Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások - közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel. Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az "Education at a Glance" 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt - mutatott rá a KDNP alelnöke.

Mindez szép, Rétvári azonban egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (általánostól felsőszintig tartó) oktatására jutó, vásárlóerőparitáson számolva (magántőkével együtt) 7800 dollár körüli összeg jóval a 11 ezer dollárt meghaladó OECD- és EU-átlag alatt van (a szervezetnek 23 EU-állam tagja, az átlag ez esetben rájuk vonatkozik), ráadásul a növekedésben szerepet játszott, hogy csökkent a tanulók száma. És arról is megfeledkezett, hogy a GDP-hez viszonyított költés is jócskán az átlag alatt van - a jelentésben szereplő 2017-es adatok alapján 3,9 százalék, szemben a 4,9 százalékos OECD- és a 4,5 százalékos EU-átlaggal.

Arról sem beszélt a politikus, hogy az oktatásra arányosan egyre kevesebb pénz jut a költségvetésből, és nyilatkozatából az OECD-tanulmány azon megállapítását is hiányoljuk, amely szerint a magyar pedagógusok bére 30-40 százalékkal marad el a többi diplomásétól. Ez pedig árnyalja Rétvárinak azt a kijelentését is, hogy míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek.