Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány saját maga bizonyította, hogy a négyötödös felhatalmazás igénylése és az ellenzéktől kért álszívesség nem több politikai csapdánál, hiszen a kijárási korlátozást a felhatalmazási törvény nélkül is be tudták vezetni. Ettől függetlenül – vagy épp ezzel együtt – a törvény bizonytalan időre és bizonytalan módon, de megváltoztatja életünket.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

"Senki nem vitatja, mi sem, hogy a meghozott intézkedések szükségesek. De hogy Orbán mihez fog kezdeni a szupererővel, amit kap, talán még ő sem tudja."

Az elmúlt napokban több ellenzéki politikussal beszélgettünk, hogy összeálljon a kép, mi történt a felhatalmazási törvényként emlegetett tervezet parlamenti vitáján, miért lett volna szükség a négyötödös felhatalmazásra, miért kérte a kormány az ellenzék segítségét is, illetve mi fog jönni ezt követően. A fenti mondatot egy DK-s parlamenti képviselő mondta, de abban konszenzus van az ellenzéki politikusok között is, hogy a járványt kezelni kell, gyorsan és hatékonyan, a meghozott döntések pedig “nem rosszak, sőt, van közöttük jó is” – ahogy ezt egy szocialista képviselő elmondta.

A múlt heti parlamenti ülésnapon nem volt olyan felszólaló Gyurcsány Ferenctől Szabó Tímeán át Jakab Péterig, aki ne jegyezte volna meg, hogy a veszélyhelyzetben közös erőfeszítésekre van szükség, a meghozott intézkedéseket támogatják, azonban a koronavírus-törvény szerintük veszélyes és káros, többük diktatúrát is emlegetett.

©

Orbán Viktor úgy érkezett meg egy hete a parlamenti patkóba, hogy már előtte elmondta az operatív törzs tájékoztatóján, széthúzás és a viták helyett most az összefogás ideje jött el. Tehát: szüksége lett volna néhány ellenzéki szavazatra is ahhoz, hogy eltérve a házszabálytól már azon a héten el lehessen fogadni a tervezetet, aminek értelmében

az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére, és amivel lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt.

Ez egy hete nem történt meg, de a Fidesz-kétharmad hétfőn borítékolhatóan áldását adja rá.

Orbán a parlamenti ülés alatt, miután világossá vált számára, hogy az ellenzék nem támogatja őt, ott helyben taktikát váltott. (Hogy a hétpárti egyeztetések alatt volt-e támogatásra mutató állapot, a kormánypárt és az ellenzék máshogy emlékszik.) Frakcióvezetője, Kocsis Máté először megkért a DK-tól a Jobbikig minden képviselőt, hogy fáradjanak ki a teremből, jelezve, semmi szüksége a Fidesznek az ellenzékre. Majd a miniszterelnök arról beszélt, hogy 1) nem tudja eltüntetni a vírust – az egyes szám első személy használata a járványveszély kezdete óta Orbán sajátja –, de 2) a válságot az ellenzék segítsége nélkül is meg fogja oldani. Majd sajátjaihoz fordult és a 133 Fidesz–KDNP-s politikust, akik között olyan is volt, aki elhagyta önkéntes házi karanténját és bement szavazni, az ország 133 legbátrabb emberének nevezte.

©

A hét elején a kormány azzal érvelt, ha nincs felhatalmazás, akkor a veszélyhelyzet elején meghozott rendeletek hatályukat veszítik, mivel lejár a 15 nap, oda a határok lezárása, kinyithatnak az egyetemek és az óvodák, bölcsődék is. De aztán hamar cáfolta önmagát a kabinet, Müller Cecília országos tisztifőorvos személyében. Ugyanis beutazási tilalmat rendelt el, illetve rendeletben tiltotta meg a felsőoktatási hallgatók intézménylátogatását.

De ahhoz sem kellett rendkívülibb jogrend és felhatalmazási törvény, hogy kijárási korlátozásokat vezessenek be.

Rejtély tehát, hogy járványügyi szempontból és a védekezés sikerességét tekintve miért lett volna szüksége Orbánnak a négyötödre. Politikailag azonban jól járt. Az utóbbi öt évben egyszer sem volt olyan alacsony a Fidesz-kormánnyal való elégedetlenség szintje, mint most, mindössze 38 százalék nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok. Ugyanis az emberek zöme hinni akarja, hogy a kormány sikerrel oldja meg a koronavírus-problémát. Ez európai trend, felmérések szerint Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is elégedettebbek az emberek most a kormánypártok és az országok vezetőivel, mint a járványhelyzet kezdetén.

