Saját, a jogállamiságot ellenőrző intézményt hozna létre Lengyelország és Magyarország – írja a Guardian. A felvetés a két ország vezetését érő uniós számonkérésekre lenne válasz, miközben mind Lengyelországgal, mind Magyarországgal szemben folyik az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárás, valamint kötelezettségszegési eljárások egész sora.
Meg kell mutatnunk Európának, hogy lehetséges más magyarázat is
– nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Guardiannak. A miniszter szerint a kritikus fontosságú jogi kérdésekben a saját álláspont nyomatékosítása segít majd abban, hogy jobban megértsék a két ország kormányzatát az Európai Unióban. Varga kifejtette azt is, hogy mind a magyar, mind pedig a lengyel fél abban bízik, hogy más országokat is sikerül a kezdeményezés mellé állítani.
Az intézmény célja, hogy ne nézzenek bolondnak
– idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert a brit lap. Szijjártó Péter szeptember 28-án, az új intézmény bejelentésekor azzal érvelt, a közös intézetet a "liberális ideológiai véleményelnyomással szemben" hozzák létre a közös jogi intézetet.
A nemzeti érdeket előtérbe helyező, keresztény alapokon politizáló két patrióta kormány politikája sokszor megemészthetetlen a nemzetközi liberális fősodor számára, amely ezért folyamatosan támadja a két országot
– érvelt akkor Szijjártó. A miniszter arról is beszélt, az új intézmény arra is jó lenne, hogy a két országgal szemben ne alkalmazzanak kettős mércét.
Az intézmény Varga szerint még a tervezési szakaszban tart, végleges formája 2021 első felében alakulhat ki. Az elképzelések szerint magában foglalna egy szakértői hálózatot is, ami különféle projekteken dolgozhatna.
A magyar és a lengyel kormány korábban közösen próbálta leszavazni, hogy az EU jogállamisági feltételekhez kösse az uniós források hozzáférhetőségét. A jogállami mechanizmus alapja az lett volna, hogy azokban az országokban, ahol sérülnek az EU alapértékei, felfüggesztik az uniós pénzek kifizetését. Arról, hogy a következő, hétéves uniós költségvetési ciklusban, illetve a 750 milliárd eurós újjáépítési alap lehívása során milyen szerepet kapnak a jogállamiság kritériumai, még nem született végső döntés.
Jogállamisági jelentésében nem éppen elismerően szólt ugyanakkor Magyarországról az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás, sajtószabadság és a korrupció problémái miatt. A lengyel vezetés szintén számos ponton szembe megy az európai unió értékrendjével, így például a melegek elleni támadásaival és az abortusz szinte teljes körű betiltásával került a hírekbe az utóbbi hónapokban.
Néhány éve a magyar kormány azzal ment neki az Európai Bizottságnak, hogy politikai okokból csak Magyarország jogállamiságát vizsgálja, pedig más uniós tagállamban is előfordulhatnak visszaélések, vagy a kifogásolt magyar szabályozáshoz hasonló megoldások. A Bizottság meghallotta a magyar kormány reklamációját és nemrég az összes tagállamot megvizsgálta. Ez most már nem tetszik a magyar kormánynak.
