8527 – a koronavírusról tájékoztató kormányzati oldal hétfői adatai szerint pontosan ennyi PCR-tesztet végeztek el Magyarországon az elmúlt 24 órában. Bár nem kizárt, hogy a számok a hétvége miatt lettek alacsonyabbak, a napi adatok közelebbi vizsgálatából kiderül, hogy az elvégzett mintavételek száma lényegében hetek óta 10-11 ezer körül stagnál. Az eddigi legtöbb PCR-tesztet szeptember 23-án készítették (13 461), de azóta volt olyan nap is, amikor ennek kevesebb, mint a felére jutott kapacitás: október 6-án mindössze 5699 mintát vizsgáltak.

A magyarországi koronavírus-tesztelés alakulása nem véletlenül vita tárgya. Bár a kormány hivatalos csatornáin folyamatosan védi a mintavételek számát, sok szakértő ennek ellenkezőjére figyelmeztet. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője nemrég egyenesen arról beszélt:

azért nem nő jelentősen Magyarországon az esetszám, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.

„800-1200 között mozog a napi esetek száma, ennél több ez nem tud lenni, pontosan azért, mert nem tud több laboratóriumi vizsgálati eredmény képződni egy nap alatt” – mutatott rá Oroszi Beatrix. A szombat reggeli közlés alapján pénteken ugyan ennél több (1374) volt a pozitív esetszám, ez az összes teszt 11,7 százaléka.

Az is beszédes, hogy az új teszteken belül talált pozitív eredmények száma messze felülmúlja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ötszázalékos ajánlását. Eszerint ugyanis a járványt akkor lehet kordában tartani, ha öt százalék alatt van a pozitív esetek aránya. Ehhez képest Magyarországon nem ritka a 10-13 százalékos találati arány sem. „Ez azt jelenti, hogy a naponta jelentett esetszámok már nem tudnak megfelelő iránymutatást adni arra, hogy mi a valós trendje a járványnak” – mondta korábban Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa.

Más szakemberek viszont arról beszéltek a hvg.hu-nak, hogy bővíteni még valamennyit igenis lehetne: sok magánlaboratórium hagyta abba a PCR-tesztelést, mióta a kormány szeptember 21-étől hatósági árat vezetett be, nekik pedig még vannak szabad kapacitásaik, még ha ez nem is jelentős.

Gyors, de használható is?

Elejtett megjegyzésekből és intézkedésekből az is látszik, hogy a tesztelési problémákkal a kormány is tisztában van. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs hétfői tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „a járvány terjedése miatt lassabban megy a tesztelés”, a múlt héten pedig nemcsak két újabb labort jelöltek ki, hanem egy működési engedélyezési eljárásról is beszélt, amivel jelentősen növelni fogják a PCR-tesztek mennyiségét.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón ismerte el, hogy – egész Európához hasonlóan – Magyarország is a gyorstesztekre való átállással próbálkozik. „Elég előrehaladott tárgyalások vannak, ha minden jól megy néhány héten belül tudunk ezzel kapcsolatban jelentést tenni” – mondta Gulyás.

Mivel részleteket sem Müller, sem pedig Gulyás nem árult el, egyelőre azt sem tudni, hogy a kormány mit ért „gyorstesztek" alatt. Azok megbízhatatlansága miatt az antitestes szerológiai vizsgálatok kizártnak tűnnek, a Semmelweis Egyetem közleménye szerint viszont az egyetemen már vizsgálnak egy új, egylépéses PCR-tesztet, melyet a magyar tulajdonú, a nemzetközi piacon is jelen lévő molekuláris diagnosztikai cég, az Omixon Biocomputing Kft. fejlesztett ki. Az új eljárás lényege, hogy egylépcsős, azaz

nem kell hozzá kivonni az RNS-t, hanem közvetlenül a levett mintából lehet kimutatni a vírust.

„Az RNS kivonása időigényes, több órán át tartó költséges folyamat, reagens és külön ezzel foglalkozó szakember is szükséges hozzá. Ráadásul a reagensgyártó cégek gyakran nem képesek megfelelő mennyiségben és időre szállítani. Éppen ezért óriási szükség van olyan tesztre, amihez nem kell kivonni az RNS-t, hanem közvetlenül a levett mintából elvégezhető a kimutatás” – mondta Vásárhelyi Barna, az eszköz elővizsgálatában részt vevő Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója.

