Törvényben kellene előírni a politikusok számára a nemzeti minimumot, amelyhez magyar állampolgárok által megválasztott magyar politikusokként alkalmazkodniuk kell a nemzetközi politikai fórumokon – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a kormányközeli Századvég Alapítvány jogi szakértője vasárnap az M1-en.

Lomnici arra reagálva mondta ezt, hogy az elmúlt időszakban ellenzéki politikusok Erdélyben és Szlovákiában nem a magyar kisebbség politikusai, hanem liberális román vagy szlovák jelöltek mellett kampányoltak, Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője pedig közösségi oldalán bejelentette, hogy az Amerikai Kongresszus elé viszi a magyar jogállamiság kérdéseit.

Az alkotmányjogász közölte: úgy tűnik, hogy az ellenzéki politikusoknak el kell magyarázni, hogy mint magyar politikusokat delegálták őket az európai parlamentbe. Annak pedig, aki ezt figyelmen kívül hagyja, előbb-utóbb a törvény szigorával kellene szembenéznie.

Azt mondta: más országok ezeket a kérdéseket a 18-19. és a 20. században letárgyalták. Az Amerikai Egyesült Államokban például két, ilyen helyzetekre vonatkozó jogszabályt is kidolgoztak: az egyik a Logan-, a másik a FARA-törvény.

A Logan-törvény John Adams elnöksége (1797-1801) idején született, és arról szól, hogy aki az elnök felhatalmazása nélkül külföldi hatalommal felveszi a kapcsolatot vagy tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokról, az szövetségi bűntényt követ el és pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

A FARA, vagyis a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt pedig azért dolgozták ki az 1930-as években, hogy katalógusba vegyék és ezzel mindenki számára nyilvánvalóvá tegyék, hogy kik azok az Amerikában élő emberek, akik

„ránézésre ugyan amerikai állampolgárok, de külföldi érdekeket képviselnek.”

Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is: a momentumos politikusok ugyan felkészületlennek tűntek erdélyi és felvidéki kampányszerepléseik során, valójában „nem elképzelhetetlen”, hogy terv szerint cselekedtek. „E terv lényege, hogy a nemzetközi politikában begyűjtik a performance-aikért járó bónusz pontokat, a magyarság felé pedig elintézik az ügyet egy bocsánatkéréssel” – vizionálta Lomnici.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója szerint a Momentum történetében kódolva voltak az elmúlt időszak magyarellenes lépései. Úgy kezdték ugyanis politikai pályafutásukat, hogy „meghekkelték a budapesti olimpiát” és ezzel egy másik ország fővárosának, Párizsnak a kezére játszották az olimpia rendezésének jogát. [A valóság ezzel szemben az, hogy a Momentum népszavazást szeretett volna az olimpiáról, amit a kormány nem volt hajlandó vállalni, és inkább visszavonulót fújt rendezésügyben – a szerk.] Az kétségtelen, hogy a Momentumnak a népszavazási aláírásgyűjtés hozta meg az ismertséget, ezt követően döntöttek úgy, hogy párttá válnak. Majd miután sikerült két képviselőt juttatniuk az Európai Parlamentbe,

„elszabadult a pokol”

– vélte Boros Bánk Levente.

Ezek a politikusok nem Magyarországon szocializálódtak és nem is feltétlenül a magyar politikai életben akarnak helytállni, sokkal inkább Brüsszelnek akarnak megfelelni. „Így jutottak el oda”, hogy liberális párttársaikat támogatták a határon túli magyar közösségek vezetői helyett – tette hozzá Boros Bánk Levente. Azt viszont már nem árulta el, miért lenne kötelező etnikai alapon egyetérteni vagy vitába szállni más politikusokkal, pártokkal.