2022 is Orbán és Karácsony párharcáról szól majd?

2022 is Orbán és Karácsony párharcáról szól majd?

Utolsó frissítés:

Windisch Judit Szerző:

Tetszett a cikk?

Október 23-ára állhatnak elő az ellenzéki pártok a közös miniszterelnök-jelölttel. Többek szerint az időpont azért is praktikus, mert kevesebb idő marad a jelölt lejáratására vagy megbuktatására. Bár az előválasztásokat már tavasszal elkezdték volna, most úgy tűnik, a járványhelyzet miatt ez őszre tolódik.

Alapvetően az az érzésem, hogy a faszért hagytam magam rábeszélni erre a miniszterelnök-jelöltségre, sokkal jobb lett volna, ha el sem kezdem

– fakadt ki 2017 decemberében, pár hónappal az országgyűlési választás előtt Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje. Ahogy most kinéz, hamarosan hasonló helyzetben találhatja magát. Noha ő mindig azt mondja, nincs ilyen ambíciója, egyre többen győzködik, és a környezete szerint végül beadhatja majd a derekát. Van, aki szerint a helyzetéből következően ő vált az ellenzéki politika megtestesítőjévé, a nyomás pedig csak erősödni fog.

Karácsony Gergely
©

Karácsony erről szerdán az InfoRádióban azt mondta, a következő hónapban kiderül, hogy lesz-e előválasztás, és ha igen, elindul-e rajta. Ha pedig elindul, a jelenleg ismert névsor alapján akár győzhet is, ráadásul el tudja fedni a sokszínű listát.

Több helyről úgy hallottuk, a DK favoritjaként emlegetett Dobrev Klára valójában nem ambicionálja a jelöltté válást, megtalálta a helyét Brüsszelben, és ha elindul, azt csak azért teszi, hogy később a DK-s jelölteket támogathassa a kampányban. Megkerestük Dobrev Klárát, hogy reagáljon, de nem akart nyilatkozni, Arató Gergely, a DK elnökségi tagja pedig annyival zárta rövidre a témát, hogy a párt még nem döntött az ügyben. Igaz, korábban Gyurcsány Ferenc elnök egyértelműen megmondta, ha lesz miniszterelnök-jelöltjük, akkor az Dobrev Klára lesz.

Dobrev Klára
©

A pártokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján őt nem is mindenki látná szívesen közös jelöltként. Egy párton kívüli, névtelenséget kérő háttérember is arról beszélt, Dobrevvel az is probléma, hogy nem tudja behúzni az összes nem fideszes szavazót. Ugyanez lehet igaz Jakab Péter Jobbik-elnökre, aki a hírek szerint szintén megméretteti magát.

Márki-Zay Péter magát zárhatja ki. A hvg.hu-nak azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson megfúrnák az indulását, és az ő ambíciója is töretlen, a játékszabályról viszont a pártok döntenek.

Jelen állás szerint pedig a játékszabály az lesz, hogy minden független/civil jelöltnek meg kell neveznie előre, melyik frakcióhoz csatlakozik (a pártba nem kell belépnie), ha bejut a Parlamentbe. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy látja:

Ha ugyanaz lenne az álláspont, mint az egyéni jelölteknél, akkor bajban lennék, nem választanám egyik pártot sem. Egy összellenzéki jelöltként később sem gondolom, hogy erre szükség lenne erre.

Márpedig tudomásunk szerint a pártelnökök a miniszterelnök-jelölttől is elvárják az elköteleződést. Kérdés, hogy ez így marad-e, ugyanis az ellenzéki közvéleményben komolyan elkezdték Márki-Zay Pétert is az élre menedzselni.

Beszéltünk Pálinkás Józseffel, a frissen alakult Új Világ Néppárt elnökével is, aki tudna magának frakciót választani, amennyiben elindulna az előválasztáson. Ez még nem dőlt el, "önjelöltként" ugyanis nem akar nekivágni, de ha van megfelelő támogatottsága, "nem mond rá nemet." Februárban már mindenképp döntenek arról, hogy az egyéni kerületekben folyó ellenzéki versenybe beszállnak-e.

Pálinkás József
©

Noha a sajtóban a Momentum esetében is felmerült, hogy Fekete-Győr András pártelnök vagy a két EP-képviselő indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, a hat párt közül ők a egyetlen, amely előállhat egy új, pártoktól független, komolyan vehető névvel. Egyelőre annyi biztos, durván két hét múlva bemondják a jelöltjüket.

Fekete-Győr András
©

A deadline már megvan

A pártelnökök már tavaly novemberben megállapodtak arról, hogy legkésőbb október 23-án kiállnak a közös miniszterelnök-jelölttel és a 106 közös jelölttel. A megkérdezett politikusok szerint ezzel nem csúsznak ki a határidőből: lesz elég idő felépíteni közösnek a jelöltet. Az meg plusz előny, hogy a "legyilkolására", megbuktatására is kevesebb idő jut.

Kérdés azonban, a járvány miatt tudnak-e egyáltalán előválasztást tartani. Úgy tudjuk, a miniszterelnök-jelölteknél mindenképp ebben gondolkodnak. Megkeresésünkre a pártok azt közölték, figyelik a járványhelyzetet, hogy a lehető legbiztonságosabban bonyolíthassák le az előválasztást. Márki-Zay Péter szerint ez járványhelyzetben is megoldható, hiszen ha a boltok nyitva lehetnek, pártirodába is be lehet menni szavazni. A kampányolás-fórumozás kérdéses.

