A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását.

A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civil lakosságot is érintették. Ennek egyik megnyilvánulása a háborús nemi erőszak volt, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz.

A második világháború alatt a nemi erőszak "magyar vonatkozásáról" írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét.

Kutatások szerint Magyarországon 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. 1989 óta a második világháborúban elkövetett nemi erőszak már nem tabutéma Magyarországon, a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék - írta a főpolgármester.

A javaslat szerint az emlékmű felállításával olyan szellemi és fizikai hely jönne létre, amely társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor "felkiáltójelként" emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie.

Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne - írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó edukatív célú rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.

Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot.

A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el.

Döntöttek a képviselők arról is az Index vonatkozó cikke szerint, hogy 27 budapesti ipari épület (ebből tíz a Ganz negyedben) és tíz, főleg belvárosi, terepszint alatti illemhely helyi védettséget kapjon. Új utcanevekről is döntöttek, a III. kerületi 17005/59 hrsz. névtelen közterület Dr. Schultheisz Frigyes sétány, a szintén III. kerületi 65538 hrsz. névtelen közterület Somogyi József köz, a X. kerületi Gyógyszergyári utca egy része (39210/90 és 39210/184 hrsz.) Orbán István utca, és a XII. kerületi Pihenő út (10886/31 hrsz.) pedig Korányi Frigyes út lehet szerdától.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai üléséről korábban megírtuk, hogy:

• a TV2 és a Prezi korábbi munkatársa lesz a budapesti városarculati cég vezetője és azt, hogy
• mindenképpen felújítanák Karácsonyék a Lánchidat, de faragnának a költségeken.