Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szerdán dönt a miniszterelnök és csapata, mi legyen az egyelőre jövő szombatig tartó kijárási korlátozással. A pénteki rádióinterjúban megengedőbbnek tűnt, azonban korábban az operatív törzs kizárt minden könnyítési lehetőséget. Ha a jelenlegi tendencia marad, július végére, augusztus elejére eshet a járvány tetőpontja egy elemzés szerint.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Nehéz helyzetben vagyunk, szerdán tervezem, hogy döntést hozunk a kijárási korlátozások jövőjét illetően. Döntenünk kell arról, hogy fenntartjuk-e vagy sem, és ha igen, milyen formában

– mondta az első körben jövő szombatig bevezetett korlátozásról Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Az interjúban ellentmondásosan fogalmazott, egyszer arról beszélt,

húsvét egy családi ünnep, vinné az embert a lába meg a szíve locsolni, meg megnézni a szüleit, nagyszüleit, gyerekeit; ez most aligha lesz lehetséges, vagy csak szigorú korlátozások között,

néhány mondat után viszont már úgy fogalmazott, ha a kényszer ráviszi, hosszabbít, de hozzátette, érzi,

ez természetellenes.

Orbán szavaiból tehát akár az is következhetne, hogy az ünnep alkalmából legalább egy-két napra enyhít a szigoron.

Kérdés azonban: elbírná-e ezt a rendszer. Mármint az egészségügyi rendszer?

A jelenlegi hivatalos adatok alapján kétségtelenül nagyon visszafogottan terjed itthon a járvány, de a számok alakulásában nyilván szerepet játszik, hogy a WHO sztenderdekre hivatkozva szűk kört tesztelnek, így pedig egy hónappal az első regisztrált beteg után 623 fertőzöttről tudni itthon.

 

©

Mindeközben az operatív törzs és maga a miniszterelnök is elismeri, hogy a tényleges fertőzöttek száma ennél jóval nagyobb lehet, becslésekbe azonban egyikük sem bocsátkozott. Megtette helyettük más: Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense az elhunytak száma alapján azt gyanítja, a valós fertőzöttek száma a hivatalos adat tízszerese lehet, ami amúgy a környező országokéhoz képest még mindig visszafogott szám.

Azt viszont ő is elmondta, hogy az elmúlt napokból világosan látszik, a kormányzati intézkedések és az emberek közötti találkozások számának csökkenése miatt a járvány terjedése lassult, a fertőzési ráta visszaesett.

Nagyon úgy tűnik, hogy az intézkedéseket kellő időben és kellő hatékonysággal vezették be, még abban a stádiumban, mielőtt nagyon elszabadult volna a járvány

– mondja Ferenci. Példaként hozza fel, hogy a reprodukciós számot – vagyis azt, hogy hány embert fertőz meg átlagosan egy beteg – sikerült 1 alá bevinni. Ez siker, ugyanis ez alatt lehet a járványt elfojtani. Ferenci szerint azonban

most még nem lehet feloldani minden intézkedést, de esetleg el lehet gondolkodni részleges enyhítésen – addig a szintig, míg a járvány terjedése kordában tartható.

A matematikus úgy véli, a mostani tendencia alapján van ugyan egy kis mozgástér, a nagy kérdés, hogy ki lehet-e sakkozni úgy feloldásokat, hogy az érdemben jót tegyen a társadalomnak és a gazdaságnak, de közben a reprodukciós szám se menjen 1 fölé. Az emberek döntő többsége ugyanis még nem esett át a fertőzésen, így egyáltalán nem immunisak rá.

Az a paradox helyzet van, hogy minél jobban dolgozunk, annál kellemetlenebb helyzetbe hozzuk magunkat. Kisebb reprodukciós számmal a görbe elnyúlik, viszont a korlátozásokat is tovább kell fenntartani, pedig már most is nagyon sok negatív hatása volt a gazdaságra és emberi viszonyainkra is

– magyarázta.

Mostani tudásunk szerint a koronavírus esetében külön intézkedés nélkül csak akkor nem tör ki járvány, ha a lakosság 60-70 százaléka védettséget szerez (jelen esetben átesik rajta). Ezt viszont a jelenlegi ütemben haladva nagyon sokára érjük el.

 

©

A másik út – Svédországban látunk hasonlót – a járvány "szabadon engedése" (a nyájimmunitás megszerzése), ennek azonban a legélesebb korlátja az egészségügy állapota lehet, konkrétan az, hogy hány lélegeztetőgép, orvos és ápoló van az országban.

Orbán akcióterve

A magyar kormány a járvány kezdete óta gőzerővel készül fel arra a lehetséges helyzetre, amikor a pandémia berobban, és akár emberek ezrei-tízezrei érkezhetnek a kórházakba: elhalasztották a nem sürgős, életmentő beavatkozásokat, a háziorvosi, szakorvosi ellátórendszert alapjaiban alakították át, elkészült az egészségügyi dolgozók átcsoportosítási terve, egyre több kórházból lett járványkórház – szükség esetére a Hungexpo területén is felállítottak ágyakat –, védőnőket, ápolókat oktatnak a lélegeztetőgép kezelésére. És ami a legfontosabb: lélegeztetőgépeket vásárolnak. Jelenleg az országban 2560 gép van – azt nem mondták meg, hogy mennyit használnak betegek –, ehhez további ötszázat rendelt a kormány március 26-án, melyek egy része már meg is érkezett.

