Hétfőn tárgyalja az Európai Unió Bírósága Magyarország megsemmisítési keresetét „a jogsértő szavazatszámítással elfogadott Sargentini-jelentéssel szemben” – írta közösségi oldalán az igazságügyi miniszter. Varga Judit úgy folytatta: „Talán emlékszünk még arra, hogy 2018. szeptember 12-én a szavazás során az Európai Parlament tagjai 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazatot adtak le. A hazug Sargentini-jelentést az EP bevándorláspárti többsége erőltette át azért, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Magyarország bevándorlás politikájára.”

Magyarország azért nyújtott be megsemmisítési keresetet az Európai Bírósághoz, mert – ahogy a kormány álláspontját Varga összefoglalta – „a 7-es cikket elindító határozat elfogadásához előírt kétharmados támogatottsághoz az összes leadott szavazat (693) kétharmadára, azaz legalább 462 IGEN szavazatra lett volna szükség. Ez egyszerű matematika. Az EP azonban önkényes módon úgy döntött, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így azokat mellőzte a kétharmad megállapításakor. Egyszerű matematikai számítás az is, hogy így könnyebb elérni a kétharmadot.”

A miniszter úgy fogalmazott: „határozott és erős jogi érvekkel készülünk a holnapi tárgyalásra. Bízom benne, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tekintik a jogállamisági elveket, köztük az eljárási szabályok átláthatóságát, amelyek tiszteletben tartását oly nagy lelkesedéssel kérik számon másokon.”

Az Európai Parlament, ahogy Varga is írta, 2018. szeptember 12-én fogadta el 448 igen és 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést. A riportot jegyző Judith Sargentini súlyosan bírálta a magyarországi jogállamisági helyzetét, mondván, fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása. A jelentés elfogadása nyomán elindulhatott Magyarországgal szemben az eljárás első fázisa (ez a cikk az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállam elleni uniós eljárást szabályozza. Két fázisból áll: a megelőző és a szankciós szakaszból).

A magyar kormány már aznap jelezte, hogy megtámadja a jelentést: szerintük nem volt jogszerű a szavazás, mert nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, ha pedig azokat is beleszámították volna a végeredménybe, akkor nem lett volna meg a kétharmados többség.

Néhány nappal később a szavazás szabályát író képviselő elmondta, hogy szerinte miért nincs igaza a Fidesznek.

A Sargentini-jelentés elfogadásának várható következményeit akkor ebben a cikkünkben foglaltuk össze.