Áder: Sunyi háttértárgyalásokon dőlt el az ország sorsa

Az Országházban Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök beszélt a Trianon 100. évfordulóján tartott emlékülésen.

Most érkezett

10 55

Kövérnél a szó

Kövér László házelnök, a javaslat egyik előterjesztője nyitóbeszédében azt mondta, a politikai nyilatkozatot olyan okokból javasolják elfogadásra, amelyek a múltban, a jelenben és a jövőben rejlenek.

A trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat.

Kövér szerint a külhoni magyarságnak keserves létküzdelmet kell vívnia, hogy megőrizhesse anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjének otthonosságát, a trianoni döntés nem a történelemkönyvek lezárt fejezete, hanem a teljes magyar nemzetet érintő, nyitott, jelenbeli létkérdés.

Kövér szerint "a magyar jövő csak akkor lehet biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli magyar nemzedék szívébe és eszébe vési, hogy mindig csak az lehet az övé, amit meg tud védeni. Aki nem kész és nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni."

A múltat nem lehet megváltoztatni, de a legfájóbb következményeken lehet változtatni, amire csak akkor van esély, ha tanulunk a múltból. Több tanulságot említett, a többi között azt, hogy a nemzetet fenyegető veszély nem múlt el, sőt, erősödik is, de fenyegeti már a bennünket száz éve legyőzőket is. Az itt elmondott gondolatai alapján úgy tűnt, Trianonról is Soros jut eszébe.

A másik, hogy mindig súlyos ára lehet annak, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. A jövőre vonatkozó parancs, hogy még egyszer ez nem történhet meg velünk. A harmadik tanulság, hogy szövetségesek nélkül a nemzetközi porondon nem lehet sokra jutni.

Hangsúlyozta: azonban a magyarság egy évszázadnyi áldozatos munkája életképessé tette a magyar államot, a nemzet határokon átívelő összetartozása pedig erősebbnek bizonyult azon erőknél, amelyek azt fel akarták számolni.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2

10 52

A koronavírus miatt tudósítók nem mehettek az ülésterem közelébe, de íme az élő

10 50

Gyurcsányék nem mentek el az ülésre

Nem szólalhatnak fel, ezért nincs ott a DK. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté azzal érvelt, nem csak az ellenzék, a Fidesz sem szólal fel.

10 47

Magukhoz képest visszafogott szöveg

A nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás, hanem erőforrás – ezt üzente a politikai nyilatkozatban Trianon 100. évfordulójára a Fidesz. A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású.

A tervezet a többi között kimondja, valamennyi nemzeti állam minden polgára és azok közösségei számára el kell ismerni a nemzeti önazonossághoz való jogot, azaz lehetővé tenni számukra, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát mindannyian megörökölhessék, és mindezt továbbadhassák az utódaiknak.

Az I. világháború utáni béke jogfosztást jelentett a más államok fennhatósága alá került magyarok számára, áll a szövegben, de ők „úgy maradtak hűségesek szülőföldjükhöz és a magyar nemzethez, hogy mindeközben lojális és értékteremtő polgáraivá és közösségeivé váltak azon országoknak, amelyekben élnek”. Mindig békésen harcoltak jogaikért, mégis még ma is gyakran találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel és megalázással. Pedig „a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrást, hanem erőforrást képezhet”, és szükséges, hogy „a térség államai az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelye szellemében mindannyian ismerjék el a nemzeti önazonossághoz való jogot alapvető emberi jogként”.

A nyilatkozat felhívja a kelet-közép-európai államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy ismerjék el ezt az alkotmányos alapjogot, és kezdeményezzék ezt az elismerést nemzetközi szervezeteknél is. Az Európai Bizottságot pedig arra hívják fel, hogy „az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel kezdeményezze erről kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását”.

A javasolt szöveg a magyar kormány szokásos retorikájához képest óvatos és mérsékelt megfogalmazású. Például nem elcsatolt vagy elszakított területekről ír, hanem kizárólag „más államok fennhatósága alá került” magyarokról.

10 43

Felolvassák a politikai nyilatkozatot

A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozatról kezdődik a vita, amelyet fideszes és KDNP-s politikusok nyújtottak be. Szűcs Lajos jegyző szó szerint felolvassa a 12 pontból álló szöveget.

10 39

Antall jelölte ki az irányt

Az ülést vezető Latorcai János köszöntötte a résztvevőket, sajnálta, hogy a határon túli magyarok képviselői nem lehetnek jelen. Azt mondta, Antall József jelölte ki a nemzetpolitika irányát azzal, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát.

Több mint 20 év kellett ahhoz, hogy ez a gondolat beérjen – mondta. Emlékeztetett, a határon túl élő magyarok közül 940 ezren kapták meg az állampolgárságot.

10 38

Áder beszél hamarosan

A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tart egyórás emlékülést az Országgyűlés, ahol Áder János köztársasági elnök beszél majd, de előtte a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját folytatják le.

1 2