Ráadásul mostantól szinte biztos az is, hogyan fog az Orbán-kormány, a holdudvar és a kormányhű sajtó viszonyulni az ellenzékhez: nemzetárulók, veszélyeztetik a magyarok egészségét és semmi szükség rájuk.

©

A tervezettel egy a cél: kiiktatni a parlamenti kontrollt, előre meg nem határozott időre (a törvényszövegben csak homályos utalás gyanánt az szerepel, hogy a járvány megelőzésére, valamint az okozott károk, következmények elhárítására, ami, ha a gazdasági károkat és azok elhárítását is ide soroljuk, megjósolhatatlan időszakot ölel fel) megszűnne az Országgyűlés kormányt ellenőrző funkciója.

Erre mondta azt Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója (beszélgettünk vele a Fülkében, heti podcastunkban a törvényről) hogy ez egy biankó csekk, ami lehetőséget ad arra, hogy olyan törvények is megszülessenek a jövőben, amire korábban nem gondoltunk.

Mivel a négyötöd ezt a csekket nem írta alá, most a Fidesz-kétharmad fogja a Fidesz-kormány számára.

Ez nem feltétlenül jelenti a parlament összehívásának mellőzését, de a beleszólás mellőzését igen. A tervezetben is azzal számolnak, lesznek ülésnapok, de az még inkább formalitás lesz csak. (Ha a fertőzés miatt nem tudna ülésezni a Ház, a javaslat szerint a kormány a frakcióvezetőknek számolna be munkájáról.)

Szabó Máté
©
Kontroll

Szabó arról is beszélt, hogy az alkotmányos demokráciák egyik alapismérve, hogy minden szereplőnek van kontrollja. Unásig ismert a fékek és ellensúlyok rendszere (Török Gábor A lakott sziget c. könyvében megjegyzi, ellensúlyok helyett az egyensúlyok közelebb áll ahhoz a helyzethez, amit ez a fogalom takarni akar), a törvénytervezet két kontrollt említ. Az egyik az Alaptörvény, ahol leírják, jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, tehát ez a gránitszilárdságú szöveg minden esetben betölt egyfajta kontrollszerepet. Az Alaptörvény rendelkezik arról is, hogy a “kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.”

A másik az Alkotmánybíróság. A felhatalmazási törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a testület veszélyhelyzet alatt is folyamatosan ülésezik, vizsgálják a kormány meghozott rendeleteit. Határidőket azonban nem szabnak, hogy mennyi idő alatt kellene eldöntenie az Ab-nek, hogy egy-egy veszélyhelyzeti kormányrendelet szükséges-e vagy arányos, megfelel-e a jogállami kritériumoknak vagy sem.

Halvány kontrollt jelent az is, hogy a törvénytervezetben is leírták, hogy az Országgyűlés akár a kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnése előtt (aminek az Országgyűlés nem, csak a kormány vethet vége) is, bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Arra a valóságban ugyanakkor csekély az esély, hogy ezt a Fidesz-kétharmad megtenné. Az ellenzék pedig tíz éve nem tud valódi kontrollja lenni a kormánytöbbségnek, ennek egészen egyszerűen matematikai okai vannak – ők a kisebbség.

Veszélyes kikapcsolni a kontrollt a kormány fölött, csak diktatúrákban nem ellenőrzi senki a végrehajtó hatalmat – mondta a TASZ szakmai igazgatója. Hozzátette, a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzet eleve megváltoztatták az életünket, a törvény elfogadása is meg fogja – csak nem tudni, hogyan.

Miután a parlamentben a Fidesz-kétharmad elfogadja a felhatalmazási törvényt, rejtély, mikor ül össze újra az Országgyűlés. Orbán Viktor egy hete azt mondta:

kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most.

Müller Cecília pedig vasárnap úgy fogalmazott, rohamosan közelít a tömeges megbetegedések időszaka, amikor exponenciálisan fog növekedni az új fertőzöttek száma, lehet, hogy csak napokra vagyunk ettől.

A törvénnyel a zsebében a kormány tehát veszi a kalapját, jön a rendeleti kormányzás.

Azt majd az utókor dönti el, Orbán hogyan élt ezzel a felhatalmazással és mire használta azt.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Magyar kutató: Sokkal több embert kell megvizsgálni a fertőzési lánc megszakításához

Magyar kutató: Sokkal több embert kell megvizsgálni a fertőzési lánc megszakításához

Tízmillió teszt után 300 új fertőzöttet találtak Vuhanban

Tízmillió teszt után 300 új fertőzöttet találtak Vuhanban

8 GB RAM került bele, erősebb lett a Raspberry Pi 4 miniszámítógép

8 GB RAM került bele, erősebb lett a Raspberry Pi 4 miniszámítógép