Megnézzük azt a lehetőséget, hogy a hagyományainkat, a kialakult menetrendünket illetően mit jelentene egy 9 órás iskolakezdés

– mondta ezelőtt négy évvel Palkovics László, akkor még oktatásért felelős államtitkárként.

Palkovics négy éve az Indexen tartott online fogadóórát, ahol a szülők feszegették ezt a kérdést. Érdekes módon nem a gyerek oldaláról közelítették meg – számos tanulmány kimondta ugyanis, hogy a későbbi kezdés jobban illeszkedik a gyerek bioritmusához –, hanem onnan, hogy a mai munkaidők mellett sok szülő nem tudja megoldani, hogy 4-re odaérjen a gyerekért az iskolába. A későbbi kezdés pedig értelemszerűen tovább maradást is jelentene.

Palkovics László

MTI / Balogh Zoltán

Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszer behozott egy másik érvet is: vannak, akik reggel 7-re járnak dolgozni, nekik nem lenne jó, ha gyerekük csak 9-re menne iskolába. Szólnak mellette és ellene is érvek, nagy vita lesz erről, amelyet még el sem kezdett a kormány – mondta.

Nem sokkal később a kormánypárti Magyar Idők belengette, hogy az új Nemzeti Alaptantervbe foglalnák választható lehetőségként a 9 órás kezdést (amiről amúgy az iskolák elvben maguk dönthetnek). A versenyképes oktatás megteremtéséről szóló konferencián akkoriban elhangzott:

a diákok több mint kétharmada támogatná az ötletet,

amit Palkovics ott sem nevezett eretnek gondolatnak, bár hozzátette, hosszú egyeztetést igényelne egy ilyen változtatás.

A kérdés azóta is lóg a levegőben – a két év csúszással megjelent Natban szó sincs ilyesmiről. A vitát Karácsony Gergelyék élesztették fel, akik a járványhelyzetre tekintettel azt javasolták, ősztől csúsztatva, 9-kor kezdődjön az oktatás.

Karácsony Gergely

Túry Gergely

Az oktatási szereplőknek tartott megbeszélésen a BKK Mobilitásmenedzsmentért felelős igazgatója egy prezentációban mutatta be, hogy a lépcsőzetes kezdés esetén 20 százalékkal lehetne csökkenteni az utasszámot a tömegközlekedésben.

Próbáltuk elkérni a hivatkozott prezentációt, de azt sem a BKK-tól, sem pedig a Fővárostól nem kaptuk meg (állítólag egyelőre), így csak annyit tudtunk meg Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettestől, hogy a BKK a megvásárolt diákbérletek alapján számolta ki:

a 7-8 közötti, 35 százalékos utasszám-emelkedés 70 százalékát a középiskolában és felsőoktatásban tanulók adják.

Ezért – mint Gy. Németh megerősítette – esetükben vetődött fel a csúsztatott kezdés ötlete, az általános iskolásokra, és különösen az alsósokra vonatkozóan nem. Ettől függetlenül természetesen ők is tehetik későbbre a kezdést.

A főváros egyeztetéssorozatot kezdett, az első fordulóra széles kört hívtak meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától kezdve az állami, egyházi és alapítványi fenntartókon és szakszervezeteken át az egyetemek képviselőiig, ám miután nem mindenki ment el vagy szólt hozzá, egyik beszélgetőtársunk szerint nehéz volt felmérni, valójában kik voltak ott. Gy. Németh Erzsébet elmondása szerint mindenesetre a hozzászólók részéről "abszolút pozitív hozzáállást" érzékeltek.

Reviczky Zsolt

Azt fontos hangsúlyozni, hogy a fővárosnak a világon semmilyen beleszólása nincs abba, mikor kezdődjön az iskola – vagy akár a munka, mert ilyen tárgyalást is terveznek –, ahogy a megvalósítás részletein sem nekik kell gondolkodniuk. Azon meg pláne nem, hogy egy esetleges második hullám esetén mi lesz az oktatással, Gy. Németh elmondása szerint ezt az egyeztetést nem erre hívták össze. Csak a BKV-n szeretnék valahogy csökkenteni a reggeli zsúfoltságot.

Ez tényleg csak ennyi?

Bár egyszerűnek hangzik, hogy az iskolák csúsztassák el egy órával a kezdést – amit amúgy a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsanna is alapvetően egy jó felvetésnek tart –, de többekkel beszélgetve a következő gyakorlati problémák kerültek elő:

• valamit kezdeni kell azokkal a diákokkal, akit a szülő már reggel fél-háromnegyed 8-kor lerak az iskolánál.

