Kórházban tengődnek az idősotthon lakói Kisvárdán, pedig a kormány 2,5 milliárdot adott egy újra
Lassan fél éve írtunk arról a Kisvárdára tervezett bentlakásos idősotthonról, amelyre még 2017-ben adott a kormány 2,5 milliárd forintot egy Seszták Miklóshoz köthető vállalkozásnak. A volt fejlesztési miniszter pátriájában azóta sem emelkedett ki a földből hasonló célú épület, és tudni sem tud róla sokkal többet a városban senki. A háttérben Seszták újabb emberének alakja sejlik fel.
Helyi beszámolók szerint emberemlékezet óta nem éltek át akkora vihart Kisvárdán, mint ami június 27-én csapott le a szabolcsi városra. A 120 kilométer/órás, orkán erejű szél lakóházakat, üzleteket, villanyvezetékeket és iskolát rongált meg, kidőlt fákat, letépett tetőket, és tartós áramszünetet hagyott ott maga után. A város fideszes országgyűlési képviselője, Seszták Miklós és a polgármester, Leleszi Tibor másnap fényképek tucatjait osztotta meg a Facebookon, amint károkat mérnek fel, lakókat nyugtatnak, bejegyzésükben pedig ígéretet tettek, hogy az emberi életeket veszélyeztető károk elhárítása prioritást élvez.
A viharban szintén súlyosan megrongálódott önkormányzati idősotthon esetén ez azt jelentette, hogy a bentlakásos intézmény két épülete közül a kisebbikből – amelynek tetőzetét gyakorlatilag letépte a szél – áttelepítették a lakókat a nagyobba.
Csakhogy ott nem volt ennyi pluszhely: a 23 fős intézményben ellátottak közül nyolcat csak a főépület étkezőjében tudtak elhelyezni. Így nemcsak a zsúfoltság, a privát tér hiánya okozott kellemetlenséget az időseknek, hanem az is, hogy – a családtagok hvg.hu-nak írt beszámolói szerint – kényszerűen ott pelenkázták, tették tisztába őket, ahol ettek. Az augusztus elején lapunkhoz forduló, elkeseredett hozzátartozók szerint ez szükséghelyzetben nyilvánvalóan elment volna pár napig, de az állapot hosszú hetekre fennmaradt, az otthont fenntartó önkormányzat pedig azóta is ígérgeti, hogy megoldja a helyzetet:
Huszonöt idős, beteg ember van összezsúfolva méltatlan körülmények között. Felháborító, és végtelenül elkeserítő, hogy az épület mellett üresen áll a felújított Bagolyvár a luxusszobával, vagy a sportszálló, ahol minden szobához külön fürdő tartozik, mégis hagyják, hogy az idősek a nyári hőségben egy aprócska helyiségben nyomorogjanak. Ilyen nélkülözést senki sem érdemel!
– írta az egyik ellátott rokona, aki állítása szerint már nem mer többször reklamálni az önkormányzatnál, mert fél, hogy "utánanyúlnak", és ő vagy családtagjai elveszíthetik a munkájukat. Az idősek méltatlan körülményekeit az illető egyébként azért nevezte különösen felháborítónak, mert fizetős otthonról van szó, a térítési díj nem kevés: a nyugdíj nyolcvan százaléka.
Augusztus közepén mindezek után egy újabb viharban (az esőben addig is beázó) főépület is lakhatatlanná vált. Akit tudtak, hazavittek a szeretteik, a lakhatatlan kisépületből áttelepítetteket pedig a kisvárdai kórház krónikus és rehabilitációs osztályainak kórtermeiben helyezték el. Az ígéret úgy szólt, hogy „átmenetileg”, ameddig helyre nem hozzák a megrongálódott lakóhelyüket, csakhogy az azóta eltelt egy – az első vihartól számítva már több mint két – hónappal a beígért helyreállítási munkák még el sem kezdődtek, a „kilakoltatott” idősek még a holmijaikért sem mehettek vissza.
A főépületet egy hét alatt rendbe hozták, oda időközben visszatérhettek az eredetileg is ott lakók, a kis épületben élők viszont nem. Ők nyolcan a mai napig – most már több mint egy hónapja – az étkező helyett a kórházban vannak, a családtagok leírása szerint „szörnyű” körülmények között.
Azt érdeklődésünkre sem a városi intézményfenntartó társulásnál, sem magában az otthonban nem tudták megmondani, hogy az életveszélyes kis épület helyreállítása mikor kezdődhet el, de úgy kalkuláltak, hogy ha elkezdődik is, legalább két hónap, amire beköltözhető lesz. A kérdéssel megkerestük az önkormányzatot is, de egyelőre nem kaptunk választ.
Pénz az van rá – valahol...
Bár az otthonban uralkodó körülmények és az ott élők hányattatásai önmagukban is elszomorítóak, annak fényében különösen azok, hogy a kormány még 2017 decemberében a megszokott év végi kincstárkiürítés egyik tételeként 2,5 milliárd forintot juttatott egy Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ – vagyis egy bentlakásos idősotthon – létesítésére. Ám amikor április közepén megnéztük, hogy másfél év elteltével hol tart a beruházás, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a támogatást elrendelő kormányhatározat óta az égvilágon semmi nem történt, a nyomok viszont a 2,5 milliárd forint felett rendelkező vállalkozástól – hogy, hogy nem, Kisvárda legbefolyásosabb emberének tartott, Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter üzleti köreihez vezettek.
A 2,5 milliárdot az a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. kapta, amelynek vezetője-tulajdonosai között az exminiszterrel korábban is kapcsolatba hozott Mikucza-család több tagja is szerepel. (A Mikucza-család kisvárdai érdekeltségeiről lásd a cikk végén keretes írásunkat.) A speciális központ nevében olvasható „Kárpát-medencei” előtag pedig – ahogy korábbi cikkünkben is írtuk – szintén a volt miniszterhez köthető körök érdekeltségeivel mutatott hasonlóságot.)
Az előző cikkünk óta eltelt 5 hónapban – látható módon legalábbis – egy jottányit sem mozdult előre az idősotthon ügye: azóta sem bukkant fel róla egyetlen közbeszerzés, tervpályázat vagy kivitelezői felhívás sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben.
A Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. továbbra is csak a 2017 szeptemberében Seszták Miklós személyes jókívánságai közepette megnyílt nyíregyházi magánkórház, a Finna-med Klinika (egyik) üzemeltetőjeként lelhető fel – azt is kizárólag csak a cégjegyzékből és a korábbi közbeszerzésekből kiolvashatóan, a klinika honlapján ugyanis semmi nem utal erre.
A magánkórház vezetője – ahogy korábban is írtuk – Seszták Miklós személyes jóbarátja, Finna Péter, aki a 2,5 milliárd kifizetéséről szóló kormányhatározat idején a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-t is vezette, aktuálisan pedig a céget tulajdonosként jegyző (egyben a magánklinikát üzemeltető) Finna-Med Kft. ügyvezetője.
Az idősotthonnal kapcsolatos kérdésekkel Finna Péter ugyanakkor már április eleji érdekődésünkkor is a Határok Nélküli Gyógyításért Kft.-t tavaly óta vezető Mikucza László Zsolthoz irányított bennünket. Az áprilisi érdeklődésünket rövid úton leszerelő, lapunkat egy, a projektről állítása szerint az égvilágon semmit nem tudó üzlettársához irányító vállalkozónál viszont sajnos ez alkalommal sem jártunk sokkal több sikerrel: amikor két hete először elértük, Mikucza zavaros magyarázatba kezdett arról, hogy az idősotthon
előkészítési folyamatai elkezdődtek,
de hogy ez pontosan mit jelent, azt többszöri kérdésünkre sem árulta el. Arra azonban, hogy zajlanak-e már bármiféle konkrét munkálatok a tervezett helyszínen, a nemleges válasz szinonimájaként annyit mondott:
hát, a földből még nem álltunk ki egyelőre,
majd azt kérte, hogy mivel „meghalni sincs ideje”, hívjuk a következő héten, addigra utánanéz, hogy pontosan hogyan is áll a projekt.
Amikor viszont egy héttel később érdeklődtünk, a kft. ügyvezetője már ennyire sem volt közlékeny, a megvalósításról mindössze annyit „árult el”, hogy
minden a terv szerint halad,
majd elköszönt.
Nem kapkodják el
Az elzárkózó cégvezetők után informálisan, idős családtagot elhelyezni kívánó közvetítők útján próbáltunk meg információt szerezni a projektről, de a városban, illetve a városházán megkérdezettek nagy része semmit, vagy csak apró információmorzsákat hallott a leendő idősotthonról – utóbbiak közül többen vicces módon épp a hvg.hu fent említett, áprilisi cikkéből tudtak arról, hogy ilyesmi épül majd Kisvárdán. Volt, aki úgy tudta, hogy nyáron közmeghallgatást is tartott az önkormányzat az ügyben, de ennek semmi nyomát nem találtuk Kisvárda honlapján, az önkormányzat egy, intézményüzemeltetéssel foglalkozó munkatársa pedig azt mondta: valóban „beszélik”, hogy lesz majd egy ilyen a városi kórház mögötti területen, de abban tudomása szerint semmilyen formában nem vesz majd részt az önkormányzat, hanem teljes egészében magánberuházásként valósul meg.
Leleszi Tibor polgármester, akit áprilisban és májusban hiába kerestünk hivatalos kérdéseinkkel, segítő közvetítőnk érdeklődésére telefonon szintén azt mondta: a beruházásban és az otthon későbbi működtetésében semmilyen formában nem vesz majd részt az önkormányzat, ő is csak informálisan tudja, hogy az otthon a kórház mögötti területen épül majd fel. A polgármester még annyit tett hozzá, hogy tudomása szerint még a közbeszerzés sem indult el, és
még legalább 1,5-2 év, mire lesz belőle valami.
