Lesújtó képet fest Magyarországról a Freedom House legfrissebb jelentése, amit a 444.hu ismertetett. Az elemzés szerint 2019-ben átcsúsztunk a félig szilárd demokráciák közül a hibrid rezsimek közé.

Meghatározásuk szerint hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.

A Freedom House az elemzésében megvizsgálták, hogy a posztszovjet térségben és a keleti blokk országaiban mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.

A jelentésben Magyarországot a Balkán egy részével (Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia), illetve Ukrajnával, Moldovával és Grúziával veszik egy kategóriába.

A Freedom House 5 kategóriát határozott meg, mi pont a közepén vagyunk. Előttünk találhatóak a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia); a félig szilárd demokráciák (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államok (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).

A legutóbbi jelentésben is már félig szilárd demokráciaként értékelték Magyarországot, 2015 előtt pedig a szilárdak közé tartoztunk.

A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Magyarország végleges pontszáma 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának, vagyis éppenhogy lecsúsztunk róla), pont annyit, mint Szerbia.

Magyarországgal kapcsolatban azt írja a jelentés, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány propagandahálózata és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés már 2020-ra is tett egy megállapítást: Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel eggyel távolabb lépett a demokráciáktól.