Az ügy szempontjából lényegtelenek, így törvénysértőek azok a kérdések, amelyeket Vasvári Csaba a PKKB bírája tett fel az Európai Unió Bíróságának – derült ki a Kúrián, ahol mindenben helyt adtak a Legfőbb Ügyész ezirányú indítványának. A döntést ismertető Kónya István tanácselnök, a Kúria elnökhelyettese szerint Vasvári csupán ürügyként használta fel egy vádlott idegennyelvűségét, ahhoz, hogy az egész magyar alkotmányos rendszer kritikáját elmondja. Ehhez pedig az előzetes döntéshozatali eljárásban nincs joga. 

Megfelel-e az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és bírói függetlenség elvének, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy bíróság elnöki pozícióját a pályázati eljárás megkerülésével, ideiglenes megbízással tölti be?

– a többi között erre volt kíváncsi Vasvári, aki nem mellesleg a Handó Tünde OBH-elnök túlhatalmát ellenőrizni hivatott, ám az elmúlt hónapokban az OBH-elnök által ellehetetleníteni próbált Országos Bírói Tanácsnak (OBT) is tagja. Az amúgy egy török származású svéd férfi ellen, lőszerrel visszaélés miatt indult büntetőügyében született végzés szerint Vasvári egészen pontosan azt kérdezte az EU Bíróságtól, hogy:

– A terhelt anyanyelv-használati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen.

– Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá. Így egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett, joga is.

– Megfelel-e az uniós jogban előírt bírói függetlenség követelményének az, hogy az eddigi több évtizedes gyakorlattól eltérve a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, és a fizetésük általában sincs összhangban az általuk ellátott feladatok jelentőségével.

Kónya István

Reviczky Zsolt

Csakhogy ezeket a kérdéseket nem tehette volna fel, a PKKB végzése is törvénysértő – legalábbis Polt Péter legfőbb ügyész szerint, aki újabban előszeretettel kezdeményez jogorvoslati eljárást a politikailag kényes ügyekben a „törvényesség érdekében”. (Legutóbb a Viking kapitányának ügyében tett ilyet.) Polt szerint nincs helye előzetes döntéshozatali eljárásnak, ha nem a közösségi jog értelmezését, vagy annak megállapítását kérik, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek. Nem lehet előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni akkor sem, ha a felmerült kérdés az ügy szempontjából nem releváns – áll a legfőbb ügyészségi közleményben, amely szerint Vasvári egyetlen kérdése sem felel meg a kikötéseknek.

Ezért kérte Polt a Kúriától annak megállapítását, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzése törvénysértő. Ezt ismételgette a kúriai tárgyaláson jelen lévő, s véleményét mindvégig papírból olvasó ügyész is, aki szerint az OBH-elnök kinevezési gyakorlata és a bírák fizetése nyilvánvalóan nem releváns kérdések egy amúgy fegyverrel való visszaélés miatti ügyben.

„Arról, hogy milyenek a PKKB kérdései, az EU bírósága hivatott dönteni – hangsúlyozta Csire Balázs az alapügyben érintett svéd férfi jogi képviselője a tárgyaláson, hozzátéve, a Kúriának nincs hatásköre megmondani, hogy egy magyar bíró mit kérdezhet, és mit nem.

„Ez presszió lenne” 

– fogalmazott az ügyvéd. 

„Nem presszió, csupán iránymutatás” 

– az ügyészség véleménye szerint. Miközben nyilván nem jó üzenet a bírák számára, ha hasonló eljárásokra kell számítaniuk, ha netán az OBH-elnök, esetleg a kormány számára kényes kérdéseik lennének.

Csire Balázs

Reviczky Zsolt

A Kúria szerint aggodalomra semmi ok, ők csupán az ítélkezés egysége felett őrködnek, és nem vonják el az EU bíróságának hatáskörét, ahogy a bírák azon kvázi alanyi jogát sem, hogy kérdéseket intézzenek a luxemburgi testülethez.

„De csak olyanokat kérdezhetnek, amelyek az alapügy eldöntéséhez szükségesek, az előzetes döntéshozatali kérelem nem szolgálhat vélt vagy valós sérelmek orvoslására” 

– hangsúlyozta Kónya István, aki szerint a törvénysértő végzések kapcsán felmerülhet az eljárások elhúzása is, ami miatt sérülhet a tisztességes eljárás követelménye. Vagyis az indoklás végére a saját és bírótársai függetlensége miatt aggódó Vasvári maga lett beállítva szabotőrnek.

Az pedig, hogy milyen súlya van egy ilyen kúriai iránymutatásnak, a Hableány tragédiájának okozásával gyanúsított ukrán hajóskapitány ügyében világosan megmutatkozott: alig néhány órával azok után, hogy a Kúria megállapította, hogy törvénysértőek az ügyben addig eljáró bíróságok, azonnal megváltozott a bíróságok addigi egybehangzó véleménye is. Így került rács mögé az addig lakhelyelhagyási tilalom alatt álló, nyomkövetővel is ellátott férfi.

Vasvári saját maga is megtapasztalhatta, miről beszél: a hvg.hu úgy tudja, a PKKB eddigi csoportvezető bírája augusztusban mondott le a csoportvezetőségről. „Látva a magyar igazságszolgáltatás már kialakult helyzetét, személyes döntésem volt, hogy a továbbiakban nem kívánok vezetőként tevékenykedni” – írta kollégáinak Vasvári, aki úgy látja,

”a központi igazgatás alkotmányos kontroll nélkül működik".

A PKKB-s bíró korábban már beperelte Handót, mondván, önkényesen válogat a jelöltek között a vezetői posztok pályázatain. Ebben az ügyben mondta ki a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága első fokon, hogy a joggal való visszaélés egyértelműen megállapítható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron „megnyert” Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá. Egy igen sajátos érvelés nyomán erre mondta a Győri Törvényszék másodfokon, hogy

„az OBH elnöke nem perelhető”.

Reviczky Zsolt

Polt indítványának és a Kúria végzésének amúgy jogi következménye nincs, a PKKB bírájának kérdései már az EU bíróságán vannak, a luxemburgi testület dönt majd arról, hogy befogadja-e azokat. Amennyiben ezt megteszi, akkor arra is választ ad majd, mennyiben tartja összeegyeztethetően a magyar igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetét az EU egyik alapértékének tekintett függetlenség követelményével. Így a Kúria előtti eljárás semmi másra nem jó, csak hogy az igazságszolgáltatáson belüli feszültségeket tovább növelje. Ezek után lépten-nyomon lehet majd hivatkozni arra, hogy törvénysértően járt el Vasvári, s így el lehet őt lehetetleníteni bíróként.

Pont úgy, ahogy Handó Tünde is igyekszik ellehetetleníteni az OBT-t. Önkényes jogértelmezéssel nem tekinti legitimnek a testületet, amellyel így nem is működik együtt, megsértve ezzel a rá vonatkozó törvényeket. A konfliktus a nyáron odáig fajult, hogy egy tavaszi figyelmeztetés után az OBT hivatalosan is kezdeményezte a Parlamentnél Handó menesztését. Az erről szóló indítványban 16 oldalon keresztül nevesítették Handó törvénysértéseit. Más kérdés, hogy a Fidesz nem is volt hajlandó érdemben foglalkozni a kérdéssel.

Brüsszelben azonban még nem sikerült elaltatni a kétségeket. A Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárásban ugyanis szeptember végén meghallgatást tartanak. Az egyik első kérdés, pedig éppen a magyar igazságszolgáltatás helyzetét firtatja.