Hároméves gyermeket is kezeltek már a koronavírus ritka, de súlyos szövődményével Magyarországon
Nem igaz, hogy a gyermekeket egyáltalán nem érinti a koronavírus-fertőzés: a 18 év alattiak közül Magyarországon is több százan szorultak már kórházi kezelésre. Nagyon ritka esetben a gyerekkori Covid–19 betegségnek egy súlyos szövődménye is kialakulhat, a MIS-C betegségben az az alattomos, hogy általában a koronavírus-fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek voltak-e tünetei, vagy nem. A kezelt gyerekek többségét csak több hónap után tudják gyógyultnak nyilvánítani, így különösen fontos, hogy a szülők időben felismerjék, ha gond van. Elmondjuk, mire kell figyelni.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
Mivel a koronavírus-fertőzés legveszélyeztetettebb korosztálya az idősebbek körül ki, viszonylag kevés szó esik arról, hogyan érinti a járvány a legfiatalabbakat. Pedig az elmúlt év a gyerekek mindennapjait is a feje tetejére állította, a lelki teher mellett azonban az egészségügyi következmények sem elhanyagolhatók: a mai napig sokan hiszik azt, hogy a koronavírus-fertőzés a legfiatalabbakat nem fenyegeti különösebben, ami abból ered, hogy ha el is kapja, rengeteg gyermek valóban tünetmentesen, vagy nagyon enyhe, alig észrevehető tünetekkel vészeli át a Covid-19 betegséget.
Tavaly május óta azonban a világon egyre több országból számoltak be egy ismeretlen, ám annál alattomosabb betegségről, ami kifejezetten a koronavírus-fertőzésen átesett fiatalokat érinti. A gyermekkori koronavírus fertőzéshez kapcsolódó többszervi gyulladásból (rövidítve MIS-C) az Egyesült Államok járványügyi hivatala idén januárig 1659 esetet regisztrált, 26-an pedig elhunytak a betegek közül, akik átlagéletkora 8 év volt.
Mára Magyarországon is több tucat gyerek került kórházba a betegséggel, és ezzel egy időben egyre több aggódó szülő Facebook-posztjában is felbukkannak a legkülönbözőbb történetek. A hvg.hu-nak megküldött hivatalos adatok szerint
a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben – mely az egész ország területéről fogadja az eseteket – már több mint 40 ilyen beteget kezeltek, 60 százalékuk intenzív ellátást is igényelt.
A teljes szám ennél is magasabb, mert néhány gyermeket az egyetemi klinikák láttak el.
„Ez egy teljesen új, szinte ismeretlen betegség volt számunkra is” – mesélt a kezdeti tapasztalatokról a hvg.hu-nak Szabó László professzor, a gyermekkórház belgyógyászatának osztályvezető főorvosa, aki azokat a gyermekeket kezelte, akik kikerültek az intenzívről, vagy állapotuk nem volt olyan súlyos, hogy szükséges legyen az intenzív osztályos ellátásra.
Figyeljünk, ha sokáig lázas
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tavaly júniusban emlékeztetőt adott ki a betegségről, a rendkívül változatos lefolyású MIS-C azonban így is nagy kihívások elé állítja a kezelőorvosokat és a szülőket is. Az első tünetekből még nem könnyű felismerni a később intenzív kezelést is igénylő betegséget, mely érintheti a vesét, a szívet, a beleket, vagy bármely más szervnél is gyulladást okozhat.
De mi az, amire egy szülőnek különösen oda kell figyelnie?
Szabó László professzor szerint, ami miatt a többszervi gyulladás alattomos lehet, hogy általában a koronavírus-fertőzés után 3-4 héttel jelentkezik, függetlenül attól, hogy a gyermeknek voltak-e tünetei, vagy nem. A szülők ezért sokszor napokig egyszerű vírusra, esetleg mandulagyulladásra gondolnak, és nem jut eszükbe, hogy komolyabb betegség állhat a háttérben.
A fő tünet a több mint 3 napig tartó, sokszor 39 fokos láz, ezt követik a különböző szervi problémák.
„Ahhoz, hogy egy gyermeket többszervi gyulladással diagnosztizáljanak, ezek közül legalább kettőnek kell megjelennie” – magyarázta Szabó László. A professzor szerint a napokig tartó láz mellett gyanakodni kell, ha a gyereknek
- hasfájása van, esetleg puffadt, telt a hasa, hányás és hasmenés kínozza, a hasfájás miatt egyébként sokszor először vakbélgyulladás miatt sebészetre kerül a gyermek,
- bőrkiütések láthatók a testén, több helyen is,
- nem gennyes kötőhártyagyulladása van,
- eltérések láthatók a szájnyálkahártyán, mandulagyulladással küzd,
- valamint előfordulhat kéz- és lábfej ödéma is.
