Ilyen mélyen még soha nem láttunk bele, miért várat magára a kiállás az SZFE mellett
Hosszú levelezés került a hvg.hu birtokába arról, hogy az első államiból alapítványi fenntartásba került egyetem vezetője milyen indokkal nem hajlandó megtárgyalni az SZFE melletti szolidaritási határozati javaslatot. A Corvinus szakszervezeti vezetője a vita korlátozása miatt cenzúrát emlegetett.
A Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa kinyilvánítja szolidaritását a Színház és Filmművészeti Egyetem Szenátusával, munkavállalóival és hallgatóival, akik az Alaptörvényben foglalt joguknál fogva védelmezik egyetemük autonómiáját
- ezt a határozati javaslatot vitatta volna meg a Corvinus Egyetem szakszervezete a Szenátus ülésén, azonban ezt a tudomásunkra jutott információk alapján az egyetem rektora és a Szenátus elnöke, Lánczi András megakadályozta, rendkívüli szenátusi ülést pedig nem hívott össze az ügyben.
A Corvinus azért is különösen érdekes, mert az új fenntartási modell róluk kapta a nevét, hiszen a Corvinus volt az első állami egyetem, amely alapítványi fenntartásba került.
A kérdésről hosszú levelezés folyt a rektor illetve a Szenátus egyes tagjai között, később a vitáról értesült az egyetem összes oktatója is. A levelezés több részletben, több forrásból, részben anonimizálva eljutott a hvg.hu szerkesztőségéhez is, amelyből az érvek és ellenérvek megismerhetők.
A szerkesztőségünkhöz eljutott levelezés szerint Toronyai Gábor szenátusi tag, a szakszervezet elnöke október 6-án írt egy levelet Lánczi Andrásnak arról, hogy az előző szenátusi ülésen a rektor döntése értelmében nem vették napirendre a szakszervezet által készített határozati javaslatot, ezért Toronyai szakszervezeti felhatalmazással rendkívüli szenátusi ülés összehívására kérte a rektort, ahol kizárólag az SZFE "autonómia küzdelme melletti szolidaritás kinyilvánítása" lett volna a téma.
Toronyai a levében azt írta,
fontosnak tartom - és ebben a kollégáktól érkező rengeteg megkeresés is megerősít -, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az SZFE Szenátusával, egyetemi polgáraival és ezzel jelezzük elköteleződésünket az évszázados hagyományokkal rendelkező egyetemi normák és jogok mellett.
Toronyai leírta, hogy a Szenátus összehívását és a kérdés megtárgyalását támogatja a szenátus tagjainak harmada, 9 fő, amennyit az ügyrend is előír, és kérte, Lánczi mihamarabb hívja össze az ülést (amelyre elvileg 15 napja lett volna).
Lánczi szerint ez nem tartozik a Szenátus hatáskörébe
A birtokunkba került levelezés szerint Lánczi erre röviden válaszolt. Annyit írt:
a javasolt napirendi pont nem tartozik az egyetem Szenátusának a hatáskörébe, így a kérdést nem áll módjában teljesíteni.
Volt, aki ezt a levélre válaszolva vitatta, azt írva, ha elegen kezdeményezik az ülés összehívását, kötelessége azt megtennie a rektornak, megjegyezve, Lánczi döntését bizalomrombolónak érzi.
Lánczi erre azt írta, "alapos jogi tájékozódás után" továbbra is fenntartja döntését, hiszen az ő értelmezése szerint csak akkor kell mérlegelés nélkül összehívnia az ülést, ha hatásköri kérdésekről van szó, az ülés napirendje pedig a hivatkozott szabály szerint nem tartalmaz a hatáskörbe nem tartozó pontokat. Lánczi több egyetemi szabályzatot idézve azt írta,
ezek egyike sem ad felhatalmazást a hatáskörtől való eltérésre, sőt, megerősíti a politikai, ideológiai kérdésektől való távolmaradást.
Ezután gyakorlati és elvi síkon folytatódott a vita. Egyrészt Toronyai vitatta Lánczi jogértelmezését, és azt írta, a Szenátusnak minden olyan kérdésről joga van véleményt alkotni, amit a szenátusi tagok indokoltnak tartanak napirendre venni.
A szenátusi beszéd minden előzetes tartalmi korlátozása szinte definíciószerűen cenzúrával érne fel. Ezt el kellene kerülnünk.