Az eddigi kutatások biztatóak, az eddig kapott eredmények teljes mértékben megegyeztek azokkal, amelyeket klasszikus PCR-vizsgálatokon mutattak ki. Merkely Béla, az egyetem rektora pedig azt hangsúlyozta, hogy az új, magyar fejlesztésű teszttel végzett vizsgálatok gyorsabban adnak eredményt, kevesebb szakember kapacitását kötik le, így várhatóan költséghatékonyabbak is.

Szerettük volna megkérdezni a Semmelweis Egyetemet, hogy mikortól kezdődhet meg az új teszt tömeges alkalmazása, és milyen mértékű laborkapacitás-bővülést jelenthet majd, valamint várható-e a segítségével változás a jelenlegi koronavírus-tesztelési stratégiában, kérdéseinkre későbbre ígértek választ.

Egyáltalán nem válaszolt kérdéseinkre viszont az operatív törzs, akiktől azt kérdeztük, a jelenlegi tesztelési kapacitás függvényében van-e értelme a járványgörbe alakulásáról beszélni, és lehet-e arra számítani, hogy a gyorstesztek bevezetésével rendszeresen tesztelik majd az egyes fokozott fertőzési kockázatnak kitett ágazatokban (egészségügy, kereskedelem, ügyfélszolgálatok) dolgozókat. Müller Cecília hétfőn azonban ismét emlékeztetett, hogy növekszik az elvégzett tesztek száma.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ viszont kérdésünkre megerősítette, hogy – bár véleményük szerint a kapacitás megfelelő mértékű – a járvány dinamikájához igazítva nem csupán a laborkapacitásokat növelik tovább, hanem a gyorsabb diagnózis felállításának érdekében

megkezdték az antigén alapú gyorstesztek összehasonlító klinikai vizsgálatát is.

Az antigén teszt a PCR-hez képest alacsonyabb érzékenységű, de annál olcsóbb vizsgálati módszer, a vírus fehérjéjét mutatja ki, ha az közepes vagy magas mennyiségben van jelen a betegben. Mivel azonban alacsonyabb az érzékenysége, a negatív eredményt meg kell erősíteni egy PCR-vizsgálattal is.

Ettől még nem lesz több teszt

Kérdés csak az, a gyorsabb PCR-teszt egyenlő-e a több PCR-teszttel. Az, hogy az elmúlt hónapok megfeszített kutatásainak eredményeképpen egyre rövidülnek a PCR-vizsgálatok, már nem újdonság, ezzel Széll András, a MikroMikoMed laboratórium vezetője is egyetértett. Ezért úgy vélte, hogy a most Magyarországon is vizsgált, gyorsabbnak mondott teszt sem abban jelent újdonságot, hogy gyorsabb, hanem abban, hogy magyar fejlesztés.

Az új magyar módszer viszonylagos gyorsaságát annak köszönheti, hogy a tesztelés két hosszabb és munkaigényes – a vírus örökítőanyagának izolálását és felszaporítását célzó – fázisát össze tudták vonni egybe, amivel időt nyernek. Széll szerint ugyanakkor március óta folyamatosan gyorsulnak – mára körülbelül a felére csökkent a mérési idő – és válnak olcsóbbá a PCR-tesztek. Az ő laborjukban például, ha csak egy minta elemzését végzik el, már most is képesek akár 2,5-3 óra alatt eredményt mutatni, de létezik olyan amerikai PCR-teszt is, ami 48 perc alatt ad eredményt, igaz, ez jelenleg nem elérhető itthon.

A laborvezető orvos szerint azonban

a gyorsabb tesztekkel még nem leszünk képesek napi szinten több tíz- vagy százezer tesztet elvégezni,

hiszen ahhoz nemcsak gépek és laboratórium, hanem szakember is kell.

