A Jobbikból kivált és a független képviselők között helyet foglaló Dúró Dóra, Apáti István és Fülöp Erik benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amelyet a vasárnapi Horthy-megemlékezésen ígértek: helyezzék hatályon kívül a trianoni békét becikkelyező 1921-es magyar törvényt. Bizonyára sokan elgondolkodtak az ígéret hallatán, hogy mit jelentene ez. Nos, kiderül, hogy semmit, hiszen a benyújtók egyik fő indoka azt, hogy az 1947-es párizsi békében nagyjából ugyanaz van benne.

Hivatkoznak ezen kívül arra, hogy a törvényt 99 évvel ezelőtt kényszerhelyzetben fogadta el a magyar parlament – ez még a bevezető szövegében is benne van –, és ez sértette a szuverenitásunkat. Továbbá a következő években még változtak a békeszerződésben rögzített határok, például a soproni népszavazás jóvoltából. De a legfőbb érv így hangzik az indoklásban:

„Tekintettel ugyanis arra, hogy a békeszerződésben rárótt kötelezettségeit Magyarország maradéktalanul teljesítette, az abban rögzített jogi státuszt pedig utóbb számos jelenleg is hatályos nemzetközi szerződés aláírásával, így különösen az 1947. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett párizsi békeszerződés megkötésével újra szabályozta, illetve megerősítette, a trianoni békeszerződés jogrendszerben tartása a részben okafogyott, részben párhuzamos rendelkezéseivel szükségtelen zavart okoz a jogrendszerben.”

Vagyis – és ez tulajdonképpen meglepő józanságra utal a gyűlési szónoklatokkal szemben – szó sincs a határok megváltoztatásáról, a javaslat semmit sem jelentő üres gesztus lenne csupán. De biztosra vehető, hogy így sem kerül az országgyűlés elé, mert az illetékes bizottság – ezúttal a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőinek teljes egyértésével – nem fogja tárgysorozatba venni, azaz besorolni a megtárgyalandó témák közé, ha pedig a három előterjesztő a plenáris üléshez fordul ezzel szemben, ott is ugyanez fog történni.