Miért válthatta le Orbán a titkosszolgálati vezetőt?

Miért válthatta le Orbán a titkosszolgálati vezetőt?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Dezső András
Tetszett a cikk?

Csak találgatnak az Alkotmányvédelmi Hivatal belső ügyeit ismerők arról, miért meneszthette Orbán Viktor a szervezet vezetőjét, Kiss Zoltánt, ugyanakkor a hvg.hu forrásai szerint a titkosszolgálat élére meglehetősen fiatalon került vezető már egy ideje ott akarta hagyni a pozícióját.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal az egyik polgári titkosszolgálat, a szervezet alá tartozik például a kémelhárítás éppúgy, mint az állami tisztviselők átvilágítása is. Kiss Zoltán mindössze 34 évesen, még 2015 nyarán, Tasnádi László akkori rendészeti államtitkár javaslatára került az AH élére. Azután került erre sor, hogy a szervezetnél kisebb turbulencia alakult ki, amikor Göbölös László dandártábornok, a korábbi főigazgató 2015 tavaszán a felmentését kérte, ami után ideiglenesen Földes Gyula egykori főigazgató-helyettese irányította a szervezetet.

A fiatalon főigazgatónak kinevezett hivatalnok annak ellenére került magas pozícióba, hogy nem járta végig a hivatali ranglétrát. 2005-ben indult szakmai pályafutásáról mindössze annyit lehetett tudni, hogy dolgozott az AH jogelődjénél, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, utána viszont elkerült a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájába. A Belügyminisztériumban a védelmi és nemzetbiztonsági koordinációs tevékenység különböző területein tevékenykedett, egy időben a tárca rendészeti államtitkárságának rendészeti koordinációs főosztályát vezette. 2015 tavaszán az AH szervezeti átalakítása érdekében szükséges feladatok koordinálását és végrehajtását bízták rá, akkor már miniszteri biztosként.

Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-jelöltje (b) és Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára érkezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli ülésére, amelyen kinevezése előtt meghallgatták Kiss Zoltánt Budapesten, az Országgyűlés Irodaházában 2015. augusztus 28-án
©

Kiss Zoltánt titkosszolgálati körökben mindig is Tasnádi emberének tartották, így amikor fiatalon vezető pozícióba került, akkor sokan úgy érezték, hogy bár névleg ő vezeti a hivatalt, de valójában az akkori rendészeti államtitkár tartja a kezében a szálakat.

Ami Tasnádit illeti, ő a pályafutását Volán-ügyintézőként kezdte, a hetvenes évek végén rendőr lett, a rendszerváltás idején a BRFK III/II-es operatív tisztjeként dolgozott. Kommunista állambiztonsági múltja ellenére 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt nevezték ki bűnügyi igazgatónak az APEH-nél (ez volt a NAV elődje), onnan 2002 decemberében, már a Medgyessy-kormány idején váltották le. Bő tíz évvel később, 2013 tavaszán került újra képbe, amikor Áder János köztársasági elnök vezérőrnaggyá léptette elő, egy évre rá pedig már rendészeti államtitkár lett. Kinevezését Pintér Sándor belügyminiszter szorgalmazta, akinek Tasnádi amolyan jobbkeze volt.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Pintér Sándor belügyminiszter (j) és Kiss Zoltán nb. vezérőrnagy, az AH főigazgatója (b) az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új székházának átadásán Budapesten 2019. szeptember 19-én
©

Miután a nyilvánosság számára is kiderült állambiztonsági múltja, a Fideszen belül többen a távozását követelték. Lázár János például, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette miniszterként, kínosnak és kellemetlennek értékelte Tasnádi kinevezését. Az államtitkár végül maga mondott le, de úgy tudjuk, a befolyását megőrizte, és az AH ügyeire – Kiss Zoltánnak köszönhetően – továbbra is rálátása volt. De Tasnádi távozása annyiban meg is nehezítette Kiss dolgát, hogy az AH főigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter között megszűnt az a “puffer”, aminek a szerepét addig a rendészeti államtitkár töltötte be.

A botrányok ugyanakkor elkerülték az AH-t, de az biztos, hogy a politikai vezetés a titkosszolgálat kapcsolata nem volt zökkenőmentes. Egy olyan ügyet biztosan fel tudunk idézni a már Kiss vezette szervezet életéből, amely feszültséget okozott a kormányzat és az AH között. 2018-ban derült ki, hogy egy izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube állhatott a magyar választások előtt a civileket lejárató kampány mögött. A lejáratás abból állt, hogy üzleti ajánlattal, támogatási szándékkal (nem létező cégek nevében) megkerestek civil szervezeteket (a többi között a Migration Aidet), majd Bécsbe találkozót beszéltek meg velük. Ha erre ráálltak, az interjú alatt kompromittáló mondatokat próbáltak meg kihúzni belőlük. Ezekről később "SorosLeaks" címszóval Bayer Zsoltnak a Magyar Időkben jelentek meg cikkei.

Az ügy azért volt pikáns, mert úgy tudni, hogy a Migration Aid az izraeliek feltűnését jelezte az AH felé, akik tudtak a bécsi találkozóról, sőt dokumentálták is azt. A Black Cube kavarása mögött minden bizonnyal a kormányzat emberei álltak, miközben az izraeli cég “ellen” a magyar elhárítás dolgozott. Ám hiába alakult ki egy olyan helyzet, aminek a “jobb kéz nem tudta, mit csinál a bal” (tehát a szolgálatok a Magyar Időkben megjelent cikkek publikálásáig nem tudták, hogy a Black Cube akciója mire megy ki), az ügynek semmilyen politikai következménye nem lett.

Kaleta Gábor
©

Legutóbb pedig Kaleta Gábor volt perui nagykövet körül kialakult botrány miatt irányult a figyelem az AH felé, merthogy a titkosszolgálat feladata volt átvilágítani az egykori diplomatát. Az AH át is világította Kaletát, ám eközben nem szúrta ki, hogy pedofil hajlamai vannak, ami egyrészt az átvilágítás minőségét, másrészt a titkosszolgálat képességét is megkérdőjelezte. Vannak, akik ennek tudják be, hogy Kissnek távoznia kellett, de több forrásunk is azt állítja: a főigazgató már régóta ott akarta hagyni a székét, a botrányok ebben a döntésében legfeljebb csak megerősíthették.

Hozzászólások