Nem szerencsés, hogy több mint egy órát csak gyerekfelügyeltet adjon az intézmény, jó lenne valami fejlesztés is, különösen a kisebbeknél – mondja Szabó. Csakhogy, akkor már jó lenne behívni reggelre az összes olyan diákot, aki fejlesztésre szorul. "Ez láncreakcióban tudja borzolni az idegeket, mindenkinek közös nevezőre kell jutni."

• a középiskolásoknak 7-8. órájuk is van, nem beszélve a fakultációkról. A későbbi kezdéssel ők még később végeznének, ami több szempontból is baj: egyrészt sokkal fáradtabbak lehetnek, kérdés, hogyan oldják meg mellette az edzést vagy az egyéb különórákat. Ha minden csúszik egy órával, a diák télen sötétben menne haza, ami szintén nem szerencsés. Aki nem az iskolában ebédel, annak nem kedvező, hogy 4-5-ig bent kellene maradnia.

Fülöp Máté

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke, Dobos Orsolya a hvg.hu-nak elmondta: a magániskolák egy részében amúgy sem 8-kor kezdenek. Ott azért nem csúsznak meg a negyed-fél órával későbbi kezdéssel, mert máshogy szervezik a tanulást. Egy belvárosi és egy külső kerületi állami iskola igazgatójával is beszéltünk, előbbi nem tartaná szerencsésnek a csúszást, mert a belvárosban épp 9 fele nő meg nagyon a forgalom. A karantén alatt letesztelték, milyen később kezdeni az oktatást, de ő nem érzékelt jelentős javulást a teljesítményben. A másik iskola igazgatója arról beszélt, a diákok 40 százaléka vidéki, nekik a hazajutás miatt nem lenne praktikus a csúszás, a többiek pedig közel laknak, a külvárosban pedig nem olyan zsúfoltak a járatok.

• Érvként előkerült az is, hogy ha az iskolakezdés elcsúsztatása nem jár együtt az óraszámok csökkentésével (ami kizárt – a szerk.), akkor a délutáni csúcs alatt lesz zsúfoltság a BKV-n.

Nemcsak a diákok, a tanárok oldaláról is felvet ez kérdéseket:

• egy kora reggel induló ügyelettel számolva több pedagógust kell beosztani,
• ha tovább tartanak az órák, elúszhatnak egyes magánóráik.

AFP / Frederick Florin

Mindemellett Szabó szerint pozitívum, hogy az átlagban ötvenes tanároknak sem a zsúfolt járatokon kellene utazniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás emlékeztetett, a tanítás elkezdése igazgatói kompetenciába tartozó döntés (ezt mondta az Emmi is, bár egy igazgató szerint neki ezt engedélyeztetnie kell a tankerülettel), ám eddig hiába merült fel többször is az eltolt kezdés, az jellemzően elvérzett az intézmények szokásain, munkarendjén.

Az egyik igazgató azt mondta, egy ilyen döntés meghozatala előtt egyeztetne a tanárokkal, szülőkkel és diákokkal, kényelmesen két hónap alatt lehet lezongorázni a változtatást.

Gulyás cikizi, az Emmi semleges

A kormány elég vegyesen reagált Karácsony Gergely felvetésére: Novák Katalin államtitkár gumicsontnak nevezte a felvetést, Gulyás Gergely miniszter "érdekes javaslatnak" találta azt, bár szerinte az ötlet ellen szól több érv. Például, hogy sok munkahelyen is 8 és 9 óra között kezdődik a munka, vagyis így nem lehet majd elkerülni, hogy sokan legyenek a tömegközlekedési járműveken.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma semleges választ adott, azt írták, az iskolák maguk dönthetnek a kezdésről. A Klebelsberg Központ megkeresésünkre annyit tett hozzá, ők a maguk részéről nem adnak ki semmilyen ajánlást.

Túry Gergely

Kérdés, hogy egy esetleges második hullám esetén vajon ugyanígy bezárja-e az iskolákat a kormány az egész országban, vagy a mostaninál differenciáltabban reagál. (Az ugyanis már tavasszal felmerült az oktatási munkacsoportban, hogy az "alacsony mobilitású" alsósokat vissza kellene engedni az iskolákba legalább a kevésbé fertőzött területeken, esetükben volt ugyanis a legkevésbé hatékony a digitális oktatás.) Megkérdeztük az Emmit, mi várható ősszel, mire azt írták,

a kormány úgy tervez, hogy hagyományos, tantermi oktatással indul a tanév, de a járványügyi helyzetet folyamatosan figyelve felkészülünk egy esetleges második hullámmal járó részleges, helyi vagy teljes digitális tanrendre történő átállásra is.