A birtokunkba került levelezés szerint más szenátusi tag azzal érvelt, az SZFE ügye túlmutat önmagán, precedenst teremt arra, mit lehet és mit nem lehet megcsinálni egy egyetemi közösséggel. Az idézett tag azt írta, számára - politikától függetlenül - elfogadhatatlan, ha valaki egyoldalúan ráerőszakolja valaki másra az akaratát. Emiatt számára elfogadhatatlan az is, hogy egy autonóm egyetemi közösségre az akarata ellenére ráerőltetnek valamit.
Ez számára nem politikai, hanem erkölcsi kérdés.
Szimpla vitát javasolt a rektor
Ezt a levelet csak azért idéztük részleteiben, mert fontos Lánczi válasza, ugyanis itt hozza elő azt, hogy értelmezési különbség van kettőjük között. Azt írta, hogy minden nem magánviselkedést megítélő erkölcsi kérdés - mivel közösséget érint - politikai kérdés. Feltehetően az SZMR (belső szabályzat) is azért fogalmaz úgy, ahogy, hogy megakadályozza a Szenátus és így az egész intézmény politikai hadszíntérré változtatását, ha erre éppen igény mutatkozna.
Azt írta, az SZFE-ről is lehet vitaköröket alakítani az Egyetemen, amelyre bárki elmehet, akár az összes szenátor. Lánczi ugyanakkor azt írta, az elmúlt négy évben igyekezett az egyetemet távol tartani a politikai csatározásoktól. Szerinte fontos kérdés, ami az SZFE-n történik, de ebből nem következik az, hogy ezzel a Corvinus Szenátusának foglalkoznia kellene. Utalt arra is, hogy a Corvinus előtt is sok feladat áll, ezekre kellene koncentrálni.
Nem a rektoré volt az utolsó levél, még egy szenátusi tag akadt, aki próbálta jobb belátásra bírni.
A hvg.hu megkereste a levelezés főszereplőit, Lánczi András rektort, illetve Toronyai Gábor szakszervezeti vezetőt, szenátusi tagot, röviden kivonatolva a birtokunkba került levelezés tartalmát, főbb állításait.
Toronyai megerősítette, hogy a tudomásunkra jutott információk helyesek, és azt mondta, a rektor álláspontját elfogadhatatlannak tartják, kitartanak saját igazuk mellett, az SZFE és az egyetemi autonómia ügyének megvitatását továbbra is fontosnak tartják.
Más egyetem konkrét ügyét nem akarják tárgyalni
Lánczi András külön nem válaszolt megkeresésünkre, az egyetem sajtóosztálya egy általános választ küldött. Eszerint a Budapesti Corvinus Egyetemen sikeresen zajlik az új modell alapján a megújulási folyamat, fontos, hogy az átalakulásban részt vevő felek között folyamatos párbeszéd legyen, közösen építsék fel az egyetem sikeres működését megalapozó kultúrát. "Éppen ezért a Corvinus Egyetem átalakításához kapcsolódó összes fontos lépést a Szenátus előtt is megtárgyaltuk, megtárgyaljuk."
Sokszínű és érdeklődő közösségünkben számos fórumon folyamatos beszélgetés zajlik közéleti kérdésekről, így a felsőoktatási változásokról és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zajló eseményekről is. Ezen fórumok működését az Egyetem vezetése aktívan támogatja, hiszen egy egészségesen működő egyetemi közösségnek és a hallgatók nevelésének lényeges eleme a nyílt vita a világ fontos és érdekes, akár megosztó kérdéseiről. Ezzel párhuzamosan azonban
fontosnak tartjuk, hogy a hivatalos egyetemi döntéshozatali fórumok (pl. Szenátus) a hatáskörükbe tartozó ügyekkel foglalkozzanak, így más intézmények működésének konkrét ügyeit ne tárgyalják.
A Budapesti Corvinus Egyetem támogatja a Magyar Rektori Konferencia azon törekvését, hogy segítse a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzet minden érintett számára elfogadható rendezését.”
Tudomásunk szerint a következő szenátusi ülés november elején lesz, névtelenséget kérő egyetemi forrásunk nem számít arra, hogy a rektor meggondolja magát, azonban a szenátusi tagoktól származó információk alapján azt mondja, a 27 fős testületben többségben van az az álláspont, hogy a kérdésről vitatkozzanak. Arra kis esélyt lát, hogy a határozati javaslatot is elfogadják.
És mit szólnak a corvinusos hallgatók?