Ezek miatt már mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hiszen súlyosabb esetekben a gyulladás a gyerek szívét és a keringését is érinti, így alacsony vérnyomásos rosszullét, keringési zavar, szívelégtelenség vagy szívizomgyulladás is kialakulhat.
Hasonlóan járt a 10 éves Maxima, akinek napokig magas láza, hasmenése volt, gyengének érezte magát, bevérzett a szeme és kiütései lettek. A háziorvos az ügyeletre küldte, onnan viszont már mentővel vitték a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi osztályra, így hamar elkezdhették a kezelését, ami a MIS-C esetében rendkívül fontos.
A kislány két napig volt válságos állapotban, csak az ötödik napra lett jobban.
Már hároméves beteg is van
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főorvosa szerint hasonló esetekből egyre több van, sőt a járvány előrehaladtával az érintett gyerekek életkora is változott. Mint mondta,
kezdetekben elsősorban a serdülőket, 10-16 éveseket érintette, a nemzetközi szakirodalomban is így írták le az első eseteket, de már háromévesünk is akadt MIS-C betegséggel a kórházban.
Mivel a Heim Pál Gyermekkórház országos intézmény, egy-két kivétellel minden többszervi gyulladásban szenvedő gyermeket ide hoztak. Aki intenzívre került, annak általában az alacsony vérnyomását nem tudták máshogy korrigálni, vagy súlyos szívritmuszavar lépett nála fel.
A MIS-C esetében azt sem könnyű megállapítani, átesett-e már a koronavírus-fertőzésen a gyermek, vagy esetleg most is pozitív, ehhez a gyermekkórházban PCR-teszteket és antitestvizsgálatokat egyaránt használtak. Szintén előfordul, hogy a gyerekek csak napokkal a súlyos tünetek kezdete után kerülnek kórházba, hiszen a szülők a napokig tartó magas láz miatt fordulnak a háziorvoshoz, és ő küldi a pácienseket kórházba.
Ez történt a 15 éves Gergellyel is, akinek kálváriájáról édesanyja a Szeretlek Magyarországnak mesélt részletesebben. A kamasz tavaly októberben annak ellenére kapta el a koronavírust, hogy a család minden szabályt igyekezett betartani, maszkot hordtak, távolságot tartottak. A betegség szerencsére csak enyhe lefolyású volt, alig telt el azonban egy hónap, a fiú belázasodott és megduzzadt a nyaka, amire antibiotikumot kapott – hiába. Továbbra sem lett jobban, sőt hányt, hasmenése volt, a tenyere tele lett kiütésekkel és bevérzett a szeme.
Gergely hiába kapott egy újabb adag antibiotikumot, hét nap folyamatos láz után kiszáradt és hallucinált, vérnyomása 80/30-ra esett, összeomlott a keringése, a háziorvosi rendelőből mentő vitte kórházba, ahol azonnal az intenzív osztályra került, tünetei még napokig súlyosbodtak, és csak egy hét múlva kerülhetett a belgyógyászatra.
Magyarországon szerencsére minden eset jól végződött, de az érintett gyerekeknek még így is sokáig együtt kell élniük a betegség következményeivel. „Minden ilyen gyermeket jó általános állapotban engedtünk haza, de hetente visszahívjuk őket ellenőrző vizsgálatokra. Sokuknál diagnosztizálunk szívizom-eltéréseket, gyulladást, az ultrahang is sokszor mutat eltéréseket a különböző szervekben. Ezért azt is nehéz megmondani, mikor nyilváníthatjuk őket gyógyultnak, erre általában akkor kerül sor, ha minden érték normalizálódott, és a gyermek is teljesen jól van. A gyógyulás általában 1-2 hónapig is eltarthat” – mondta Szabó László professzor.
A gyerekeknél immunglobulint, szteroidot, aszpirint és számos úgynevezett tüneti kezelést alkalmaznak. Súlyos állapotban életet veszélyeztető állapot is kialakulhat, ITO kezelés, lélegeztetés, keringés támogatás szükséges, szükség esetén a súlyosan érintett szerv miatt műtüdő (ECMO), vesepótló (CRRT) vagy akár műszív kezelésre is szükség lehet.
