon. Annál is inkább, mert a kevesebbet kereső nők alacsonyabb nyugdíjra is számíthatnak – hangzott el egy budapesti konferencián.