Az SZFE mellett szervezett pénteki tüntetésen láttunk Corvinus feliratú táblát tartó diákokat, ez alapján feltételezhető, hogy több corvinusos is kint volt a demonstráción. Hétfőn - a birtokunkba került levelezés alapján - több diákkal is beszéltünk, akik elmondták, a Corvinuson több hallgatói megbeszélést is szerveztek az SZFE miatt. A párbeszéd élén többek közt a Titkos Egyetem nevű csoport állt, amely több egyetemen is foglalkoztak az SZFE autonómiájának kérdésével. Azoknak, akik részt vettek ezeken, már nem volt újdonság a szenátus hajthatatlansága: egy általunk megkérdezett hallgató szerint az egyetem egyik tanára közölte velük, hogy a rektor nem hajlandó ezzel az üggyel foglalkozni.
Az általunk megkérdezett diákok azt mondták, hogy az SZFE-ügyben a diákság kénytelen önmagát szervezni, miután sem intézményi, sem hallgatói önkormányzati szinten nincs kommunikáció a témában. Egyikük úgy fogalmazott, a HÖK se nem tiltja, se nem támogatja a diákok kezdeményezéseit, teljesen kivonta magát a diskurzusból. Telefonon kerestük Szabados Levente HÖK-elnököt, de egyelőre nem értük el.
A diákok elmondása szerint a Corvinuson belül még szeptemberben indult szolidaritási aláírásgyűjtés, de a sokak (köztük egyes tanárok) által támogatott indítvánnyal nem volt hajlandó foglalkozni sem a HÖK, sem az egyetemi vezetés. Más forrásból származó információnk szerint elképzelhető, hogy ismét elindul egy aláírásgyűjtés, amit nem a diákok, hanem magasabb szinten indítanak majd.
A MOL is hallgat
Az SZFE-t és a Corvinust nem csak a modell köti össze, hanem a MOL is: mindkét egyetem kuratóriumában helyet kapott a cég felső vezetése. Az SZFE kuratóriumában Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, illetve Világi Oszkár, a MOL Igazgatóságának tagja és a Slovnaft Igazgatóságának elnöke és a vállalat vezérigazgatója ül, a Corvinust működtető alapítványnak pedig maga Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az elnöke. Ott ráadásul a fenntartást is részben a MOL állami tulajdonban levő részvényeinek átadásával oldotta meg az állam.
A MOL-tól többször kértük, értékeljék az SZFE-n kialakult helyzetet, illetve most, a Corvinus rektorának döntése miatt is megkerestük őket, a társaság egyelőre egyik témában sem nyilatkozott.
Az ELTE HÖK még be is szólt
Corvinusi mélységekig egyik egyetem belső vitájába sem látni bele, kívülről csak a hivatalos hallgatás látszik. A Magyar Rektori Konferencia hétvégén kiadott egy új közleményt, amelyben ismét tárgyalásra buzdították a feleket. Az egyetemeken jellemzően a diákok akcióznak, azonban ott sincs egység.
Az SZFE melletti kiállásnak kevés magyarországi egyetemen volt olyan felemás visszhangja, mint az ELTE-n. Az egyetem hallgatói önkormányzata szeptember 4-én adott ki közleményt, amelyben kérdőre vonták az SZFE-s hallgatók kompromisszumkészségét, és arra kérték a hallgatói önkormányzatukat, hogy tárgyaljanak, és ne hátráltassák az elsőéveseket, mondván
ezek a srácok sokkal többet érdemelnek.
Az viszont hamar kiderült, hogy a HÖK aligha képviselte a diákságot az ügyben: a közlemény ellen nyílt levélben tiltakoztak a hallgatók, a választ több mint nyolcszázan írták alá. A hallgatók az egyetemi vezetőséggel is összetűzésbe kerültek: szeptember 8-án piros-fehér szalagot és szolidaritást vállaló feliratokat raktak ki a diákok a jogi kar épületére, amit az intézmény szinte azonnal el is takarított.
Szolidaritásukat fejezték ki a MOME diákjai is: az egyetemre Rubik Ernő könyvbemutatójára érkező Áder Jánost várták néma sorfallal és piros-fehér szalagokkal. Hivatalosan támogatta az SZFE-s diákokat és tanárokat a Bibó István Szakkollégium, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi és mostani polgárai is kiálltak mellettük. A Szegedi Egyetemen ennél messzebbre mentek: ott 200 oktató írt alá támogató nyilatkozatot. Egykori és mostani kaposvári hallgatók is szolidaritást vállaltak az egyetemmel, amely nyáron egyik napról a másikra, egy parlamenti döntéssel került alapítványi fenntartásba, ennek a kuratóriumának az élére pedig Vidnyánszky Attila, ami kiváltotta a hallgatók és az oktatók máig tartó tiltakozását.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