Márki-Zay Péter
©

Noha eleinte felmerült egy április–májusi kezdés, információink szerint most már inkább őszben gondolkodnak a pártok. Van, aki szerint ez jobb is, egy őszi "showműsor" jobban felvezeti a 2022-es választást. "Ez dramaturgiai kérdés."

Az őszt tartja reálisnak Karácsony Gergely is, bár a Momentum elnökségi tagja, Tóth Endre szerint az is elképzelhető, hogy a kormány a veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések indokolatlan fenntartásával, adminisztratív módon próbálja majd ellehetetleníteni a folyamatot. A félelmet csökkentheti, hogy a lezárásoknak komoly ára van, így borítékolható, hogy nem marad tovább a szükségesnél.

A Horn Gábor vezette Republikon Intézet előállt egy előválasztási menetrenddel, amelyben a járványhelyzet miatt azt javasolják, augusztus végén induljon a folyamat az aláírásgyűjtéssel (a miniszterelnök-jelölt 5 ezer, az egyéni jelölt 500 ajánlással szállhatna be). Javaslatuk szerint szeptember utolsó hetében lehetne megtartani a szavazást, ami a miniszterelnök-jelöltek esetén kétfordulós lenne, ha egyik jelölt sem szerzi meg az 50 százalékos többséget. Horn Gábor szerint ez a jelölt későbbi legitimációja miatt fontos. Ugyanúgy, mint élesben, a két forduló között természetesen vissza lehet lépni. Mindkét forduló előtt tartanának nyilvános miniszterelnök-jelölti vitákat – ami Orbán Viktorral szemben biztosan nem lesz.

A vitás pontok

Eleve abban sincs megállapodás a pártok között, hogy mind a 106 körzetben legyen-e előválasztás. Van, aki szerint ez teljesen felesleges pénzpocsékolás, és ahol lehet, meg kell állapodni, más szerint a győztes képviselőt nem kell a ringbe küldeni. Az országgyűlési választásokat látva kétséges az is, hogy a pártok mindenhol ki tudnak-e állítani jelöltet, de Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ott is érdemes előválasztást tartani, ahol csak egy induló van, hiszen a miniszterelnök-jelöltre mindenképp szavazhatnak.

Szabó Tímea
©

Nem állapodtak meg arról sem, hogy a pártlistára szavazzanak-e a választók. Horn Gábor tudomása szerint "ez van a legkevésbé kitéve az asztalra". A Momentum például szeretné ezt, mert irányt mutat az országos listára, de tudomásunk van ódzkodó pártokról is. Az sem tiszta, kötelező lesz-e személyesen regisztrálni a szavazáson való részvételre. A Momentum ez ellen érvel, arra hivatkozva, hogy így a külföldön és a kistelepülésen élőket kizárhatják – nem mellesleg a fiatalok kedvét is elvehetik –, míg Horn Gábor szerint fontos lenne, hiszen így nagyobb eséllyel lehet kiszűrni a trollokat.

De nemcsak a trollokat kell kiszűrni, hanem a vitatható – Bíró Lászlóhoz hasonló – jelölteket is: ennek a metódusán is dolgoznak a pártok. A részletekről csak akkor beszélnek majd, ha már mindenben megállapodtak.

Mi lesz a párton kívüliekkel?

A 106 körzetben előválasztást szorgalmazó Mindenki Magyarországa Mozgalmat a pártok nem vonják be a döntésekbe. Márki-Zay Péter alapító a hvg.hu-nak azt mondta, korábban felmerült, hogy párttá alakulnak, akkor esetleg részt vehettek volna a tárgyalásokon, de erről végül letettek. Márki-Zay elsősorban azt akarta elérni, hogy a civil jelöltek a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelölésével indulhassanak az előválasztáson, amire szóban ígéretet is kaptak, később azonban az egyik párt megvétózta ezt.

Azzal, hogy Gyurcsány Ferenc javaslatára ragaszkodnak ahhoz, hogy minden civil jelölt előre nevezzen meg egy frakciót, amelyhez majd csatlakozik, "pártosítják" a civil jelölteket. A másik oldal azzal érvel, hogy így bebiztosítják magukat: ha egy-egy mandátumon múlik a többség, senkit se tudjon a Fidesz átcsábítani.

Gyurcsány Ferenc
©

Márki-Zay szerint jó lenne, ha az indulók választhatnának akár egy hetedik pártot is (például a Pálinkás-félét), a lényeg az, hogy mindenképpen a közös lista képviseletében, a közös lista jelöltjeként kell elindulniuk a választáson, különben elvesznek a töredékszavazatok. „Ha az előválasztásból kizárják a civileket, akkor azok majd 2022-es választáson indulnak el és értékes ellenzéki szavazatokat visznek el a közös jelöltektől.”

Előválasztás nélkül csak a véletlenen múlik majd, hogy ki nyer egy billegő körzetben, nem tudják kiszűrni a "kamujelölteket", illetve az esélytelen ellenzékieket – mondja Márki-Zay, aki valószínűnek tartja, hogy a biztosan nyerhető ellenzéki körzetekben többnyire pártjelöltek nyernek majd az előválasztáson. „Ezzel nincs is baj, ott bárki meg tudja verni a Fideszt, Budapest nagy része is ilyen.”

A billegő körzetekben viszont szerinte a független, civil jelölteknek van a legjobb esélye a Fidesz ellen, hiszen így a pártok elutasítottsága nem ragad rá a közös ellenzéki jelöltekre.

Hozzászólások