Tavaly októberben Balázs József, a Hódmezővásárhelyi Tankerület vezetője még elégedett volt a Varga Tamás Általános Iskola mártélyi tagintézményében folyó szakmai munkával, és fejlesztéseket tervezett. Szerdán azonban az Emmi már az iskola bezárásáról szóló határozatot postázta. Az átszervezésről szóló döntésben az áll, hogy költséghatékonysági, oktatásszakmai és esélyegyenlőségi okok miatt indokolt a lépés. Az érintetteknek fogalmuk sincs, mi változott meg pár hónap alatt, és arról sem, hogy miért nem értesítették hivatalosan a családokat a döntéshozók, holott ez törvény által előírt kötelességük. Ráadásul, az átszervezés lehetőségét is csak márciusban vetette fel a tankerületi vezető, így az érintetteknek még csak lehetőségük sem volt más fenntartót keresni a további működtetésre, hiszen a köznevelési törvény szerint azt már február végén kezdeményezni kellett volna.

Google Street View

A mártélyi iskola megszüntetéséről - igaz, akkor még csak terv szintjén - Balázs József még az előtt döntött, hogy a makói testnevelés tanárral szembeni túlkapása miatt pár napja lemondott volna. Ellene nemcsak a testneveléstanár megbüntetése, hanem a csongrádi középiskolai felvételik miatt is vizsgálat folyik.

A járási oktatási központ vezetője tanügyi pályafutását a még Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat oktatási csoportvezetőjeként kezdte. A tankerületet 2016 óta vezeti, amikor azokat átszervezték. Balog Zoltán akkor azzal adta át az új struktúrát, hogy az iskolaigazgatóknak nagyobb szabadságot kell biztosítani a döntésekben, ám mintha Balázst sem az instrukciók, sem a falusi iskolákat támogató kormányzati elképzelések nem hatották volna meg túlzottan. Igaz, információnk szerint a tankerülethez tartozó más, a mártélyihoz hasonló kisiskolák bezárása fel sem vetődött.

Miért éppen Mártély?

Azért is furcsa a mártélyi iskolai oktatás megszüntetése, mert a 2010-ben alakult Orbán-kormány oktatási államtitkára pont azzal kampányolt, hogy még azokban a falvakban is biztosítanak lehetőséget az alsósok oktatására, ahol korábban azt megszüntették. Erre el is különítettek akkor 300 millió forintos keretet, a településeknek pályázniuk kellett a nyitásra. Így nyitott újra tíz év után az iskola a Heves megyei Ludason, itt 2018-ban indult újra az oktatás tíz gyermekkel, az anyaiskolától három kilométerre. Csobánkán pedig a 2016-os bezárás után két évvel startolhatott újra a tanítás. Hoffmann Rózsa 2010-ben azt is elmondta, hogy az újra nyitáshoz elegendő nyolc szülő szándéknyilatkozata. A nyolc óvodás, illetve kisiskolás feltételként szerepel a Köznevelési Törvényben is, a mártélyi családok a köznevelési államtitkárhoz írt levelükben hivatkoznak is erre, de Mártélyon mégsem elég az iskola megtartásához a jogszabályok előírta létszám többszöröse sem.

Úgy tűnik, ez sem hatotta meg a köznevelési államtitkárt, a szerdán postázott levél tartalmát már kedden ismertette lemondott tankerületvezető helyettese. A mártélyi polgármesteri hivatalban megtartott tájékoztatóra a szülőket nem hívták meg, de többen mégis elmentek, hogy jelenlétükkel is tiltakozzanak a döntés ellen. A polgármester szerint nonszensz, hogy még június közepén sem kaptak a szülők hivatalos tájékoztatást arról, hogy megszűnik intézmény, szeptemberig kereshetnek más iskolát.

Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola

Google Street View

A Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskolában 430-an tanulnak, összesen 45 pedagógussal folyik a munka. Ehhez a létszámhoz tartozik a mártélyi tagintézmény, ahol jelenleg 22-en tanulnak két pedagógussal, és egy pedagógiai asszisztenssel. Egyetlen kisebb épületben, az 1-4. osztályok összevont oktatására kaptak engedélyt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy két csoportban folyik a munka. Ahogy az még az októberi testületi ülésen tartott oktatási beszámolóból kiderül, a diákok közül ketten SNI-sek, többen pedig magatartászavarral küzdenek, ősztől őket is a vásárhelyi iskolába „költöztetnék”. Ezért is estek kétségbe a szülők, kedden elindították az interneten az aláírásgyűjtést az iskola megtartásáért, de a négygyermekes Kis-Gyöngyösi Ildikó még az utcákat is járja az ívekkel. Emellett levelet is írtak iskolájuk megtartásáért Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak, amelyben a köznevelési törvény azon részére hivatkoznak, hogy nyolc szülő akarata is elég egy iskola elindításához. A levelet futva készülnek elvinni az államtitkárnak.