A tesztelés ugyanis nem egyesével zajlik, az ezt végrehajtó gépekbe jellemzően közel száz mintát tesznek be egyszerre, az idő jelentős részét az teszi ki, amíg ezek összegyűlnek. Csak a mintavétel – ami emberi erővel zajlik – mindenképp megkövetel páciensenként 1-2 percet.

Szerinte inkább jól kommunikálható, hogy létezik egy gyorsabb magyar teszt, de annyival nem csökkenti le a mérési időt. „Náluk a laborban jelenleg 500-700 tesztet végeznek, amit hatékonyabb munkaszervezéssel már most is képesek lennének 1500 fölé tornászni” – mondta.

Széll András szerint az antigén-vizsgálatokat is óvatosan kell kezelni, mert egyáltalán nem olyan megbízhatók, mint a PCR-tesztek. A laborvezető 70-75 százalékos pontosságúként írta le őket. “Nem lehet teljes értékű helyettesítőnek mondani” – vélte.

Ígéretesnek tartja a magyar fejlesztésű PCR-tesztet Falus András immunológus, aki szerint az eljárás nemcsak gyorsabb, hanem várhatóan olcsóbb is lesz a jelenlegi teszteknél. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

a jelenlegi magyar tesztelési gyakorlat alkalmatlan arra, hogy a gócokat felkutassák, és nyomon kísérjék a járvány alakulását, mert egész egyszerűen nem vesznek elég mintát.

Alapvetés szerinte, hogy ingyenessé kellene tenni a teszteket, de persze nem kell mindig mindenkit leszűrni, aki csak jelentkezik. Meg lehetne határozni olyan feltételeket és olyan csoportokat, akár az emberek munkaköre, közlekedési vagy épp vásárlási szokásaik alapján, akiket rendszeresen leszűrnének. A tesztelés nem lehet anyagi kérdés – mondta.

Falus szerint, ha növelnék a kapacitást, abból juthatna arra, hogy rendszeresen leszűrjék a fokozott kockázatú csoportokat mint az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a kereskedelmi dolgozók, pénztárosok, akik sok más emberrel érintkeznek. Ezenkívül a hatékonyabb góckeresést is lehetővé tenné. A kutató ennek alátámasztására tavaszi dél-koreai vizsgálatokat említett, ahol kimutatták, hogy egy szuperterjesztő akár ötezer másik embert is megfertőzhet, és az így keletkező gócok megtalálása kulcsfontosságú a járvány terjedésének féken tartásában.

A tesztkapacitás bővítése mellett véleménye szerint a kommunikáció nyitottságát és őszinteségét is fokozni kellene. „Az nem érv, hogy az igazsággal pánikot keltenének. A rendszer azzal kelt pánikot, ha olyan esetek fordulnak elő – mint azé a 39 éves tanáré, aki koronavírusban hunyt el, de napokig nem jelent meg a hivatalos statisztikákban –, ami alapján felmerül, hogy nem lehet hinni a hivatalos számoknak” – mondta.

Falus András még egy tényezőt említett, amivel pontosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni a tesztelést: a tesztek validálásának egységesítését. Erről azt mondta, hogy miután a PCR-tesztekkel a vírus örökítőanyagának jelenlétét és mennyiségét lehet mérni, előzőleg be kell állítani azt, hogy milyen a mintákból kimutatott értékhatárok között számít pozitívnak és negatívnak a végeredmény. Jelenleg azonban számos laborban sokféle módon állítják ezt be, ami az immunológus szerint nem optimális.

„Alapvetően nem vagyok a központosítás híve, de már rég létre kellett volna hozni egy nagy központi labort, ahol napi szinten 10-20 ezer vizsgálatot is el lehetne végezni egy standard módszerrel, és még pontosabb mérésekkel, amik azt is meg tudják mondani, hogy az adott páciensben mekkora vírusmennyiség van jelen.”

A szakember szerint egy ilyen labor működését pár hét alatt meg lehetett volna szervezni. Mint fogalmazott:

annyi mindent megszerveztünk, a WizzAir-különjáratoktól a nagy hangú nyilatkozatokig, egy nyugodt tervezéssel ezt is meg lehetett volna valósítani, csak sajnos a járványügy az utóbbi 10-15 évben vissza lett fejlesztve.