Megjelent a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet 2020-as jelentése, a dokumentum fókuszában Kína áll, az, ahogyan az emberi jogokat fenyegeti az ország. A HRW-jelentést az előzetes tervek szerint Hongkongban tervezték bemutatni, de a civil szervezet elnökét, Kenneth Roth-ot nem engedték be a városba, a reptéren feltartóztatták.

Hongkongban hónapok óta erőszakba torkolló tiltakozások folynak, 2020 is úgy kezdődött, ahogyan 2019 befejeződött: békésen induló, ám végül erőszakba és összecsapásokba tokolló tömegtüntetéssel. A Kínához tartozó, különleges státusú városállamban legutóbb az általános választójog bevezetését követelték.

Roth az eset után azt mondta, „ez a kiábrándító fordulat újabb jele annak, hogyan fonja szorosabbra elnyomó szorítását Peking Hongkong körül, és hogyan korlátozza tovább a hongkongiak eleve limitált szabadságjogait.”

A HRW vezetője a jelentés első oldalain külön ír Kínáról és Hongkongról, úgy fogalmaz, hogy Kína globális fenyegetést jelent az emberi jogokra. „Kína kormánya az emberi jogokat egzisztenciális fenyegetésnek tekinti. Reakciója egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberek jogaira világszerte.”

A több mint háromszáz oldalas dokumentumban a HRW szinte az összes országgal külön foglalkozik. Érdemes felidézni, mit írtak Magyarországról egy évvel ezelőtt. Akkor a fókuszban a világ autokratái álltak, köztük Orbán Viktor. „Bizonyos értelemben ez az emberi jogok sötét ideje, az autokraták és a jogsértők előtt ott a lehetőség, hogy megragadják a hatalmat. De az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmezői is erősödnek.”

Lefestette a sötét valóságot a Human Rights Watch Magyarországról

Az autokraták és az ő sötét játékszabályaik. Erre a veszélyre hívja fel elsősorban a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a figyelmet most megjelent jelentésében. A fókuszban a világ autokratái, illetve az ő viszonyuk az emberi jogokhoz. Gyakran előkerül Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.

Idei jelentésében a HRW Magyarországról az első helyen azt írja, hogy

a magyar kormány folytatta a demokratikus intézmények és a jogállamiság lebontását.

Országismertetőjükben felidézik, hogy a magyar kormány hónapokig szerette volna bevezetni a közigazgatási bírósági rendszert, amivel a Fidesz kényes ügyek (itt határoztak volna az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről; itt dőlt volna el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának; és persze választási ügyekben is itt mondták volna ki a döntő szót) egy külön testület elé kerültek volna. Erről végül nem elhanyagolható mértékű külső nyomásra álltak el.

„A kormány újabb támadást intézett az akadémiai szabadság ellen is” – utalnak az MTA-törvényre. Július közepén vált hivatalossá, hogy a kormány megcsonkítja az MTA-t, leválasztották a kutatóhálózatot, és ahogy a HRW fogalmaz, az új jogszabályokkal a kabinet nagyobb befolyást gyakorol a tudományos kutatás és finanszírozás felett.

Hosszan ír a civil szervezet a magyar határkerítés okozta közjogi helyzetről, a tranzitzónákról és arról, hogyan nem engedik be a menekülteket. „A magyar hatóságok továbbra is korlátozzák a határátkelőhelyeken belépni engedélyezett menedékkérők számát, ezzel ezreket kényszerítve arra, hogy legyengült állapotban Szerbiában tartózkodjanak.”

Külön szólnak arról, hogy 27 olyan esetről tudni, amikor menekülteket éheztettek a magyar határon. Ebben az ügyben eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A Helsinki Bizottság 2018 szeptembere óta folyamatosan fordul ezekben az ügyekben jogorvoslatért a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, amely minden alkalommal felszólította a magyar hatóságokat, ám sokáig újra és újra megismétlődnek ezek az esetek.

Most két menekültet éheztettek a magyar határon

Hiába indítottak eljárást Magyarországgal szemben, azóta is éheztetik a menekülteket a határon. Most történt a tizenhetedik ilyen eset, két ember két napig nem kapott enni.

A kormány EU-s harcai sem maradtak ki, többek között az sem, hogy márciusban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A kormánypárt sorsa európai pártcsaládjában február elején dőlhet el. Novák Katalin államtitkár szerint nem lehet „csak úgy” kitenni a Fideszt a Néppártból, de lehet, hogy Brüsszelben ezt másként látják.

„Tovább csökkent a médiapluralizmus, egyre több médiatermék kerül a kormányhoz közeli emberekhez vagy közvetlen kormányzati befolyás alá.” Ráadásul a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) létrejöttével még tovább központosult a rendszer - olvasható az elemzésben.

Az országjelentés végén a Human Rights Watch külön kitér arra, hogy

• a kormány még mindig nem ratifikálta a nők védelmét szolgáló Isztambuli Egyezményt, azt épp kedden nevezte „túlmisztifikáltnak” Varga Judit igazságügyi miniszter;
• a roma közösségek a mai napig hátrányos megkülönböztetéssel találkoznak többek között az oktatás és az egészségügyi ellátás során. Ezzel kapcsolatban elég csak a friss gyöngyöspatai eseményekre gondolni. Orbán Viktor az év eleji Kormányinfón a témában úgy fogalmazott, szerinte a gyöngyöspatai cigány diákok szegregációs kárpótlása mindenféle munka nélkül kapott pénz.

A teljes jelentés a HRW oldalán érhető el.