Ahogy nem tudjuk pontosan, a betegek hány százaléka kerül kórházba, úgy az is kiszámíthatatlan, mennyi lélegeztetőgépre lesz majd szükség egyszerre a járvány csúcspontján. Az eddigi tapasztalatok alapján a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, Szlávik János azt mondta,

kórházban csak a súlyos, sokszor életveszélyes állapotban lévőket kell kezelni, közülük körülbelül 10-15 százalék szorul gépi lélegeztetésre.

Ha minden lélegeztetőgép beérkezik és működik, 3060 beteget tudnak majd egyidejűleg ellátni. Ha tartjuk magunkat Szlávik számításához, ez azt jelenti, hogy szintén csúcsidőben a kórházakban egyszerre 20-30 ezer embert ápolhatnak. Megnéztük, a 2018-as adatok szerint összesen 67 ezer hely volt a kórházakban, ebből 41 ezer volt az úgynevezett aktív ágy, vagyis ahol az akut betegségben szenvedőket kezelték. A kormány célja, hogy senki se maradjon ellátás nélkül, tehát mikor a járványügyi intézkedések hatását elemzi, ez lehet a felső plafon.

Augusztusra jöhet a csúcs?

A helyzet viszont kétségkívül gyorsan változik, ami miatt borul minden számítás. A Nepusz Tamás bioinformatikus, a norvégiai Molde University College kutatója által készített modell például sokat finomodott azután, hogy a Google a mobiltelefonok cellainformációi alapján nyilvánosságra hozta, az emberek hány százaléka marad otthon. Eszerint Magyarországon 35 százalékkal kevesebben járnak munkába, 43 százalékkal kevesebben boltba, ahogy a tömegközlekedésen utazók száma is megfeleződött.

 

©

Ezek alapján – egy konzervatív becsléssel, 40 százalékos találkozáscsökkenéssel kalkulálva – átszámolta az Átló oldalán publikált adatsorát, és kiderült, ha a jelenlegi ütemet tartják az emberek,

a járvány csúcspontja július végére, augusztus elejére tolódik itthon.

A csúcsponton – a modellszámításai alapján – 750 ezer fertőzött lesz itthon, melybe mindenki, az enyhe tüneteket (vagy annyit sem) produkálók is beletartoznak. A számítás alapján ebben az esetben a lakosság 62 százaléka esne át a fertőzésen. Hangsúlyozta, azt nem tudni, hogy közülük mennyien szorulnak majd kórházi ellátásra (ahogy azt sem, hogy hány érintettet regisztrálnak addig a tesztelések után – a szerk).

Nepusz az SIR matematikai modellel számolt. Azt mondta, a járványok terjedését leginkább ezzel, vagy ennek a modellnek a bonyolultabb változataival számolják ki a kutatók, azonban a bonyolultabbaknál több bemeneti adatra van szükségük a valódi trendekre való illesztéshez. Akkor azonban ki lehet számítani, hogy a vírus terjedési rátája alapján hogyan nő a fertőzöttek száma mindenfajta beavatkozás nélkül, illetve 25-50 százalékkal kevesebb találkozás – vagyis potenciális fertőződési lehetőség – esetén. Az egyszerű modell lappangási idővel nem számol, ahogy azzal sem, hogy a kórházba került ember potenciálisan kevesebbeket fertőz meg, mint a tünetmentesen járkáló.

Drasztikusan csökken az esetszám, ha a találkozások megfeleződnek

Borítékolható, hogy a kormány asztalán ennél szofisztikáltabb számítások vannak: Orbán Viktor el is mondta, járványügyi szakértők, matematikusok készítenek az operatív törzs részére modellszámításokat, de még egyik sem egyezett. Ennek az lehet az oka, hogy nagyon sokféle adattal lehet számolni. Ha például az elemzést készítők tudják, melyik településen vagy megyében hány fertőzött él, és normál időben milyen a mozgásuk, abból már kiszámolhatják a vírus terjedését helyi szinten. A becslést tovább lehet pontosítani az adott régió koreloszlásának figyelembevételével, amiből kiderül, mekkora terhelést kaphat az egészségügyi ellátórendszer. Épp emiatt képzelhető el a jövőben további szigorítás is, amennyiben az adatok ezt szükségessé teszik.

Egy bonyolultabb modellen nyilván az is pontosabban látszik, mennyit javít a helyzeten a találkozások számának csökkenése. Ez már Nepusz grafikonján is szembetűnő. A szakember kimutatta,

ha 25 százalékkal csökken a találkozások száma, 1 millió fertőzöttel tetőzhet a járvány nyáron, 50 százalékos csökkenés esetén viszont a tetőzés csak jövő márciusra várható.

Vagyis: ahogy nő a távolságtartás, úgy tolódik ki időben a járvány lefolyása. A kisebb terhelésért cserébe tovább kell együtt élni a járvánnyal, viszont időt lehet nyerni azért, hogy ne omoljon össze az egészségügyi rendszer, és legyen idő kifejleszteni a vakcinát – magyarázza Nepusz, aki az olasznál súlyosabb helyzetet nem vár itthon.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Ballai Vince Itthon

Miből fogjuk tudni, hogy már tömeges a járvány Magyarországon?

Most még a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk Magyarországon az új koronavírus-járvány terjedésében, de sokszor hallhattuk, hogy ezután érkezik a tömeges megbetegedések időszaka. De honnan fogjuk tudni, ha már a következő szintnél járunk, és egyáltalán, mikorra fulladhat ki a járvány? Erről beszéltünk szakemberekkel.

A koronavírus-járványnak köszöni az Omega zenésze, hogy életben van

A koronavírus-járványnak köszöni az Omega zenésze, hogy életben van

Tóta W: Mindörökké Trianon

Tóta W: Mindörökké Trianon

6,6 millió fölé emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma

6,6 millió fölé emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma