Két megye kivételével valamennyi megyében és a fővárosban csökkent a választójogosultak száma: a legnagyobb arányban, 4,69 százalékkal Békés megyében (301 ezer 87-ről 286 ezer 951-re), de 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,45 százalék), Nógrád megyében (4,2 százalék). Három százaléknál nagyobb a csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (3,95 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (3,89 százalék), Baranya megyében (3,16 százalék), Zala megyében (3,13 százalék) és Heves megyében (3,04 százalék).

Arányaiban a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye választóinak száma csökkent: mindössze 3876-tal (0,85 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve (akkor 456 ezer 957, most 453 ezer 081 választásra jogosult szerepel a névjegyzékben). Két százalék fölötti a csökkenés Csongrád megyében (2,88 százalék), Veszprém megyében (2,9 százalék), Somogy megyében (2,7 százalék), Budapesten (2,45 százalék), Bács-Kiskun megyében (2,6 százalék) és Vas megyében (2,09 százalék). 

Egy százalék fölötti a csökkenés Komárom-Esztergom megyében (1,67 százalék), Hajdú-Bihar megyében (1,66 százalék) és Fejér megyében (1,24 százalék). Két megyében - Győr-Moson-Sopron és Pest - viszont nőtt a választójogosultak száma. A legnagyobb, 3,8 százalékos növekedést Pest megye produkálta: itt öt év alatt 37 885-tel nőtt a névjegyzékben szereplők száma 997 ezer 614-ről 1 millió 35 ezer 499-re. Győr-Moson-Sopron megyében egy százalék alatti - 0,54 százalék - a választójogosultak számának növekedése, itt 368 ezer 652-ről 370 ezer 644-re nőtt a választópolgárok száma. A fővárosban 1 millió 367 ezer 945 választásra jogosult él, az összes választó valamivel több mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (158 ezer 879 ember) él. A választás kitűzésekor, július 26-án 8 millió 48 ezer 619-en szerepeltek a névjegyzékben.