Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány saját maga bizonyította, hogy a négyötödös felhatalmazás igénylése és az ellenzéktől kért álszívesség nem több politikai csapdánál, hiszen a kijárási korlátozást a felhatalmazási törvény nélkül is be tudták vezetni. Ettől függetlenül – vagy épp ezzel együtt – a törvény bizonytalan időre és bizonytalan módon, de megváltoztatja életünket.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

"Senki nem vitatja, mi sem, hogy a meghozott intézkedések szükségesek. De hogy Orbán mihez fog kezdeni a szupererővel, amit kap, talán még ő sem tudja."

Az elmúlt napokban több ellenzéki politikussal beszélgettünk, hogy összeálljon a kép, mi történt a felhatalmazási törvényként emlegetett tervezet parlamenti vitáján, miért lett volna szükség a négyötödös felhatalmazásra, miért kérte a kormány az ellenzék segítségét is, illetve mi fog jönni ezt követően. A fenti mondatot egy DK-s parlamenti képviselő mondta, de abban konszenzus van az ellenzéki politikusok között is, hogy a járványt kezelni kell, gyorsan és hatékonyan, a meghozott döntések pedig “nem rosszak, sőt, van közöttük jó is” – ahogy ezt egy szocialista képviselő elmondta.

A múlt heti parlamenti ülésnapon nem volt olyan felszólaló Gyurcsány Ferenctől Szabó Tímeán át Jakab Péterig, aki ne jegyezte volna meg, hogy a veszélyhelyzetben közös erőfeszítésekre van szükség, a meghozott intézkedéseket támogatják, azonban a koronavírus-törvény szerintük veszélyes és káros, többük diktatúrát is emlegetett.

©

Orbán Viktor úgy érkezett meg egy hete a parlamenti patkóba, hogy már előtte elmondta az operatív törzs tájékoztatóján, széthúzás és a viták helyett most az összefogás ideje jött el. Tehát: szüksége lett volna néhány ellenzéki szavazatra is ahhoz, hogy eltérve a házszabálytól már azon a héten el lehessen fogadni a tervezetet, aminek értelmében

az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére, és amivel lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt.

Ez egy hete nem történt meg, de a Fidesz-kétharmad hétfőn borítékolhatóan áldását adja rá.

Orbán a parlamenti ülés alatt, miután világossá vált számára, hogy az ellenzék nem támogatja őt, ott helyben taktikát váltott. (Hogy a hétpárti egyeztetések alatt volt-e támogatásra mutató állapot, a kormánypárt és az ellenzék máshogy emlékszik.) Frakcióvezetője, Kocsis Máté először megkért a DK-tól a Jobbikig minden képviselőt, hogy fáradjanak ki a teremből, jelezve, semmi szüksége a Fidesznek az ellenzékre. Majd a miniszterelnök arról beszélt, hogy 1) nem tudja eltüntetni a vírust – az egyes szám első személy használata a járványveszély kezdete óta Orbán sajátja –, de 2) a válságot az ellenzék segítsége nélkül is meg fogja oldani. Majd sajátjaihoz fordult és a 133 Fidesz–KDNP-s politikust, akik között olyan is volt, aki elhagyta önkéntes házi karanténját és bement szavazni, az ország 133 legbátrabb emberének nevezte.

©

A hét elején a kormány azzal érvelt, ha nincs felhatalmazás, akkor a veszélyhelyzet elején meghozott rendeletek hatályukat veszítik, mivel lejár a 15 nap, oda a határok lezárása, kinyithatnak az egyetemek és az óvodák, bölcsődék is. De aztán hamar cáfolta önmagát a kabinet, Müller Cecília országos tisztifőorvos személyében. Ugyanis beutazási tilalmat rendelt el, illetve rendeletben tiltotta meg a felsőoktatási hallgatók intézménylátogatását.

De ahhoz sem kellett rendkívülibb jogrend és felhatalmazási törvény, hogy kijárási korlátozásokat vezessenek be.

Rejtély tehát, hogy járványügyi szempontból és a védekezés sikerességét tekintve miért lett volna szüksége Orbánnak a négyötödre. Politikailag azonban jól járt. Az utóbbi öt évben egyszer sem volt olyan alacsony a Fidesz-kormánnyal való elégedetlenség szintje, mint most, mindössze 38 százalék nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok. Ugyanis az emberek zöme hinni akarja, hogy a kormány sikerrel oldja meg a koronavírus-problémát. Ez európai trend, felmérések szerint Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is elégedettebbek az emberek most a kormánypártok és az országok vezetőivel, mint a járványhelyzet kezdetén.

