A nemzetiségi választásokat egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával október 13-án. Az idei választás újdonsága, hogy a nemzetiségi választópolgárok nem külön nemzetiségi szavazókörben voksolnak, hanem a lakóhelyük szerinti szavazókörben adják le szavazatukat nemzetiségük önkormányzatainak tagjaira, ugyanott, ahol a polgármesterre és a képviselőkre szavaznak – magyarázta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke egy háttérbeszélgetésen.

A nemzetiségi választópolgárok egyszerre választják meg nemzetiségük települési, területi (megyei vagy fővárosi), valamint országos önkormányzatát, erre három külön szavazólap szolgál majd. A szavazás lebonyolítását nehezíti, hogy a nemzetiségi választópolgárok listája a nemzetiségi névjegyzékben lesz. A nemzetiségi választás szavazólapjai a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében zöld színűek lesznek, és azokat zöld színű borítékba kell tennie a választóknak. A borítékot pedig mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek – magyarázta Pálffy.

A nemzetiségi választó akár hat szavazólapot is kaphat október 13-án: hármat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására (egyet a polgármesterre, egyet a képviselő-testület tagjaira, egyet pedig a megyei közgyűlésre, illetve a fővárosban a főpolgármesterre), hármat pedig a nemzetiségi szavazásra (települési, területi és országos önkormányzat).

Emiatt számítani kell arra, hogy azokban a szavazókörökben, ahol sok a nemzetiségi szavazó, lassabban mehet majd a voksolás – tette hozzá az NVI elnöke.

Mindezeken túl a szavazatszámláló bizottságokra is a korábbinál nagyobb teher hárul: a szavazás lezárta után szét kell válogatniuk a nemzetiségi választás lezárt borítékjait a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjaitól, csak ezt követően bonthatják fel a fehér borítékokat, és számlálhatják össze a polgármester- és képviselő-választás szavazólapjait.