Pénteken évzáró, de végleg

„Az nem megy, hogy elmegyek a boltba tejért, és így tudom meg, hogy kereshetünk új iskolát” – mondja Ildikó, akinek a négy gyermeke közül a legnagyobb már Vásárhelyre jár, és van egy, az első osztályt éppen most befejező kisfia is. Miatta aggódik a legjobban, mert az iskola megkezdése előtt nagyon zárkózott volt, pont mostanra érték el nála, hogy szereti a közösséget, megnyílt, most ősszel kezdhetnek mindent elölről. „Önkényuralomban élünk, ahol ennyire nem számít a szülő akarata?” – teszi fel a kérdést a fiatal nő, ők pár éve éppen azért költöztek gyerekeikkel Mártélyra, mert úgy tudták, hogy az iskola biztosított legalább a kisgyermekek számára.

Az otthonos kis épületben még a „járványügyi” ügyeleti menetrend van, bent nem tartózkodhatunk a tankerület engedélye nélkül. A bejáratnál viszont éppen összefutunk egy kisfiáért érkező apukával, ők Hódmezővásárhelyről járnak ide iskolába. „Legalább addig legyen kis közösségben, amíg lehet.” – ezzel magyarázza az apuka, hogy miért autóznak kilenc kilométert naponta, hiszen Hódmezővásárhelyen akadna bőven lehetőségük a fiuk oktatására. A szülőket azért töri a frász, hogy nyáron kapkodhatnak, hogy mi legyen a gyermekükkel, és azért, mert szerintük inkább támogatni kellene az iskolát, mintsem beszántani. „Ahol nincs iskola, ott megáll az élet, leépül minden” – mondják. Egyelőre úgy tűnik, hogy hiába küldtek levelet a köznevelésért felelős államtitkárnak, a döntésre pecsét került.

Esélyük sem volt

A tankerület határozatát az Emmi megerősítette, szerdán a mártélyi polgármester ezt postán is megkapta. Putz Anita szerint kutyaszorítóba kerültek azzal, hogy a tankerületi vezető túl későn szólt, a veszélyhelyzet kihirdetése másnapján kapott egy levelet tőle, hogy véleményezzék a döntést, ugyanis a köznevelési törvény szerint lehetősége van arra, hogy új fenntartót keressenek. Az Emmi levele szerint 2015 és 2018 között az iskolába beiratkozók száma 2-8 között változott, és mivel az osztályok minimumlétszáma 14, így önálló osztály nem indítható alsó tagozaton, egyetlen évfolyamon sem. Az Oktatási Hivatal adatai szerint azonban a kistelepülések jelentős részében összevontan folyik a tanítás az alsó tagozatokban, tehát Mártély sem lóg ki a sorból.

A felső tagozatot Mártélyon már 2015-ben megszüntették, ezért persze sok szülő eleve vásárhelyi iskolába íratja be a gyermekét, de még így is 22-en itt tanulnak. A március 12-i tankerületi megkeresésre 15 napon belül kellett válaszolniuk, a hónap végi válaszukban elküldték a fenntartónak, hogy sem a szülők, sem a pedagógusok, sem a település nem támogatja a megszüntetést. Erre jött a válasz, hogy az érintetteknek csupán véleményezési joguk van, ez pedig a döntést nem befolyásolja.

A polgármester ekkor hirdette meg, hogy ingyen telket kapnak azok, akik odatelepülnek a faluba. Közben az egyházmegyét is felkeresték, hogy vegyék át az iskolájuk fenntartását, amit a szülők is támogattak. A Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László, ezt a szándéknyilatkozatot május 26-án elküldte: abban az esetben a 2021/22-es tanévtől befogadná a mártélyi iskolát, ha a szülők 90 százaléka támogatja azt. Ez könnyen teljesíthető az érintettek szerint, egyetlen tanévet kértek a fenntartótól, ha már a fenntartóváltás bejelentéésére, a törvényben megszabott februári határidőn túl kezdeményezte a hivatal az átszervezést. De nem kaptak egérutat sem. A fenntartó döntése ellen nincs lehetőség fellebbezésre, csak jogsértés esetén lehet azt a bíróságon megtámadni.

Frissítés: cikkünk megjelenése után a Hódmezővásárhelyi Tankerület közleményben reagált, azt írták, az iskola "átszervezése" a tanulók érdekét szolgálja. A tankerület szerint nem igaz, hogy ne tájékoztatták volna a szülőket a tervekről, a jogszabály szerinti egyeztetések és tájékoztatások időben megtörténtek, ezután döntöttek az iskoláról. Közleményük szerint Mártélyon évek óta nincs meg a szükséges gyereklétszám - a törvényi minimum 8 gyerek évfolyamonként -, szeptemberben is csak 5 gyereket irattak be, a többi kisgyereket elsőtől jellemzően Hódmezővásárhelyre járatják iskolába a szülők. A tankerület szerint

ilyen körülmények között az iskola további fenntartása szakmai szempontból nem megalapozott, a további működtetés nem szolgálja az érintett tanulók érdekét sem.

Azt írták, a bezárás miatt senki sem veszti el állását, mindenkit továbbfoglalkoztat a tankerület, a gyerekeket pedig szervezetten utaztatják majd.