Bár a kormány a jelek szerint nem szíveli Ferenc pápát, ez nem akadálya, hogy az erdélyi pápalátogatásból politikai hasznot próbáljon húzni.
Beindult a román sajtó, miután kiderült, a román állami vezetők egyike sem tervezi, hogy személyesen fogadja a június elsején Csíksomlyóra érkező Ferenc pápát. Az Adevarul című bukaresti napilap szerint ezzel Orbán Viktor kezére játszanak, aki a házigazda szerepében tetszeleghet. Bár ilyen tervei a magyar kormányfőnek állítólag nincsenek – ezt egy minapi kormányzati közlemény állította –, Orbán magánemberként nagy valószínűséggel ott lesz Csíksomlyón (ahogy Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök is).
Nehéz is lenne kihagyni egy olyan ziccert, amellyel Orbán azt a látszatot keltheti, hogy nem is áll olyan távol Ferenc pápától. A katolikus egyházfő – jóllehet sosem nevesítette – a menekültekkel kapcsolatos megnyilatkozásaival korábban többször is egyértelművé tette, mit gondol a gyűlöletkeltéssel, a félelmek szításával tömegeket manipuláló Orbán-féle politikusokról. A Vatikánban azt sem vették jó néven, hogy míg a szentszék kifejezetten szorgalmazta az ENSZ menekültügyi megállapodásának megszületését, Magyarország a paktum aláírását megtagadó kevés számú ország egyike volt.
Bár a pápalátogatások elvben sohasem a politikának, hanem az emberekhez kívánnak szólni, van abban valami üzenetértékű, hogy miközben magyar részről többször is felmerült, hogy Ferenc pápa Magyarországra jönne – legutóbb 2016, a Szent Márton-emlékév volt a végül kútba esett céldátum –, Orbánnak még egy hosszabb audienciára sem sikerült bejutnia a katolikus egyház fejéhez.
Jellemző, hogy amikor két éve egy rövid római villámlátogatás idején – a kopt egyházi vezetők után – Ferenc pápa is fogadta a magyar kormányfőt, a kézfogóról kiposztolt fotó alá jellemzően ilyen és ehhez hasonló fideszes kommentek érkeztek: „A képen látható Európa egyik legkeresztényebb embere, aki Európát védi a muszlimoktól, mellette Ferenc pápa!”
A csíksomlyói pápalátogatás kapcsán is válogatott szidalmak árasztották el a hírt közlő kormányközeli honlapokat, közösségi oldalakat, ahol Ferencet például azzal vádolták, hogy azért választotta a pünkösdi búcsút megelőző hetet az utazásra, hogy ellopja a „show-t”. (Az eseményt szervező Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye egyébként erre az alkalomra is kiterjesztette a csíksomlyói búcsút.)
A kormány és médiája – evangéliumi hasonlattal élve – eközben „sem kiköpni, sem lenyelni nem tudja” Ferenc pápát. Miközben Bayer Zsolt szabadon „demens vénembernek” minősítheti, a kommentelők pedig Soros-bérencezhetik „Krisztus földi helytartóját”, Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes nemrég azzal dicsekedett, hogy komoly előrelépést ért el a magyarországi látogatás előkészítése kapcsán.
Most épp a 2020-ban Budapesten tartandó Eucharisztikus Világkongresszus vendégeként számítanak Ferencre, ami azért lenne meglepő, mert utoljára II. János Pál vett részt ilyen rendezvényen, XVI. Benedek és a jelenlegi pápa soha. Azt pedig semmi sem látszik indokolni, miért tenne épp Magyarországgal kivételt a pápa.
Orbán a politikai pálfordulása óta egyébként mindig törekedett a pápák kegyeibe férkőzni. Hatalomra kerülése után, 1998 nyarán az egyik első külföldi útja a Vatikánba, II. János Pál pápához vezetett. Akitől később – igaz, már csak ellenzéki vezetőként – 2004-ben megkapta a szentszék legmagasabb, nem egyházi személyeknek adható kitüntetését, a Nagy Szent Gergely-rend nagykeresztjét.
A 2010-es kormányra kerülése után már nem volt ennyire sietős a római vizit, ám a decemberbe még belefért egy ilyen út. Orbán akkor már XVI. Benedekkel tárgyalt: a téma pedig a vatikáni szerződés módosítása volt. Az 1997-ben még Horn Gyula kormányfő által szorgalmazott és aláírt egyezség újrakötése leginkább szimbolikusan volt fontos a Fidesz-kormánynak. Ezt jelzi, hogy a módosított – immár Orbán kézjegyével ellátott – szöveg alapjaiban nem változtatott a balliberális kormány idején kialakított kereteken. A finanszírozást illetően azonban néhány ponton egyértelműbbé tették a szöveget. A megállapodás (ismét) hangsúlyosan kimondta, hogy az egyházi iskolákat a közfeladatok átvállalásával arányos támogatás illeti meg.
A szentszéki és magyar vegyesbizottság tárgyalásairól pár évvel később kiszivárgott jegyzőkönyvekből ugyanakkor az is kiderült, hogy amíg például Semjénék az egyházi és a polgári esküvő egyenrangúsítását szorgalmazták, a katolikusok elzárkóztak ettől. Hasonló érvekkel egyébként, amivel mostanság Orbán szokott előjönni. Mondván: nem lehet garantálni, hogy uniós szinten tíz-húsz év múlva is ugyanaz marad a házasság definíciója, és szankciók érhetnék az egyházat, ha bizonyos típusú kapcsolatokat diszkriminálna. De fenntartásait hangoztatta a szentszék képviselője a Fidesz által szorgalmazott kötelező iskolai hit- és erkölcstannal szemben is.
Orbánék végül pápábbak lettek a pápánál: bevezették az iskolai hittant, intézmények sorát adták egyházi fenntartásba. Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje pedig megkapta a zánkai gyerektábort, a lakiteleki népfőiskolát, és egy szegedi stadiont is, ami épp a múlt héten részesült újabb 3 milliárdos állami támogatásban (a korábbi 9 milliárd forinton felül).
Mindezt úgy, hogy közben – a népszámlálás tanúsága szerint – százezrek fordultak el az egyházaktól. És nemcsak azért, mert az európai trend alól Magyarország sem kivétel. A „szent ügynek” az sem segít, hogy Orbán a historizáló kereszténységet védelmezi. Szemben Ferenc pápával, aki a kereszténységben éppen nem a történelmi-kulturális képződményre helyezi a hangsúlyt, hanem az emberi méltóságra, a szabadságra, a szuverén döntésre.
DOBSZAY JÁNOS
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Azt javasolják Pintér Sándornak, hogy fizettesse ki a beavatkozást a volt vezérkari főnökkel.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