Ez utóbbi azért különös, mert májusban a komplexum és a 2,5 milliárd forintnyi közpénz sorsáról érdeklődő LMP-s Ungár Pétert nemcsak arról világosította fel a tárca parlamenti államtitkára, hogy „a beruházás kiviteli terveinek elkészítése van folyamatban”, hanem arról is, hogy a kedvezményezett (vagyis a Határok Nélküli Gyógyításért Kft.) „az általános gyakorlatnak megfelelően a projekt 2020 végére tervezett befejezéséig használhatja fel a támogatást”. A polgármester szavaiból viszont nem tűnik úgy, hogy 2020 végén megrendezhetnék az avatót.
A kórház mögötti területen egyelőre semmi nyoma építkezésnek, vagy akár csak felmérésnek: az épülettömb mögött kiskertek, gyümölcsösök, víkendházak sorakoznak egymás mellett, de önmagában egyik sem tűnik elég nagynak, hogy egy több száz ágyas komplexumot húzzanak fel rajta, és tábla sem utal rá, hogy ilyesfajta beruházás készülne ott.
Leleszi Tibor a fentieken túl állítása szerint még annyi információval bírt a bentlakásos otthonról, hogy a területet, amelyre felhúznák, „valamilyen alapítvány” vásárolta meg, de hogy milyen alapítvány, arra már azt mondta, hogy nem tudja, és azt ajánlotta segítőnknek, hogy „egy bizonyos Bogáti Jánost” keressen az ügyben. Hogy ő milyen minőségben vesz részt a komplexum építésében, egyáltalán, kicsoda és hol érhető el, arra szintén azt mondta, nem tudja.
Ez utóbbiról ugyanakkor egy kattintásból kiderül, hogy nem igaz, és Bogáti Jánost sem kell különösebben bemutatni Kisvárdán: a neve – aligha meglepő – már hosszú évekkel korábban egybeforrt „a Kelet Felcsútján” Seszták Miklóséval: az exminiszter régi bizalmi embereként ismerik a városban, 2014-ben pedig formális pozíciót is kapott tőle, és egészen a 2018-as ciklus végéig a Záhony–Kisvárda térség fejlesztésének miniszteri biztosaként ténykedett (utóbbi posztja mellett Bogáti 2015 augusztusáig a járási hivatal vezetője, majd 2017-es leváltásáig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója is volt).
A negyedik Orbán-kormányban Sesztáknak viszont már nem osztottak lapot, így nem újították meg Bogáti miniszteri biztosi kinevezését sem. Nagy kérdés tehát, hogy akkor milyen minőségben diszponál a 2,5 milliárdos kormánytámogatással – egyszer talán majd – megvalósuló idősotthon ügyében. Az biztos, hogy támogatást kapó céghez – papíron legalábbis – nincs köze.
Bogáti Jánost egyelőre nem értük el, mert külföldön van, de információink szerint testvérével közös Project Expert nevű tanácsadó cége felel a (majdani) idősotthon projektmenedzsment feladataiért.
A 2010-ben alapított vállalkozás az interneten fellelhető adatok szerint 2011-től kezdődően több alkalommal járt el kisvárdai önkormányzat nevében különböző közbeszerzések lebonyolításában – abban az időszakban is, amikor Bogáti a térség fejlesztésének miniszteri biztosa volt. A kft. működött közre például a városi élményfürdő üzemeltetésére kiírt tavalyi, nagy vihart kavart pályázatban is. A hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított komplexum működtetés jogát – ahogy megírtuk – a tavalyi választások után egy héttel meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért végül úgy nyerte el a Mikucza-érdekeltségbe tartozó AV2 Invest Kft., hogy azt két hónappal korábban még 3 milliárdért kínálta az önkormányzat. A pályázat eredményét közzétevő dokumentum név szerint is Bogáti Jánost jelölte meg az eljárás közbeszerzési tanácsadójaként.
Az amúgy a szomszédos Jékén élő, a falut 2010-13 között polgármesterként is vezető Bogáti Kisvárdáért tett erőfeszítéseit a történtek után három hónappal Pro Urbe Díjjal jutalmazta a képviselő-testület. Azt elismerést maga Seszták Miklós adta át, aki laudációjában egyebek mellett amiatt méltatta a „végtelen munkabírású” díjazottat – saját bizalmasát –, hogy az
folyamatosan kiemelt figyelmet fordított és fordít a kisvárdai fejlesztésekre. Napi kapcsolatban van az önkormányzat vezetőivel, a beruházások kivitelezőivel, a támogatásokat biztosító közreműködő szervezetekkel.
Mindez az időközben eltelt egy évben a jelek szerint nem változott, csak formális pozíció helyett Bogáti homályos üzleti-baráti viszonyrendszer alapján teszi ugyanezt.
A Mikucza–Seszták-tengely A nyíregyházi Mikucza-családnak rengeteg érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a Mol, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta. Az Alkossunk Várost az építtetője a kisvárdai ökofilm-parknak is, amely az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette. Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve másfél éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót. Az Alkossunk Várost alapítvány kurátorának, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török Lászlónak a neve sem ismeretlen Kisvárdán: a férfi korábban Kisvárda idegenforgalmi cégének ügyvezetője volt, jelenleg pedig annak az AV2 Invest Kft.-é, amely egy évvel ezelőtt meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát, amelyet két hónappal korábban még 3 milliárdért kínált a város. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