„Az esetek gyakoriságát jól jelzi az is, hogy a speciális betegségeknél szükséges immunglobulin terápiát korábban háromhavonta egyszer, most pedig naponta több gyermeknél is alkalmazzuk, ami óriási különbség” – tette hozzá. Gyógyszer vagy eszköz azonban egyszer sem hiányzott a gyerekek ellátásához – tette hozzá a főorvos.
Több száz koronavírusos eset
Szabó László professzor azt is hangsúlyozta, hogy bár a járvány elején ez terjedt el,
nem igaz, hogy a gyermekekre egyáltalán nem veszélyes a koronavírus-fertőzés, mint ahogy az sem, hogy ne kerülhetnének súlyos állapotba, és nem csak a MIS-C miatt.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet tavaly március óta kijelölt gyermekkórház, a járvány kezdete óta országosan már több száz esetük volt. „A koronavírus ugyanúgy megfertőzheti a gyermekeket, mint a felnőtteket. A gyermekek fertőzése sokszor tünetszegény, vagy teljesen tünetmentes, de találkoztunk már lázzal, légúti tünetekkel, tüdőgyulladással, hasfájással, hasmenéssel. Ezek többnyire gyermekeknél nem okoznak súlyos állapotot, 1-2%-ban azonban szükség lehet intenzív kezelésre csak a koronavírus-fertőzés miatt is. Krónikus beteg gyermekek betegségét pedig sokszor súlyosbítja a Covid–19” – mondta az osztályvezető.
A koronavírus-fertőzésen átesett gyermekek ráadásul ugyanúgy szenvedhetnek szövődményektől, mint a felnőttek. „Vannak olyanok, akiknél egyszervi gyulladást találnak, duzzadtak a belei, hasfájása van, és csak nagyon lassan cseng le” – mondta el a főorvos.
A Heim Pál Gyermekkórház számára talán az egyetlen nehézséget a fertőzött és a nem fertőzött gyermekek elkülönítése jelentette, hiszen a nem Covid–19-beteg gyerekek ugyanúgy igényelnek ellátást és éri őket baleset, mint korábban. Ezért az intézményben ki kellett alakítani külön kórtermeket és még külön műtőt is.
A többi intézményhez hasonlóan egyébként a gyerekkórház betegforgalma is visszaeset kicsit, valószínűleg a távolságtartás miatt is csökkent a banális légúti fertőzések száma, melyek például asztmás rohamot váltanak ki.
| Oltják-e a gyermekeket? |
Mióta megjelentek a világon a koronavírus elleni oltások, a világon szinte mindenhol az egészségügyi dolgozókat és az idős, krónikus betegeket oltják vele először, ami érthető is, hiszen őket veszélyezteti leginkább a fertőzés. Magyarországon a héten már a nem bentlakásos intézményben élő időseket is elkezdték oltani, de a 18 év alattiakról egyelőre nincs szó – nem véletlenül. A világon engedélyezett oltóanyagok közül jelenleg egyet sem ajánlanak fiataloknak: a Pfizer–BioNTech oltását 16, az AstraZeneca és a Moderna vakcináját 18 év felett lehet beadni. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyes lenne rájuk, hanem azt, hogy a klinikai kísérletekben nem, vagy csak korlátozottan vettek részt fiatalkorúak, így nincs adat arról, az ő esetükben milyen hatékonyságú a vakcina, vagy jelentkezhetnek-e a leírtaktól eltérő mellékhatások. Az oltóanyaggyártók közül többen egyébként már elkezdték a kísérleteket, nemcsak a fiatalok, hanem a várandósok esetében is, ezért valószínű, hogy még az idén kiderül, számukra biztonságos-e az oltás. Ha igen, akkor semmi akadálya nem lesz, hogy ők is megkapják. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Katonai sátrat építettek a Heim Pál kórháznál is
Az intézményben már egy külön COVID-19-osztályt is kialakítottak.
Műtüdővel mentették meg egy koronavírusos kismama életét, 69 nap után került ki az intenzívről
Olyan súlyos tüdőgyulladást okozott a betegség egy várandós nőnél, hogy császármetszésre szorult, de a gépi lélegeztetés nem segített rajta, ezért műtüdőre kapcsolták. A Semmelweis Egyetem tudomása szerint Közép-Európában ez volt az első alkalom, hogy így mentették meg egy koronavírusos beteg életét.
