Balogh Lajos első női áldozata 16 éves sógornője volt 1994-ben. Azután barátjának 14 éves barátnőjével és két kocogó nővel végzett. "A négy áldozat közül kettő volt az, akinek – hogy úgy mondjam – célzott sorsa volt. A másik kettőről, hogy úgy mondjam, rossz időben voltak rossz helyen" – magyarázta a Fókusznak.

Egy tizenhat évvel ezelőtti beszélgetésben még azt mondta, nem bánja, hogy embert ölt. "Kipróbáltam és jó volt. Tetszett" – magyarázta, hozzátéve:

olyankor az ember tulajdonképpen élet és halál ura. Igazi isten voltam."

Öccsét és egy barátját is be akarta vonni a gyilkosságokba, sorsot húzatott velük, hogy kiderüljön, melyiküknek kell először ölni. A barátja vesztett. "Adtam neki rá negyvennyolc órát, hogy gyilkoljon. Mondtam neki, nem érdekel, hogyha az anyját öli meg, vagy az apját, testvérét, vagy bemegy egy diszkóba és valakit leszúr a sötétben. Engem az se érdekel. A lényeg az, hogy valakit öljön meg."

Ma – miután hosszú évekig pszichológus foglalkozott vele – már máshogy gondolkodik a tetteiről. "Olyan volt az a Balogh Lajos, a 25 évvel ezelőtti, mint egy mint egy erkölcsi és/vagy szellemi csapdában vergődő, mint egy szellemi toprongy. Olyan voltam. Nem értékeltem helyén a dolgokat. Az élet nem szerepelt, hogy úgy mondjam az élet fontos dolgai között. Sem az enyém, sem másé."

A Fókusznak azt mondta, vállalja a tetteiért a felelősséget, és az egyetlen, amit nem bánt meg, az apja megölése volt. Vele azért végzett, mert 1990-ben egy karácsonyi összejövetelen az unokája arcába köpött, "és azt mondta, hogy vidd innen ezt a patkányt, mert a falhoz baszom. (…) Amikor mindenki kiment bezártam az ajtót, beletörtem az ajtóba a kulcsot és apámat kinyírtam ennyi."

A Fókusznak azt is mondta, hogy borzalmas gyerekkora volt, de nem akar e mögé bújni. "Nem szeretném azt, hogyha az jönne le, hogy na, megint egy gyilkos a gyerekkora miatt nyivákol, és azért tette ezt, azért tette azt. Mindenkit megvertek gyerekkorában. Persze, volt, akit nem szögesdróttal, nem fapapuccsal, nem a csatos felével a szíjnak. Nem vágták a falhoz, nem dobták be a radiátor alá. Sorolhatnám, de… hát ez jutott és ez lett a következménye."

Állítása szerint gyűlöli magát és nem tudja megérteni, hogyan ölhetett.

Bocsánatot nem kérek, és nem azért mert nem sajnálom, amit tettem, és nem azért, mert nem forgatnám vissza az idő kerekét, és nem adnám vissza a hozzátartozóikat, hanem azért, mert amit tettem, azt nem lehet megbocsájtani. Én sem tudnék megbocsájtani, ha valaki az én gyerekemet megölte volna."

Most a tudományok érdeklik, és a műsor készítőinek azt mesélte, érdekes felfedezésre jutott: pontosan tudja, mik a prímszámok. "Ha ezt előadom egy matematikusnak, akkor meggyőződésem, hogy ő is azt fogja mondani, hogy át kell írni a matematikakönyveket. Tehát alapjaiban fogja megváltoztatni a jelenlegi tudomány állását a matematikáról."

Szabadulásának lehetőségét öt év múlva felülvizsgálják, de Balogh úgy érzi, sosem kerülhet ki a börtönből, és ebbe bele is törődött.