Valósnak tűnő, de a valóságtól feltehetően távol álló forgatókönyvek borzolják hetek óta az óvoda-iskola átmenetben érintett szülők és pedagógusok kedélyeit: ezek legtöbbjének persze elejét lehetne venni egy néhány mondatos tájékoztatással, ám mivel a területért felelős Emberi Erőforrásminisztérium (Emmi) elzárkózik mindenfajta kommunikációtól, a krónikus információhiány miatt az érintettek adott esetben olyasmit is meglátnak a sorok között, ami lehet, hogy nincs is ott.

Ez lehet a helyzet a Népszava pénteki cikkében szereplő általános iskolai előkészítő évfolyamokkal is. A kormány régi tervét, a kilencosztályos általános iskolát megvalósító plusz év bevezetéséről a lap szerint ugyanis a tavalyi, éles bírálatok ellenére sem tett le a minisztérium.

Az óvoda és az általános iskola első osztálya közé beékelődő „nulladik” évfolyamokról mint a két intézménytípus közti átmenetet megkönnyítő, egyfajta felkészítő osztályokról írt tavaly szeptemberben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) frissen bemutatott (majd rögtön átdolgozásra küldött) tervezete. Az alapozónak is nevezett évfolyam a dokumentum szerint nem lett volna kötelező: az iskoláknak pedagógiai programjukban kellett volna biztosítaniuk a lehetőséget, dönteni viszont a szülők dönthettek volna róla, hogy szüksége van-e gyereküknek arra, hogy egy tanéven keresztül erősítse az iskolai tanuláshoz szükséges készségeket.

A közneveléssel foglalkozó szervezetek egy része – köztük a Civil Közoktatási Platform (CKP) – kezdettől ellenezte a megoldást, mert úgy vélték, hogy a „felzárkóztató” évfolyam megbélyegezné az oda kerülőket és erősítené a szegregációt. Emellett szerintük az érintett gyerekeknek is törést okozna, hogy úgy kerülnének iskolába, mint akik mindjárt az elején kevesebbek valamilyen szempontból, mint a többiek. Az érvek előtt tavaly novemberben meghajolni látszott az Emmi, amikor bejelentette, hogy az elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam lehetőségét, úgy, ahogy van, kihúzták a dokumentumból.

MTI / Balázs Attila

A Népszava szerint most viszont ismét benne van, a visszakozás mögött pedig nem más áll, mint az iskolaérettség megállapításának nagy vihart kavart változása. A köznevelési törvény júniusi módosítása – ahogy arról beszámoltunk – megszüntette a tankötelezettségi kort elérő gyerekek szüleinek eddigi lehetőségét, hogy az intézményekkel közösen határozzanak arról, a korhatár elérése után a gyerek még egy évet maradhat-e az óvodában. Az új szabályok szerint amelyik gyerek az adott év augusztus 31-éig a hatodik életévét betölti, annak szeptemberben akkor is kötelező iskolába mennie, ha pár nappal az iskolakezdés előtt lett hatéves.

A szülők ugyan továbbra is kérhetik, hogy gyerekük még egy évet óvodában maradjon, de erről már nem a gyereket ismerő óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal szakértői döntenek majd, közeli személyes benyomásaik helyett a beadott papírok alapján. A lap következtetése szerint a nulladik évfolyam valójában azon gyerekek „gyűjtőhelye” lenne, akiknek halasztási kérelmét jóváhagyta az iskolaérettséget vizsgáló testület, csak épp nem az óvodában, hanem az iskolák ezen előkészítő évfolyamain fejlesztenék őket.

Az Emmi a Népszavának nem cáfolta (igaz, nem is erősítette meg) az állítást, mondván amíg a NAT előkészítés alatt van, addig nem tudnak tájékoztatást adni a tartalmáról. A hvg.hu megkeresésére pedig egyáltalán nem is válaszolt tárca, így a hír igazságtartalmának eldöntéséhez egyetlen dolog nyújthatna kapaszkodót: maga a hónapok óta a „hamarosan bemutatandó” jelzővel illetett alaptanterv. A több mint egy éve toldozgatott-javítgatott dokumentum azonban az ígéretek ellenére még mindig nem nyilvános: a szöveget egy nagyon szűk és szigorú titoktartásra kötelezett szakértői körön kívül annak ellenére sem láthatta még senki – maguk a szabályokban érintett pedagógusok sem –, hogy már tíz hónap sincs hátra a tervezett hatályba lépéséig. (A Magyar Nemzetnek küldött vasárnapi reagálásában az Emmi mellesleg arra hivatkozva cáfolta a plusz évfolyamok bevezetéséről szóló híreket, hogy az alaptantervről sem született még döntés. Vagyis arról továbbra sem adott információt, hogy kell-e ezzel számolni.)

Máté Péter

Szöveg híján viszont maradnak a találgatások: a múlt heti Országos Közoktatási Szakértői Konferencia fél tucat, hvg.hu által megkérdezett óvodai nevelésben, illetve iskolában dolgozó résztvevője egyaránt csak sejtéseit, illetve tippjeit tudta megfogalmazni azzal kapcsolatban, vajon reális-e, hogy a minisztérium mégis elindítsa a korábban nagy szakmai tiltakozást kiváltó felkészítő évfolyamokat. A véleményük viszont teljesen egybehangzó volt: nem.

Jobb lenne, ha mondanának valamit, mert így kínjában mindenki csak találgat

– mondta egy vidéki intézmény vezetője, aki már azt is az információhiányra vezette vissza, hogy egyáltalán elindult a pletyka a nulladik évfolyamokról.

Az iskolaéretlenek „átterelése” a jövő tanévtől azonban technikailag is kivitelezhetetlen lenne szerinte, már csak azért is, mert a változásra a pedagógusokat senki nem készítette fel.

Azoknak a készségeknek a fejlesztésére, amelyet mi az óvoda – adott esetben megismételt – utolsó évében folytatunk a gyerekekkel, az iskolai pedagógusképzés módszertana egyszerűen nem foglalkozik: teljesen másként dolgozik az alsós tanító egy elsőssel, mint egy óvónő az óvodással. Csak akkor vehetik át zökkenőmentesen a szerepet, ha külön felkészítik őket erre

– magyarázta az intézményvezető, hangsúlyozva: mindez viszont nem megy egyik napról a másikra, hiszen több (tíz)ezer tanítót kellene át-, illetve továbbképezni.

A pedagógusok speciális képzettsége mellett szakemberek többsége logisztikai okokból is lehetetlennek tartja, hogy a tíz hónap múlva kezdődő új tanévben elinduljanak a felkészítő évfolyamok: egy a NAT ki-, illetve átdolgozásában résztvevő forrásunk szerint bár a lehetőség valóban benne van a szövegben, az egész rendszer kiforratlan, ezért kizártnak tartja, hogy az már a jövőre iskolakötelessé váló korúakat érinthesse.

A sokat bírált megoldásnak az illető megítélése szerint egyébként lenne létjogosultsága, csakhogy „normális módon”,

előbb a feltételeket kellene megteremteni, és csak utána bevezetni a rendszert.

Pillanatnyilag nemcsak az nem tiszta ugyanis, hogy pontosak kik, hogyan és mi alapján kerülnének az nulladik évfolyamra, és, hogy kik, hogyan és mi alapján foglalkoznának velük, de az olyan szervezési kérdésekre sincs válasz mint, hogy ha egy iskolában csak három vagy négy gyerek igényelné az előkészítőt, akkor azt hogyan kellene megszervezni, illetve ilyen alacsony létszámmal egyáltalán elindulna-e. Vagy ha egy város minden iskolájában csak kevés gyerek igényelné, akkor őket összevonnák-e mondjuk egy közös évfolyamba.

Egy oktatási ügyekkel (is) foglalkozó kormánypárti képviselő a hvg.hu-nak szintén kizártnak nevezte az előkészítő évfolyamok bevezetését: már csak azért is, mert a lépésnek nem csekély anyagi vonzata is lenne (minimálisan plusz tantermek és tanárok), ami a jövő évi – már elfogadott – költségvetésbe egyértelműen nincsen betervezve.

A mostani, opcionális változattal szemben Palkovics László jelenlegi innovációs miniszter 2017-ben oktatási államtitkárként még arról beszélt, hogy az óvoda és az iskola közötti szakadék áthidalására szolgáló „alaposztályt” (vagyis a nulladik évfolyamot) még a jobb képességű gyerekek sem ugorhatnák át, mert a cél az, hogy osztály együtt haladjon. Az osztályon belüli különbségeket az akkori tervek szerint a tanítóknak kellett volna kezelniük, akiket továbbképzéssel készítettek volna fel az új feladatra.