Ráadásul mostantól szinte biztos az is, hogyan fog az Orbán-kormány, a holdudvar és a kormányhű sajtó viszonyulni az ellenzékhez: nemzetárulók, veszélyeztetik a magyarok egészségét és semmi szükség rájuk.

©

A tervezettel egy a cél: kiiktatni a parlamenti kontrollt, előre meg nem határozott időre (a törvényszövegben csak homályos utalás gyanánt az szerepel, hogy a járvány megelőzésére, valamint az okozott károk, következmények elhárítására, ami, ha a gazdasági károkat és azok elhárítását is ide soroljuk, megjósolhatatlan időszakot ölel fel) megszűnne az Országgyűlés kormányt ellenőrző funkciója.

Erre mondta azt Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója (beszélgettünk vele a Fülkében, heti podcastunkban a törvényről) hogy ez egy biankó csekk, ami lehetőséget ad arra, hogy olyan törvények is megszülessenek a jövőben, amire korábban nem gondoltunk.

Mivel a négyötöd ezt a csekket nem írta alá, most a Fidesz-kétharmad fogja a Fidesz-kormány számára.

Ez nem feltétlenül jelenti a parlament összehívásának mellőzését, de a beleszólás mellőzését igen. A tervezetben is azzal számolnak, lesznek ülésnapok, de az még inkább formalitás lesz csak. (Ha a fertőzés miatt nem tudna ülésezni a Ház, a javaslat szerint a kormány a frakcióvezetőknek számolna be munkájáról.)

Szabó Máté
©
Kontroll

Szabó arról is beszélt, hogy az alkotmányos demokráciák egyik alapismérve, hogy minden szereplőnek van kontrollja. Unásig ismert a fékek és ellensúlyok rendszere (Török Gábor A lakott sziget c. könyvében megjegyzi, ellensúlyok helyett az egyensúlyok közelebb áll ahhoz a helyzethez, amit ez a fogalom takarni akar), a törvénytervezet két kontrollt említ. Az egyik az Alaptörvény, ahol leírják, jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, tehát ez a gránitszilárdságú szöveg minden esetben betölt egyfajta kontrollszerepet. Az Alaptörvény rendelkezik arról is, hogy a “kormány veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.”

A másik az Alkotmánybíróság. A felhatalmazási törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a testület veszélyhelyzet alatt is folyamatosan ülésezik, vizsgálják a kormány meghozott rendeleteit. Határidőket azonban nem szabnak, hogy mennyi idő alatt kellene eldöntenie az Ab-nek, hogy egy-egy veszélyhelyzeti kormányrendelet szükséges-e vagy arányos, megfelel-e a jogállami kritériumoknak vagy sem.

Halvány kontrollt jelent az is, hogy a törvénytervezetben is leírták, hogy az Országgyűlés akár a kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnése előtt (aminek az Országgyűlés nem, csak a kormány vethet vége) is, bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Arra a valóságban ugyanakkor csekély az esély, hogy ezt a Fidesz-kétharmad megtenné. Az ellenzék pedig tíz éve nem tud valódi kontrollja lenni a kormánytöbbségnek, ennek egészen egyszerűen matematikai okai vannak – ők a kisebbség.

Veszélyes kikapcsolni a kontrollt a kormány fölött, csak diktatúrákban nem ellenőrzi senki a végrehajtó hatalmat – mondta a TASZ szakmai igazgatója. Hozzátette, a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzet eleve megváltoztatták az életünket, a törvény elfogadása is meg fogja – csak nem tudni, hogyan.

Miután a parlamentben a Fidesz-kétharmad elfogadja a felhatalmazási törvényt, rejtély, mikor ül össze újra az Országgyűlés. Orbán Viktor egy hete azt mondta:

kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most.

Müller Cecília pedig vasárnap úgy fogalmazott, rohamosan közelít a tömeges megbetegedések időszaka, amikor exponenciálisan fog növekedni az új fertőzöttek száma, lehet, hogy csak napokra vagyunk ettől.

A törvénnyel a zsebében a kormány tehát veszi a kalapját, jön a rendeleti kormányzás.

Azt majd az utókor dönti el, Orbán hogyan élt ezzel a felhatalmazással és mire használta azt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!